Előfizetés

Csaknem 1,2 milliárd forint kellene az Illatos úti munkákra

Az Illatos úti telephelyen felhalmozott veszélyes hulladék végleges ártalmatlanítására és a szükséges feladatok elvégzésére 1,18 milliárd forintos igényt terjeszt a kormány elé a Földművelésügyi Minisztérium (FM).

A Budapesti Vegyiművek telephelyén az évek során felhalmozott veszélyes hulladék környezeti kockázatának megszüntetése érdekében gyors és hatékony állami beavatkozásra van szükség - jelezte közleményében a minisztérium.
A helyzet mielőbbi megnyugtató rendezése érdekében ezzel együtt szükség van arra is, hogy az érintett terület állami felelősségi körbe kerüljön. A kormány ezért megvizsgálja, hogy a felszámolási eljárást milyen módon lehet minél előbb lezárni, szükség esetén törvénymódosítással - hangsúlyozta az FM. A felszámolási eljárás mielőbbi lezárására azért van szükség, hogy állami felelősségi körbe lehessen vonni a területet, és a kármentesítés is mielőbb megtörténhessen - összegezte közleményében a szaktárca.

Az FM környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára hétfőn az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának meghallgatásán azt mondta, hogy nincs közvetlen katasztrófahelyzet a Budapesti Vegyiműveknél (BVM).
Az államtitkár kitért arra: a céget 1993-ban privatizálták, 2000-től tulajdonosi szerkezete folyamatosan változik, és a társaság 2007 óta felszámolás alatt áll. A vállalathoz több telephely is tartozik Budapesten és a fővároson kívül is, de jellemző, hogy valamennyi környezeti kárral terhelt. A BVM főbb termékei között szerepelt a klór, a kénsav, a hypo, de enyvek, műtrágyák és különféle ásványi sók, valamint növényvédőszerek is.

Az államtitkár úgy vélekedett: a felszámolási eljárás végén sem lesz arra pénz, hogy az Illatos úton a környezeti károkat felszámolják, ezért az államnak is szerepet kell vállalnia ebben. A szaktárca pedig arra készül, hogy az unió jelenlegi költségvetési időszakában a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program keretében fordít pénzt a kárfelszámolásra. Ehhez azonban állami felelősségi körbe kell kerülnie az ügynek, mert magánterületen ilyen állami beavatkozásra nincs mód - közölte.

MSZP: Fazekas Sándornak semmi oka a büszkeségre

Fazekas Sándor agrárminiszter történelmi fordulatot emleget az új földtörvénnyel kapcsolatban, ami valóban igaz, ha azt nézzük, hogy a mohácsi vész is történelmi fordulat volt - olvasható az MSZP közleményében.

A dokumentum így folytatódik:

A 410 millió forint közvagyont eltőzsdéző Fazekas Sándor arra büszke, hogy hazánkban hamarosan megszűnik az állattartás? Arra büszke, hogy megszűnnek az agráriumban a legális munkahelyek?

Ha a brókerkormány minisztere az országot járva nem csak pörköltet enne, hanem az agráriumból élőkkel is szóba állna, tudhatná, hogy földet művelő gazdák és társaságok arányának változása csupán adminisztratív jelenség: az államilag büntetett társaságok igyekeznek megfelelni az új formai elvárásoknak.

Fazekas Sándornak semmi oka nincs a büszkeségre egy olyan országban, ahol a tejtermelők idén 60-70 milliárd forint veszteséget termelnek, mert a brókerkormány nem hajlandó csökkenteni a legfontosabb alapvető élelmiszerek, köztük a tej áfáját. Értjük mi, hogy a fideszes barátok a sertéságazatban érdekeltek, és azért csökkent a sertéshús áfája, mert az áfacsalás fáj nekik, de az ország érdeke az volna, ha minden fontos alapvető élelmiszer áfája 5 százalék lenne.

Kormányváltás után az MSZP csökkenti az alapvető élelmiszerek áfáját, újraírja a földtörvényt és visszaadja a jogtalanul elvett földeket a helyben lakó gazdáknak. Addig is azonban a vidék megmentésének első lépéseként Fazekas Sándor azonnal távozzon hivatalából!

Gőgös Zoltán,
az MSZP elnökhelyettese, országgyűlési képviselő

MSZP: Áder János ne írja alá a földtörvényt

Az MSZP levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz azt kérve, ne írja alá a földvagyonról szóló törvényt, hanem kérjen alkotmánybírósági kontrollt a nemzeti parki földterületeket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tulajdonába helyező jogszabályról.

Harangozó Gábor, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője szerdai budapesti sajtótájékoztatón elmondta, ha az államfő aláírja a kedden elfogadott törvényt, akkor kezdeményezni fogják, hogy az ellenzéki pártok közösen forduljanak az Alkotmánybírósághoz (Ab). (Az alaptörvény szerint az országgyűlési képviselők egynegyede kezdeményezheti, hogy az Ab vizsgálja felül a jogszabályoknak az alaptörvénnyel való összhangját.) Emlékeztetett arra, hogy civil kontrollt is szeretnének megvalósítani a pályázati rendszer fölött, azaz természetvédelmi civil szervezetekkel ellenőriznék, hogy a pályázatok kiírása megfelel-e a természetvédelmi követelményeknek, illetve a vállalt kötelezettségeket betartják-e a nyertesek.

Szerinte Magyarországon a korrupció a fideszes kormányzás alapja. Az egyik legelterjedtebb módszernek nevezte azokat a pályázatok, amelyeket szerinte átláthatatlan körülmények között barátok, rokonok strómanok nyernek. Megjegyezte: ezt a rendszert elégelte meg az EU, amikor felfüggesztette az egyik operatív program 700 milliárd forint összértékű kifizetéseit, és ezért aggódik mindenki most a nemzeti parki földek "lenyúlása" miatt. A szocialista politikus közölte, a helyzet rendezését célzó, a teljesen nyilvános, "üvegszerű" pályázati rendszer kialakítását célzó szocialista törvényjavaslatot kedden azonban nem szavazta meg a Fidesz a parlamentben. Értékelése szerint a nagyobbik kormánypárt ezzel nyíltan beismerte, hogy érdekelt a jelenlegi korrupt rendszer fenntartásában.