Mindenki fizeti a menzát

Senki nem tudja pontosan, mekkora pluszkiadással kell számolni a településeknek az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztésével, csak egy biztos: sokba fog kerülni az önkormányzatoknak. A kormány ugyanis csak ott utalja át a többletlétszám miatt megnövekvő kiadások fedezetét, ahol nincs adóbevétel, ám ahol sok adó folyik be a kasszába, akár a teljes összeget a helyhatóságoknak kell kigazdálkodniuk.

Az elvvel, hogy az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztésével is segíteni kell a hazai gyermekszegénység felszámolását, mindenki egyetért. Ellenzéki képviselők sem vitatták ezt a törvénymódosítás általános parlamenti vitájában, mint ahogy önkormányzati szövetségek vezetői, vagy olyan civil szervezetek, mint a Gyermekétkeztetési Alapítvány képviselői is üdvözölték az elgondolást. Nem véletlen azonban, hogy a polgármesterek homlokán azonnal megjelennek az aggodalom ráncai, amint a megvalósítás részletei kerülnek szóba.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke az ingyenesség elvét vitatja. Schmidt Jenő lapunknak arra hívta fel a figyelmét, hogy ha a szülőnek nem kell fizetni, nem is fogja bejelenteni az óvodában vagy bölcsődében, amikor a gyerek valami miatt nem megy az intézménybe, követhetetlen lesz, hány adagot főzzenek, ami törvényszerűen pazarláshoz vezet. Tab fideszes polgármestere szerint persze nem ez a legnagyobb gond a javaslattal, hanem az, hogy a nagyobb települések, körzetközpontok kevés kiegészítést kapnak majd, miközben a be nem fizetett térítési díjak miatt jelentős bevételtől esnek el. Eddig is hozzá kellett járulni a városoknak a gyermekétkeztetés költségeihez, mert ha egy ebéd előállítását 700 forintból lehet megoldani, a szülők ebből átlagban csak 300 forintot fizettek, ami nem sokkal több, mint az alapanyagok ára - érvelt a TÖOSZ elnöke.

Az iskoláskor alatti gyermekek ingyenes intézményi étkezésének tervezett jelentős kiterjesztése ellen tiltakozva Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetője önálló javaslat kidolgozását jelentette be. A Magyar Nemzet számolt be róla, hogy a szervezet nettó 50 ezer forintos egy főre jutó jövedelem alatt látná csak elfogadhatónak az ingyenességet, nettó 70 ezer forintig fél áron, 120 ezer forint felett pedig teljes áron tartanák reálisnak az étkezési térítési díjak megállapítását. A gyermekvédelmi törvény most parlament előtt lévő módosítása a következő tanévtől a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők mellett a nagycsaládosok teljes körére, továbbá azokra a gyerekekre is kiterjeszti a napi háromszori ingyenes étkezés lehetőségét, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130 százalékát, vagyis ebben az évben a 89 408 forintot. Gödöllő polgármestere szerint a gyerekek 90 százaléka megfelel valamelyik feltételnek, tehát alig marad olyan család, amelynek térítési díjat kell fizetni.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke a Népszavának úgy fogalmazott: törvényszerűen nőnek a kiadásaik, ahogy nő a kedvezményezettek köre. Vagyis az irányt jónak tartják, de a kisebb lélekszámú települések számára is nagy kérdés, hogy mennyivel emelkednek a terheik. Szentkirály nem szegény falu - hozott példát a polgármester -, de a konyha évi 26 milliós kiadásaiból 6 milliót most is az önkormányzatnak kell kigazdálkodnia. Egyelőre nem gondolkodnak új helyi adó bevezetésén, de aggódva várják a jogszabály végrehajtási utasítását, amely egyértelművé teszi majd, hogy kinek mennyit térít vissza az állam a megnövekvő kiadásokból. Ráadásul az étkezőkonyhák felújítására és bővítésére a napokban meghirdetett pályázatban szintén a települések önerejét figyelembe véve sorolta sávokba az önkormányzatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Bács-Kiskun megyei település egy nyertes pályázat esetén a költségek 75 százalékát kaphatja vissza a központi költségvetéstől.

Novák Katalin, család- és ifjúságpolitikáért felelős államtitkár ugyan egyik nap azt mondta, 172 ezerrel nő az ingyen étkező gyerekek száma, ez másnapra már 230 ezerre emelkedett, tehát senki nem tudja pontosan, mekkora pluszkiadással kell számolni a településeknek. Tavaly 322 ezer gyerek járt óvodába és nagyjából 35 ezer bölcsődébe, a kötelező óvodáztatás bevezetésével 25 ezerrel több gyerekre számít a kormány. Az ingyen étkezők köre tehát több ok miatt is nő szeptembertől, az emelkedő kiadások fedezésére az év végéig 3,5 milliárd forintos plusz kiadást tervezett be a kormány, jövőre pedig 10-11 milliárddal több pénzt építenek a költségvetésbe. Mindenki úgy számol, hogy ez a megemelt önkormányzati kiadásoknak csak a felére nyújt fedezetet. A többit a településeknek, vagyis lényegében a helyi lakosoknak kigazdálkodni. A szocialisták több módosító javaslatot adtak be a törvényjavaslathoz, ezek mindegyike az ingyenes étkezés további bővítését célozza. A tervezet részletes vitáját ma folytatja le a parlament.