Orbán elmérte - Az "európai tétlenségben" bízhatott

Orbán Viktor magyar miniszterelnök halálbüntetésről szóló vitával kapcsolatban tett kijelentésének európai uniós visszhangját kommentálta pénteken a Corriere della Sera című, konzervatív olasz napilap és a baloldali liberális francia Le Monde.

Az olasz lapban megjelent, Európa méltatása, amely felemelte a hangját Orbánnal és a halálbüntetéssel szemben című vezércikk szerzője, Pierluigi Battista "Európától régóta várt politikai jelzésnek", a "méltóság felébredésének", "az emberi jogok és a demokrácia iránti figyelemnek" nevezte Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök Orbán Viktorhoz intézett figyelmeztetését.
A Corriere della Sera szerzője szerint a halálbüntetésről mondott szavaival Orbán Viktor a "megszokott európai tétlenségben" bízhatott, mivel Európa eddig "szótlan és tétlen volt az emberi jogok pusztításával szemben", határain belül és kívül is.

"Az eddigi mérkőzést Európa nyerte. Végre. (...) Most Orbán Magyarországának egy olyan Európával kell számolnia, amely képes reagálni és meg tudja védeni saját értékeit. Végre" - vélte a cikkíró, aki úgy jellemezte Orbán Viktort, hogy a demokrácia és a putyini autoriter rendszer közül az utóbbit választotta, Olaszországot pedig "egy antiszemita nagykövettel akarta megalázni".

A Le Monde Orbán vissza akar térni a halálbüntetéshez címmel közölt kommentárt. Ebben kiemelte, hogy a magyar miniszterelnök kijelentése ellentétes az Európai Unió szellemiségével, amely hivatalosan tiltja a halálbüntetés alkalmazását a határain belül. A tudósítók szerint "a provokációkhoz szokott Orbán néhány napja láthatóan nagyobb sebességre kapcsolt, közvetlenül a Jobbik témáinak átvételével".

Emlékeztetett a lap arra, hogy múlt héten a miniszterelnök a bevándorlásról kezdeményezett nemzeti konzultációt, ami miatt "több európai képviselő a torkát köszörülte, a halálbüntetés esetleges visszaállítása viszont üvöltésre készteti őket".
A kommentátor utalt arra, hogy Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának elnöke Orbán Viktor támogatásának a megvonására szólította fel az Európai Néppártot, ám Manfred Weber, a néppárti frakció vezetője tartózkodott ettől, jóllehet ő is megjegyezte, hogy a halálbüntetés "nem lehet sem válasz, sem megoldás". A Le Monde szerint a néppárti frakcióban attól félnek, hogy a 12 fideszes képviselő átül az Európai Konzervatívok és Reformerek padsoraiba, melynek gerincét a brit konzervatívok és a lengyel Jog és Igazságosság párt adja.

Szerző

Vona jogosnak tartja a halálbüntetést

A Jobbik parlamenti vitanapot kezdeményez a halálbüntetésről - jelentette be Vona Gábor.

A pártelnök a Hajógyári-szigeten tartott rendezvényen - egy Tagok legyünk vagy szabadok? feliratú molinó alatt - a nemzetközi egyezményeket nem tartotta akadálynak, ugyanakkor jelezte, hogy a Jobbikon belül is van, aki ellenzi a halálbüntetést. A kaposvári gyilkosságról és Szita Bence esetéről szólva azt hangoztatta, hogy ő maga a társadalmi igazságtétel és a visszatartó erő miatt a halálbüntetést jogosnak tartja.

A megtelt rendezvénysátorban azt is megfogalmazta, hogy az Európai Unióból nem lehetne azonnal kilépni, mert Magyarország csődhelyzetbe kerülne. Szót emelt az Egyesült Államok és az Európai Unió között készülő szabadkereskedelmi egyezmény ellen, és kifogásolta, hogy a kormány "nem veri a tamtamot" amiatt, hogy tőkeerős amerikai vállalatok "letarolhatják Európát". Vona Gábor működésképtelennek nevezte az uniót, és megemlítette, hogy a közeljövőben levélben fordul a kelet- és közép-európai országok pártjaihoz, azt kérve, pártpolitikai különbségeket félretéve lépjenek fel közösen annak érdekében, hogy az EU más irányt vegyen, és például bizonyos szektorokban piacvédelmet lehessen elérni.

A bevándorláspolitikáról szólva azt mondta: ha a kormány fel akar lépni az ügyben, akkor támogatják, de tartanak tőle, hogy ez csak blöff. Álláspontja szerint Magyarországnak egyáltalán nem kellenek menekültek, ugyanakkor arra fel kell készülni, hogy mi lesz, ha kárpátaljai magyarok érkeznek menekültként.

A Jobbik elnöke beszélt arról is, hogy pártja kormányon a munkahelyteremtést helyezné a fókuszba, de aki nem dolgozik, az ne várjon plusztámogatást. "Nem hatnak meg a jogvédő szervezetek könnyes elemzései" - mondta, hozzátéve, hogy egy ország működtetéséhez világos viszonyokat tart szükségesnek.

Vona Gábor kitért "a cigány-magyar együttélés" kérdésére is. Bírálta, hogy más pártok úgy oldják meg a problémát, hogy "beválasztanak egy díszcigányt a soraik közé", és a társadalom előítéletességére fogják a gondokat. Azt mondta, nem etnikai alapon van probléma, hanem amiatt, hogy széles rétegek "törvényen kívüli életformára rendezkedtek be", és szerinte innen kell kezdeni a vitát.

A pártelnök a néppártosodásról szólva kijelentette, hogy alapvető céljaik, értékrendjük megőrzése mellett programjukkal a legszélesebb társadalmi rétegeket kívánják megszólítani. Az MSZP-t és a Fideszt a 20., míg a Jobbikot és az LMP-t a 21. század pártjaiként jellemezte, és hangsúlyozta azt is: egyik párttal sem lépnének koalícióra, mert nem közösek a célok és a jövőképek, és kisebbségben is megpróbálnának kormányozni. Egyúttal szóvá tette, hogy a kormánypártok igyekeznek jobbikos témákat átvállalni, de a cselekvésig nem jutnak el.

Szerző

Vona jogosnak tartja a halálbüntetést

A Jobbik parlamenti vitanapot kezdeményez a halálbüntetésről - jelentette be Vona Gábor.

A pártelnök a Hajógyári-szigeten tartott rendezvényen - egy Tagok legyünk vagy szabadok? feliratú molinó alatt - a nemzetközi egyezményeket nem tartotta akadálynak, ugyanakkor jelezte, hogy a Jobbikon belül is van, aki ellenzi a halálbüntetést. A kaposvári gyilkosságról és Szita Bence esetéről szólva azt hangoztatta, hogy ő maga a társadalmi igazságtétel és a visszatartó erő miatt a halálbüntetést jogosnak tartja.

A megtelt rendezvénysátorban azt is megfogalmazta, hogy az Európai Unióból nem lehetne azonnal kilépni, mert Magyarország csődhelyzetbe kerülne. Szót emelt az Egyesült Államok és az Európai Unió között készülő szabadkereskedelmi egyezmény ellen, és kifogásolta, hogy a kormány "nem veri a tamtamot" amiatt, hogy tőkeerős amerikai vállalatok "letarolhatják Európát". Vona Gábor működésképtelennek nevezte az uniót, és megemlítette, hogy a közeljövőben levélben fordul a kelet- és közép-európai országok pártjaihoz, azt kérve, pártpolitikai különbségeket félretéve lépjenek fel közösen annak érdekében, hogy az EU más irányt vegyen, és például bizonyos szektorokban piacvédelmet lehessen elérni.

A bevándorláspolitikáról szólva azt mondta: ha a kormány fel akar lépni az ügyben, akkor támogatják, de tartanak tőle, hogy ez csak blöff. Álláspontja szerint Magyarországnak egyáltalán nem kellenek menekültek, ugyanakkor arra fel kell készülni, hogy mi lesz, ha kárpátaljai magyarok érkeznek menekültként.

A Jobbik elnöke beszélt arról is, hogy pártja kormányon a munkahelyteremtést helyezné a fókuszba, de aki nem dolgozik, az ne várjon plusztámogatást. "Nem hatnak meg a jogvédő szervezetek könnyes elemzései" - mondta, hozzátéve, hogy egy ország működtetéséhez világos viszonyokat tart szükségesnek.

Vona Gábor kitért "a cigány-magyar együttélés" kérdésére is. Bírálta, hogy más pártok úgy oldják meg a problémát, hogy "beválasztanak egy díszcigányt a soraik közé", és a társadalom előítéletességére fogják a gondokat. Azt mondta, nem etnikai alapon van probléma, hanem amiatt, hogy széles rétegek "törvényen kívüli életformára rendezkedtek be", és szerinte innen kell kezdeni a vitát.

A pártelnök a néppártosodásról szólva kijelentette, hogy alapvető céljaik, értékrendjük megőrzése mellett programjukkal a legszélesebb társadalmi rétegeket kívánják megszólítani. Az MSZP-t és a Fideszt a 20., míg a Jobbikot és az LMP-t a 21. század pártjaiként jellemezte, és hangsúlyozta azt is: egyik párttal sem lépnének koalícióra, mert nem közösek a célok és a jövőképek, és kisebbségben is megpróbálnának kormányozni. Egyúttal szóvá tette, hogy a kormánypártok igyekeznek jobbikos témákat átvállalni, de a cselekvésig nem jutnak el.

Szerző