December óta 5 ezer ember tűnt el a munkaerőpiacról, és több, mint 10 ezerrel nőtt a külföldön dolgozók száma - derül ki az év első három hónapját összegző foglalkoztatási statisztikai adatokból. A 15-64 éveseknek mindössze 62,4 százaléka dolgozott, de a statisztikusok által kedvelt 15-74 évesek között mindössze 59,2 százalékos volt a részarány. A január-márciusi időszakban a gazdaságilag aktívak száma csökkent, a aktivitási ráta pedig stagnált az előző háromhavi ciklushoz képest - értékelte a KSH legfrissebb munkaerőpiaci adatai Németh Dávid. A K&H Bank vezető elemzője ennek ellenére optimista, hiszen az idén január-márciusban 7,8 százalékos volt a munkanélküliek aránya, vagyis ott tartunk, mint tavaly május-júliusban. Viszont a szakember nem zárja ki, hogy a gazdasági növekedésnek köszönhetően a ráta akár 7 százalék alá is süllyedhet. A foglalkoztatás adatok romlását a nyugdíjazások és az is okozhatja, hogy egyre többen adják fel a munkakeresést - véli Németh Dávid.
Ezen utóbbin aligha lehet csodálkozni, ugyanis a BNP Pribas Cardiff Kft. egy ugyancsak tegnap közzétett - a Mediánnal közösen elvégzett - közvélemény kutatásából kiderül, hogy a képzett álláskeresők 25 és 29 év közötti korosztálya átlagosan már legalább kétszer vagy több alkalommal szeretett volna elhelyezkedni. A felmérés ugyanakkor igazolta azt az előzetes várakozást is, hogy az életkor előrehaladtával egyre nő azoknak az aránya, akik már ennél is többször kerestek állást. Így nem csoda, hogy a képzett álláskeresők mintegy fele töltött eddig egy évnél több időt álláskereséssel, sőt összességében a munkanélküliség átlagos időtartama alig néhány héttel alacsonyabb a másfél esztendőnél. A foglalkoztatási szempontból a legrosszabbak között számon tartott Észak-Magyarországon még 1,3 százalékponttal növekedett is a munkanélküliek száma.
BNP Paribas Cardiff felmérése szerint a megkérdezettek egyharmada először volt munka nélkül, további egyharmaduk már másodszor, egyötöde pedig harmadszor. Az is figyelemre méltó, hogy az álláskeresést megelőzően a dolgozók egyötöde maga kezdeményezte a munkaviszonya megszüntetését, de a diplomások közül még ennél is többen. A legfőbb felmondási indok az alacsony fizetés és a rossz kollegiális kapcsolatok voltak.
Ugyancsak Németh Dávid hívta fel a figyelmet arra, hogy a közmunkaprogram nélkül jelenleg annyian dolgoznak, mint 2006 második felében, vagyis ott tartunk, mint kilenc esztendeje. Újdonságnak számít viszont, hogy a férfiak és nők munkanélkülisége közel azonos szintű volt, sőt a nők foglalkoztatottságát nagyobb mértékű javulás jellemezte. Összességében a gazdaságilag aktívak száma 4,465 millió volt.
Az uniós tagállamok közül csak Máltán, Romániában, Horvátországban és Olaszországban alacsonyabb a foglalkoztatottak arányszáma, mint Magyarországon. Az Európa 2020 Stratégia 75 százalékos uniós foglalkoztatási szintet tűzött ki célul, ettől a mi 62-65 százalékunkkal még nagyon messze vagyunk. Az uniós átlaghoz képest nálunk jelentősen kisebb az alacsony végzettségűek foglalkoztatása. A KSH minap megjelent, a fenntartható fejlődés legfontosabb jellemzőit számba vevő kiadványa szerint az ebbe a csoportba tartozók közül az átlaghoz képest 17 százalékkal dolgoznak kevesebben Magyarországon. A kiadvány szerint a 8. általánosnál kevesebbet elvégzőknek legfeljebb határozott időre szóló szerződésre van esélyük, de sokkal inkább kizárólag a közfoglalkoztatásra. Egyébként az eredetileg nem nekik szánt részfoglalkoztatásban nő a számarányuk, ami az uniós szakértők szerint a munkaerő-kereslet bizonytalanságát tükrözi.
