Nem sikerült meggyőzni a diákokat

Publikálás dátuma
2015.04.29 23:15
Fotó: Pálfalvi Kitti, Népszava
Fotó: /
Amennyiben csak kis mértékben is felmerülne, hogy a kormány által a felsőoktatási intézmények nyakába ültetni kívánt konzisztóriumok sértenék az egyetemek autonómiáját, a testületet nem szabad bevezetni - hangzott el az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán megrendezett fórumon, amelynek témája az egyetemek önrendelkezését veszélyeztető kormányzati felügyeleti szerv értelme, indokoltsága volt.

A kormányzat ugyanis még mindig nem fejtette ki, konkrétan miért erőltetik annak az öttagú testületnek az életre hívását, amelynek tagjai között az adott felsőoktatási intézmény rektora lenne az egyetlen "független" szereplő - a többieket a politikai hatalom delegálná. Fábri György, az ELTE egyetemi docense bevezető előadásában hangsúlyozta: a konzisztóriumok működésére van több nemzetközi példa is - és erre a kormányzat is gyakran hivatkozik - ám más országokban még csak fel sem merül, hogy ezek a testületek az egyetemek autonómiáját fenyegetnék, hiszen a tagokat nem a kormányzat delegálja, s nincs vétójoguk sem, ahogy az a hazai egyetemeknél tervezik.

A vitán Palkovics László felsőoktatási államtitkár, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke és Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke igyekezett több-kevesebb sikerrel megnyugtatni az egyetemi polgárok elmúlt hetekben igencsak felkorbácsolt kedélyeit. Palkovics megpróbálta elmagyarázni a konzisztóriumi rendszer lényegét, ám hadarása miatt mondandóját alig lehetett érteni. A hangulat egyre viharosabb lett munkatársunk szerint az államtitkár meg sem próbálta cáfolni a hallgatók és tanárok azon félelmeit, hogy a testület csorbítaná az intézmények döntési szabadságát. Lovász, Bódis és Gulyás azt mondta: a konzisztóriumokat ők egyfajta tanácsadói szervként látják.

Bódis szerint megoldást lehetne, ha a testület tagjainak nagy részét inkább maguk az egyetemek neveznék meg, s ajánlanák a minisztériumnak. - A tapasztalatok szerint nem elég önmagában a tanácsadói funkció - mondta Palkovics, mire a hallgatók felháborodottan elkezdtek dobolni az asztalokon. Az államtitkár azonban - ki tudja, hanyadszor - ismét ígéretet tett: még gondolkodni fognak azon, ki válassza a tagokat. Gulyás Tibor hangsúlyozta: "jó lenne", ha a konzisztóriumokban a hallgatók is képviseltethetnék magukat.

Késő este az egyre hevesebb vita még javában zajlott. A hvg.hu értesülése szerint kilenc órára a Zeneakadémia elé is nagygyűlést szerveztek az intézmény hallgatói, mert Kupper András, a kormány által kirendelt kancellár a tegnap minden egyeztetés nélkül felmondott az egyetem valamennyi, nem oktatói státusú vezetőjének.

Szerző
2015.04.29 23:15

Szolnoki műtrágyaüzem: Már hozzászoktunk a zaklatáshoz

Publikálás dátuma
2018.11.16 19:01

Fotó: Google Street View/
Zavartalanul üzemel a Bige Holding szolnoki gyára, amit két napra rendőrök hada szállt meg – a társaság szerint indokolatlan erődemonstráció zajlott náluk az elmúlt napokban.
Zavartalanul folyik tovább a termelés a szolnoki műtrágyagyárban - közölte a működtető Bige Holding Kft. pénteken az MTI-vel, miután a rendőrség a héten kétnapos akciót tartott a gyár területén. A cég a közleményben azt írta: „a társaság továbbra is törvényesen működik, a szabályokat, előírásokat maximálisan betartva”. 
A Kft. szerint a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztályának kiemelt ügyek osztálya tartott a cégnél kétnapos intézkedést. A hatóság szerintük "indokolatlan nagyszámú" - 250-300 - emberrel jelent meg a gyárban, hogy ismeretlen tettes ellen eljárást indítson a hulladékgazdálkodás rendjének veszélyes hulladék elhelyezésével elkövetett megsértése gyanúja miatt.
A helyszínen legalább 60-70 rendőrautó, tűzoltóautó, mentőautó és egyéb hatósági jármű vonult fel, területen sátrakat építettek, drónokat bocsátottak fel, szemlebizottságokat állítottak fel.
Mint a Bige Holding megjegyzi, a bizottságok többsége mindkét napon azt látta, hogy az elrendelt vizsgálatokat a szolnoki hatóságok és független akkreditált laborok törvény szerint folyamatosan elvégezték, ellenőrizték a vállalatnál, "tehát a budapesti hatóságok egy telefonhívással minden információhoz kényelmesen hozzájuthattak volna, ha akartak volna".
 A tájékoztatás szerint a gyár munkavállalói és vezetői mindenben együttműködtek a hatósággal, „bár kicsit furcsállták, hogy gazembernek nézik őket”. A cégcsoport dolgozói „már hozzá vannak szokva az alaptalan intézkedésekhez (zaklatáshoz), és immunisak a rendszeres hatósági erődemonstrációra”- írták. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal péntek délután a távirati irodának úgy nyilatkozott, hogy a Bige Holding Kft.-vel szemben az elmúlt években környezetvédelmi bírságot nem róttak ki. Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtöki tájékoztatása szerint az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz ismeretlen tettes ellen.
2018.11.16 19:01

A féltucat külföldi fociakadémiát építő Orbán előre szólt: még több pénzt küldenek a határon túlra

Publikálás dátuma
2018.11.16 18:52

Fotó: / Molnár Ádám
2019 a külhoni magyar gyerekek éve lesz – mondta a miniszterelnök a dunaszerdahelyi MOL Akadémia pénteki átadásán. Korábban arról beszélt, tíz éven belül újra kell építeni és be kell népesíteni a Kápát-medencét.
Gyerekekkel barátkozott Orbán Viktor a lemenő nap fényében - az idilli jelenet hátterét a frissen átadott dunaszerdahelyi labdarúgó akadémia biztosította. A 14 millió euróból (mintegy 4,5 milliárd forintból) épített komplexumot közel 2,4 milliárd forinttal támogatta a Magyar Labdarúgó Szövetség és Bethlen Gábor Alapítvány is – a Mol pedig korábban tulajdonrészt vásárolt az akkor még félkész stadionban; mindez magában is jelzi a magyar gazdaság- és sportpolitika határon túli térfoglalását. Orbán Viktor ünnepi átadó beszédében a gyerekekkel foglalkozott: mint mondta, éppen a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) üléséről érkezett Dunaszerdahelyre, a megbeszélésen pedig úgy döntöttek, hogy 2019 legyen a külhoni magyar gyermekek éve.
„Nemcsak a magyarok, hanem egész Európa közös jövője azon múlik, hogy összefogunk-e annak érdekében, hogy egészséges fiatal nemzedékeket neveljünk” - mondta az MTI szerint Orbán, hozzátéve, hogy a szlovák-magyar együttműködéssel megvalósuló csallóközi akadémia projekt a régió közös sikerének számít. 
A kormányfő hangsúlyozta, hogy jelenleg Munkácson, Sepsiszentgyörgyön, Eszéken és Lendván is komoly akadémiai fejlesztések zajlanak, a Felvidéken pedig Révkomáromban és Rimaszombaton. De más sportakadémiákat is támogatnak, mert ezen intézmények mindegyike egy erőközpont, amely az egész régióra kisugározza jótékony hatását - magyarázta. 
A miniszterelnök dunaszerdahelyi nyilatkozata csak a sportra vonatkozik, ám ha korábbi bejelentéseit is figyelembe vesszük, akkor ezek alapján Orbán jóval kiterjedtebb határon túli fejlesztési tervekben gondolkodik
  • A Máért állandó értekezletén arról is beszélt, hogy a következő évek során a Kárpát-medence lesz az európai gazdasági növekedés motorja , és számításaik szerint minden egyes forint, amelyet határon túli gazdasági fejlesztési programokra külföldön költenek el, két forint GDP-növekedést eredményez.
  • Csütörtökön a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén a 2030-ig elérendő célok között említette a népesedési hanyatlás megállítását és növekedési pályára állását; a Kárpát-medence újraépítését, azaz a gyorsforgalmi, gyorsvasúti összeköttetések megteremtését; Közép-Európa egységes politikai és gazdasági térségként való felépítését
Mindebből nem nehéz arra következtetni, hogy a magyar kormány 2019-től az eddigi tízmilliárdoknál is több pénzt pumpál a határon túli fejlesztésekbe, és az sem kizárt, hogy a külhoni magyarok családtámogatását is szeretnék valamilyen formában támogatni.
2018.11.16 18:52