Kiütötték a Zeneakadémia kancellárját

Próbaideje utolsó napján, április 30-án a miniszterelnök felmentette Kupper Andrást, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kancellárját. A felsőoktatási államtitkárság közleménye szerint a döntés indoka, hogy „a rektor és a kancellár együttműködésének hatékonysága nem alakult az elvárásoknak megfelelően és az így kialakult konfliktusos helyzet, illetve annak következményei terhelték az intézmény működését”.

Lapértesülések szerint a kancellár teljesen átírta az egyetem szervezeti és működési szabályzatát, szervezeti átalakításokat akart bevezetni, és visszavonta vagy felfüggesztette a változásokat ellenző egyetemi vezetők megbízatását. A hét elején ugyan Kupper cáfolta ezeket a lépéseket és azt állította, tartanak az egyeztetések az átalakításról, a tanszékvezetők és a hallgatói önkormányzat azonban azt hozta nyilvánosságra, hogy a kancellár megfelelő előzetes egyeztetés nélkül súlyosan csorbítani akarta a rektor és a Zeneművészeti szakmai vezetőinek jogkörét.

A kancellár leváltásával egyértelművé vált, hogy Orbán Viktor nem mer szembemenni a nagyhírű intézmény nemzetközi tekintéllyel bíró vezetőivel még akkor sem, ha Kupper leléptetésével már másodszor vérzik el egy pártkatona a művészeti egyetemekkel folytatott harcban. Mint emlékezetes, januárban a Színművészetin is kudarcba fulladt a miniszterelnök jelöltjének kinevezése, a hírek szerint azért, mert az egyetem vezetői alkalmatlannak találták Zugló korábbi jegyzőjét, Papp Csillát, akinek a férje egyáltalán nem mellékesen az egyetemmel feszült viszonyban lévő Vidnyánszky Attila vezette Nemzeti Színház kommunikációs tanácsadója volt.

Papcsák Ferenc egykori kollégája, a Fidesz elnöki kabinetjének korábbi munkatársa a vitákat azzal zárta le, hogy visszalépett, de beperelte az egyetemet. A most menesztett Kupper Andrásnak ugyan több köze volt a zenei világhoz, mint színművészetis elődjének, mert maga is zongorista, aki a XI. kerületi Fideszben kezdte pártkarrierjét, a közvélemény számára pedig mint a vezető kormánypárt fővárosi frakcióvezetője vált ismertté.

Botrányok sorozata kíséri a kancellárok kinevezését és működését az első perctől kezdve. A 29 hazai felsőoktatási intézménybe háromszáz fölötti pályázó jelentkezett tavaly nyár végén, de novemberben sok helyre, köztük két nagy művészeti egyetemre és három tudományegyetemre sem találtak megfelelő jelöltet. A kinevezett vezetőkkel szemben elvárás, hogy megfelelő gazdasági ismeretekkel rendelkezzenek és az adott szakterületről is legyenek ismereteik, de egyetemi berkekben elterjedt az a nézet, hogy több intézmény esetében sem egyik, sem másik feltételnek nem felelnek meg a kancellárok.