Ez a baja Brüsszelnek a reklámadóval

Miközben az Európai Bizottság (EB) még vizsgálja a magyar reklámadót, a brüsszeli testület most közzétett határozata alapján már biztos: ez a különadó erősen versenytorzító hatású lehet a magyar gazdaságra. Hogy miért? Például azért, mert 2014-ben összesen 2, 6 milliárd forintnyi reklámadó folyt be, amelynek mintegy 80 százalékát „egyetlen vállalatcsoport fizette be”. Az RTL. Innentől 30 napja van észrevételeket tennie a kormánynak.

Egyelőre a rendszeres ígérgetések ellenére semmit nem tudni arról, a magyar kormány mikor és hogyan kíván módosítani a reklámadón. A különadót az Európai Bizottság (EB) még március 12-én felfüggesztette, miközben egyúttal a törvény mélyreható vizsgálatát is megindította; így hát az ugyan folyik még, a felfüggesztésről most közzétett határozatából részletesen kiderül, pontosan milyen aggályaik vannak a törvénnyel.

Az EB szerint „az előzetes értékelés alapján az intézkedések nem tűnnek összeegyeztethetőnek a belső piaccal”. Az már most látszik a brüsszeli testület számára, hogy a reklámadónak erősen piactorzító hatása lehet a magyar gazdaságra: ugyanis a 40, majd 50 százalékra emelt adókulcs miatt a nagyobb bevételű cégeknek több adót kell befizetniük minden költségüktől függetlenül, a 2013-as veszteségek felhasználása – melyet a veszteséges TV2-nek engedélyezett a kabinet, hogy ne kelljen annyit fizetnie a csatornának – „pedig a nem veszteségesen működő cégekkel szemben lenne tisztességtelen”. Hiszen hátrányosan érintheti ez a kedvezmény azokat a vállalkozásokat, amelyek nem csak 2013-ban, hanem amúgy sem voltak veszteségesek.

Mindezt a legjobban a reklámadó-bevételek szemléltetik: mint kitértnek rá a határozatban, a magyar hatóságoktól kapott, előzetes adatok alapján 2014. november 28-ig, 2014. évi adóelőlegként összesen 2,6 milliárd forint – számokkal: 2 640 100 000 – folyt be, úgy, hogy ennek az előlegként beszedett teljes adóbevételnek „mintegy 80 százalékát egyetlen vállalatcsoport fizette be”. Az RTL. A vizsgálat jelen szakaszában az EB úgy látja, „az intézkedések állami támogatást valósítanak meg”.

Ez ebben az esetben ez nem a szokott módon valósul meg: ugyanis adójogi szabályozás is támogatást jelenthet, amely bizonyos vállalkozásokat szelektív előnyökhöz juttat, ezáltal az állami költségvetési bevételeket csökkenti. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb reklámárbevételt realizáló vállalkozások kedvezőbb helyzetbe kerülnek a nagyobb árbevételű társaságokhoz képest. A magyar kormány persze vitatja, hogy az intézkedéssel állami támogatás is megvalósulna; eddig azzal érveltek, hogy egy vállalkozás teherviselő képessége nem csupán nyereségességében, hanem piaci részesedésében, és így árbevételében is tükröződik.

Mindezt újra előadhatja az EB-nek a kabinet, ugyanis innentől 30 napig írásban jelezhetik észrevételeiket a Bizottságnak. A beérkezett észrevételeket a Bizottság figyelembe veszi, és egyébként továbbra is várja a reklámadó módosítását.