Ujhelyi: a magyar kormányfő szalonképtelenné vált

Az Európai Parlament frakcióvezetőinek csütörtöki tanácsülésén döntés született arról, hogy jövő héten az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) meg fogja vitatni Orbán Viktor javaslatát a migrációval és a halálbüntetéssel kapcsolatban - olvasható Ujhelyi István közleményében.

A dokumentum így folytatódik:

A képviselőcsoportok vezetői ugyanis fontosnak tartják, hogy az európai közösség vizsgálja meg: mit jelentene a halálbüntetés esetleges bevezetése egy uniós tagállamban. Nem kizárt, hogy ennek eredménye nyomán a májusi plenáris ülésen parlamenti vitát is lefolytat majd az Európai Parlament a magyar kormányfő elképesztő politikusi vadhajtásairól.

Az Európai Parlament pártcsaládjainak vezetőitől már ezt megelőzően is karcos és érdemi kritikákat kapott Orbán Viktor amiatt, hogy a magyar miniszterelnök az európai értékrenddel teljesen ellentétes módon napirendre vette a halálbüntetés bevezetésének kérdését. Az EP szociáldemokrata elnöke és a liberális vezetők mellett még a néppárti konzervatív politikusok is válaszokat várnak Orbán kijelentései miatt.

A Fidesz európai politikusainak és az Európai Néppárt vezetőinek is ideje lenne felismernie, hogy a magyar kormányfő végérvényesen szalonképtelenné vált Európában.

Ujhelyi István,
az MSZP alelnöke, EP-képviselő

Szerző

"Oroszország nem fog háborúzni Ukrajnával"

 Oroszország semmilyen körülmények között sem fog háborúzni Ukrajnával - jelentette ki Anatolij Antonov orosz védelmiminiszter-helyettes a Komszomolszkaja Pravda című orosz napilapban megjelent interjúban.

A nemzetközi katonai együttműködést irányító miniszterhelyettes hozzátette: "Ukrajna nem ellenségünk! Még elméletileg sem tartok ilyet lehetségesnek. Úgy gondolom, Kijevnek van annyi esze, hogy ne provokáljon bennünket". Antonov arra számít, hogy Németország és Franciaország felhasználja befolyását az ukrán vezetésre annak érdekében, hogy az ne újítsa fel a harcokat Délkelet-Ukrajnában. "Ebben (a harcok felújításának megakadályozásában) Oroszország Európa segítségére lesz" - tette hozzá.

Az orosz védelmi tárca helyettes vezetője szerint az Egyesült Államok szándékosan "dobta be" azt az információt, miszerint az oroszok hátországi csapatokat vonultatnak fel, és hadvezetési stábot alakítanak ki Délkelet-Ukrajnában. Emlékeztetett a francia katonai felderítés vezetőjének nyilatkozatára, miszerint a NATO-nak nincs tudomása Ukrajna ellen készülő orosz katonai invázióról, és hogy az Egyesült Államok nem helytálló információkat hozott szövetségesei tudomására.

Elmondta, hogy az orosz vezérkar 70 tisztje tavaly szeptember óta Délkelet-Ukrajnában tevékenykedik. Az orosz tisztek az ukrán vezérkarral és hadsereggel kötött megállapodás értelmében az ukránokkal közösen végzik munkájukat a tűzszüneti megállapodást és az ütközőzóna megszilárdítását ellenőrző központban, ahol a szakadár donyecki és luhanszki "népköztársaságok" is képviseltetik magukat.

Antonov hangsúlyozta, hogy az orosz tisztek az ukrán fél kérésére tevékenykednek Délkelet-Ukrajnában, annak ellenére, hogy Kijev ezt nem akarja a nyilvánosság előtt elismerni. Moszkvának "nem áll érdekében", hogy atomfegyverek jelenjenek meg a vele szomszédos országokban, "új kihívásokra és veszélyekre nincs szükségünk" - mondta. Azt is leszögezte, hogy a nemzetközi közösség, beleértve a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget, nem fogja megengedni, hogy az ukrán vezetés úgynevezett piszkos atombombát állítson elő.

A lenta.ru orosz hírportál emlékeztetett: három hete Olekszandr Turcsinov, az ukrán nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára Kijevben arról beszélt, hogy Ukrajna titkos katonai atomprogram megvalósítására készül, amely piszkos bomba vagy atomfegyver előállítását is jelentheti. Szerdán azonban Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter bejelentette, hogy Kijev betartja az atomfegyverek korlátozásáról szóló nemzetközi (atomsorompó) egyezményt.

Szerző

Nem jutna be az RMDSZ a román parlamentbe

 Nem jutna be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a bukaresti törvényhozásba, ha most rendeznének parlamenti választást - derült ki a CSCI közvélemény-kutató intézet friss felméréséből, amelyet csütörtökön ismertetett az Agerpres hírügynökség.

A magyar érdekképviseletre a megkérdezettek 4 százaléka voksolna, míg a parlamenti küszöb ötszázalékos Romániában.
Romániában 2016 őszén rendeznek parlamenti választást. A törvényhozás egy átfogó választási reformon dolgozik jelenleg. Azt tervezik, hogy visszatérnek a megyei pártlistás, arányos választási rendszerhez, amely 2008 előtt volt érvényben Romániában.
Az RMDSZ, amely a legutóbbi, 2012-es választáson a voksok 5,1 százalékával került be a bukaresti parlamentbe, a regionális pártoknak kedvező alternatív küszöb bevezetését szeretné elérni. Ha elfogadják javaslatát, azok az 5 százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is parlamenti képviselethez juthatnának, amelyek négy megyében 20 százalék feletti támogatottságot szereznek.

A CSCI felmérése szerint a parlamenti választást a Klaus Iohannis államfőhöz közel álló Nemzeti Liberális Párt (PNL) nyerné meg 42 százalékkal. Az előző mérésekhez képest csökkent a hátránya a jelenleg is kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) körüli pártszövetségnek, amely a voksok 39 százalékára számíthat. Az Agentia de Rating Politic április elején még azt mutatta, hogy a PNL tízszázalékos előnnyel rendelkezik a PSD-vel szemben.

Rajtuk kívül a PSD-vel együttműködő, Calin Popescu Tariceanu szenátusi elnök által alapított Liberális Reform Párt (PLR) jutna be a parlamentbe a voksok 5 százalékával. Monica Macovei néppárti EP-képviselő, volt igazságügyi miniszter M10 nevű pártja és a magyarellenességéről elhíresült Bogdan Diaconu Egyesült Románia Pártja egyaránt a voksok 3 százalékára számíthat, míg a Traian Basescu volt államfő védnökségével tavaly alakult, EP-képviselettel rendelkező Népi Mozgalom Párt (PMP) támogatottsága egy százalékra esett vissza.

A bizalmi toplistát Klaus Iohannis államfő vezeti 75 százalékkal, míg Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnökben a megkérdezettek 41 százaléka bízik.
A CSCI felmérése április 20-24 között készült egy, a választók politikai nézeteit háromszázalékos hibahatárral tükröző, több mint ezerfős országos mintán.

Szerző
Témák
RMDSZ Románia