Előfizetés

Kartellgyanú: felülvizsgálnák az M4-es ügyét

Publikálás dátuma
2015.05.04. 13:46
FOTÓ: Népszava
A kisgazda parlamenti csoport levélben kérte a miniszterelnöktől, hogy vizsgálják felül az M4-es autópálya építésének leállításáról hozott döntést, mivel szükség van egy négysávos útra a környező települések fejlődéséhez - mondta Turi-Kovács Béla (Fidesz) a parlament fenntartható fejlődés bizottságának hétfői ülésén Budapesten.

Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára úgy reagált, hogy a kormány nem tett le az M4-es autópálya teljes kiépítésétől, de az anyagi források korlátozottak. Az ülés napirendjén a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű infrastruktúra beruházások gyorsítását szolgáló törvényjavaslat általános vitájának lefolytatása volt.

Az M4-es autópálya Abonytól Fegyvernek közötti szakaszának építését március végén állította le a kormány, azzal az indokkal, hogy az Európai Bizottság jelezte, nem támogatja a beruházást.  Turi-Kovács Béla a vitában arra hivatkozott, hogy a leállítás több, közepes méretű várost "foszt meg" a fejlődésétől. Ez a terület agrár jellegű, fejlettsége elmaradt az országos átlagtól, ezért szükséges egy négysávos, ha nem is autópálya jellegű út az elérhetőségükhöz. A kisgazdák csoportja ezért kérdezi, mikor és hogyan folytatódik az M4-es érintett szakaszának az építése - mondta.

Tasó László emlékeztette a képviselőket arra, hogy a 2014 és 2020 között uniós költségvetési időszakban a nemzeti kormányok nem dönthetnek saját belátásuk szerint arról, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztésre kapott támogatást miképpen használják fel. Magyarország erre a célra 1300 milliárd forintot kap, de ebből csak 400 milliárdot fordíthat közúti fejlesztésre. Ez pedig gyorsan elfogy, és a többi fejlesztést nemzeti forrásból - az adófizetők pénzéből - kell megvalósítani - tette hozzá.

Az államtitkár vázolta azt is, hogy mely autópálya fejlesztések illetve melyik alacsonyabb rendű utak felújítása szerepel a 2020-ig tartó programban. A kiemelt közlekedési infrastruktúra fejlesztések gyorsítását szolgáló törvényjavaslat általános vitájában Sallai R. Benedek (LMP) bizottsági elnök nagyobb megfontoltságot kért a javaslat elfogadása előtt. A problémák között sorolta fel azt, hogy az autópályák mellé nem helyi vállalkozások települnek, így azok elviszik az itt képződő nyereséget. A törvényjavaslat részletes vitáját egyhangú igenlő szavazattal zárta le a bizottság.

Korábban Lázár azt mondta: a kormány nem számít kártérítési igényekre, perekre, és szerinte meg tudnak egyezni a kivitelező cégekkel, mert információi és a NIF tájékoztatása szerint a kivitelezők is peren kívüli egyezséget szorgalmaznak. "Mindenkit ki fogunk fizetni" - ígérte a miniszter, hozzátéve, megkezdődtek a tárgyalások az érintett beruházókkal, akik nyilván találkoztak már olyan esettel, hogy egy megrendelő valamilyen külső ok miatt visszalép, s felmondja a szerződést. Az egyik ilyen cég ugyebár a Közgép, amelynek tulajdonosa Simicska Lajos. Lázár név szerint (ekkor még) nem említette Simicskát, de megjegyezte, hogy elvárja, hogy a Közgép - illetve az érintett magyar beruházó cég - tulajdonosa "ne támadja azt az országot, amelyből az elmúlt négy évben jól élt".

A 708 milliárd forintos keretből valójában 150 milliárdot függesztett fel az Európai Bizottság - közölte Lázár János a Kormányinfo sajtótájékoztatón. A kancellária miniszter arról beszélt, hogy 42 ezer projekt valósult meg vagy tart most is - ebből az Európai Bizottság 53-at vizsgált meg, ezek 44 milliárdot jelentenek. Hat projektet állítottak pellengérre a 42 ezerből - bagatellizálta az amúgy súlyos uniós döntést Lázár.

Uniós felfüggesztés: a kormány ismét cinkelt lapokkal játszik

Korábban írtuk: nyilvánvaló, hogy Csepreghy Nándor miniszterelnökségi helyettes államtitkár szerdai tájékoztatóján félrevezette a közvéleményt, amikor úgy fogalmazott, hogy Brüsszel azért blokkolta a 708 milliárd forintos uniós programot, mert szabálytalan volt a Gyurcsány-Bajnai-kormány pályáztatási gyakorlata. A bizottsági határozatból minden kétséget kizáróan kiderült, hogy a túlárazás miatt kifogásolt GOP pályázatok 2012-es, illetve 2013-as keltezésűek. Ezeket a hiányosságokat a magyarországi irányító hatóság nem tárta fel, ezért ezt "felróható mulasztás"-ként említi meg a határozat. Jellemző módon erre úgy reagált a Fidesz-frakció közleménye hogy felkérték a kormányt, hogy „ezúttal is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a szocialisták szabálytalan pályáztatási gyakorlata miatt” egy fillér se vesszen el az uniós pénzekből. A felelősség ilyen jellegű áttolását az Európai Bizottság dokumentuma cáfolja.

Romagyilkosságok: pénteken jöhet a másodfokú ítélet

Várhatóan pénteken hirdet másodfokon ítéletet a romák sérelmére évekkel ezelőtt elkövetett gyilkosságsorozat ügyében a Fővárosi Ítélőtábla.

Az eljárás adatai szerint Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Pető Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők összesen 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk, Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként.

Az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán hajtottak végre támadásokat.

A kislétai és a tiszalöki bűncselekménynek egy-egy, a nagycsécsinek és a tatárszentgyörgyinek két-két halálos áldozata volt. Első fokon a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott.

A vádlottak fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés és új elsőfokú eljárás, részben felmentés érdekében. Az ügyészség a negyedrendű vádlott esetében súlyosítást indítványozott, mert álláspontja szerint Csontos Istvánnak a katonai elhárítás egykori ügynökeként lett volna lehetősége arra, hogy megakadályozzon gyilkosságokat, ha tájékoztatja a hatóságokat az általa korábban megfigyelt társaságról.

A Fővárosi Ítélőtáblán az utolsó szó jogán Kiss Árpád egy a bíróságnak korábban benyújtott iratát összegezve a szerinte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését alátámasztó eljárási hibákról beszélt. Ezek között sorolta fel, hogy a jegyzőkönyv téves adatokat tartalmaz, a kioktatások és figyelmezetések nem vagy nem megfelelően történtek meg, és az első fokon eljáró bírói tanács elnöke nem nyilatkozott arról: elfogultnak tartja-e magát az eljárásban.

Kiss István az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, hogy - mint mondta - egy tisztességes eljárásban a nagyon súlyos esetekben bizonyíthassa ártatlanságát. Pető Zsolt és Csontos István nem kívánt élni felszólalással az utolsó szó jogán. A két vádlott védője szintén az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. A másodfokon eljáró bírói tanács elnöke az április 24-i tárgyaláson közölte: május 8-án határozatot hirdethetnek.

Romagyilkosságok: pénteken jöhet a másodfokú ítélet

Várhatóan pénteken hirdet másodfokon ítéletet a romák sérelmére évekkel ezelőtt elkövetett gyilkosságsorozat ügyében a Fővárosi Ítélőtábla.

Az eljárás adatai szerint Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Pető Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők összesen 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk, Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként.

Az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán hajtottak végre támadásokat.

A kislétai és a tiszalöki bűncselekménynek egy-egy, a nagycsécsinek és a tatárszentgyörgyinek két-két halálos áldozata volt. Első fokon a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott.

A vádlottak fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés és új elsőfokú eljárás, részben felmentés érdekében. Az ügyészség a negyedrendű vádlott esetében súlyosítást indítványozott, mert álláspontja szerint Csontos Istvánnak a katonai elhárítás egykori ügynökeként lett volna lehetősége arra, hogy megakadályozzon gyilkosságokat, ha tájékoztatja a hatóságokat az általa korábban megfigyelt társaságról.

A Fővárosi Ítélőtáblán az utolsó szó jogán Kiss Árpád egy a bíróságnak korábban benyújtott iratát összegezve a szerinte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését alátámasztó eljárási hibákról beszélt. Ezek között sorolta fel, hogy a jegyzőkönyv téves adatokat tartalmaz, a kioktatások és figyelmezetések nem vagy nem megfelelően történtek meg, és az első fokon eljáró bírói tanács elnöke nem nyilatkozott arról: elfogultnak tartja-e magát az eljárásban.

Kiss István az ítélet hatályon kívül helyezését kérte, hogy - mint mondta - egy tisztességes eljárásban a nagyon súlyos esetekben bizonyíthassa ártatlanságát. Pető Zsolt és Csontos István nem kívánt élni felszólalással az utolsó szó jogán. A két vádlott védője szintén az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. A másodfokon eljáró bírói tanács elnöke az április 24-i tárgyaláson közölte: május 8-án határozatot hirdethetnek.