Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára úgy reagált, hogy a kormány nem tett le az M4-es autópálya teljes kiépítésétől, de az anyagi források korlátozottak. Az ülés napirendjén a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű infrastruktúra beruházások gyorsítását szolgáló törvényjavaslat általános vitájának lefolytatása volt.
Az M4-es autópálya Abonytól Fegyvernek közötti szakaszának építését március végén állította le a kormány, azzal az indokkal, hogy az Európai Bizottság jelezte, nem támogatja a beruházást. Turi-Kovács Béla a vitában arra hivatkozott, hogy a leállítás több, közepes méretű várost "foszt meg" a fejlődésétől. Ez a terület agrár jellegű, fejlettsége elmaradt az országos átlagtól, ezért szükséges egy négysávos, ha nem is autópálya jellegű út az elérhetőségükhöz. A kisgazdák csoportja ezért kérdezi, mikor és hogyan folytatódik az M4-es érintett szakaszának az építése - mondta.
Tasó László emlékeztette a képviselőket arra, hogy a 2014 és 2020 között uniós költségvetési időszakban a nemzeti kormányok nem dönthetnek saját belátásuk szerint arról, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztésre kapott támogatást miképpen használják fel. Magyarország erre a célra 1300 milliárd forintot kap, de ebből csak 400 milliárdot fordíthat közúti fejlesztésre. Ez pedig gyorsan elfogy, és a többi fejlesztést nemzeti forrásból - az adófizetők pénzéből - kell megvalósítani - tette hozzá.
Az államtitkár vázolta azt is, hogy mely autópálya fejlesztések illetve melyik alacsonyabb rendű utak felújítása szerepel a 2020-ig tartó programban. A kiemelt közlekedési infrastruktúra fejlesztések gyorsítását szolgáló törvényjavaslat általános vitájában Sallai R. Benedek (LMP) bizottsági elnök nagyobb megfontoltságot kért a javaslat elfogadása előtt. A problémák között sorolta fel azt, hogy az autópályák mellé nem helyi vállalkozások települnek, így azok elviszik az itt képződő nyereséget. A törvényjavaslat részletes vitáját egyhangú igenlő szavazattal zárta le a bizottság.
Korábban Lázár azt mondta: a kormány nem számít kártérítési igényekre, perekre, és szerinte meg tudnak egyezni a kivitelező cégekkel, mert információi és a NIF tájékoztatása szerint a kivitelezők is peren kívüli egyezséget szorgalmaznak. "Mindenkit ki fogunk fizetni" - ígérte a miniszter, hozzátéve, megkezdődtek a tárgyalások az érintett beruházókkal, akik nyilván találkoztak már olyan esettel, hogy egy megrendelő valamilyen külső ok miatt visszalép, s felmondja a szerződést. Az egyik ilyen cég ugyebár a Közgép, amelynek tulajdonosa Simicska Lajos. Lázár név szerint (ekkor még) nem említette Simicskát, de megjegyezte, hogy elvárja, hogy a Közgép - illetve az érintett magyar beruházó cég - tulajdonosa "ne támadja azt az országot, amelyből az elmúlt négy évben jól élt".
A 708 milliárd forintos keretből valójában 150 milliárdot függesztett fel az Európai Bizottság - közölte Lázár János a Kormányinfo sajtótájékoztatón. A kancellária miniszter arról beszélt, hogy 42 ezer projekt valósult meg vagy tart most is - ebből az Európai Bizottság 53-at vizsgált meg, ezek 44 milliárdot jelentenek. Hat projektet állítottak pellengérre a 42 ezerből - bagatellizálta az amúgy súlyos uniós döntést Lázár.
Korábban írtuk: nyilvánvaló, hogy Csepreghy Nándor miniszterelnökségi helyettes államtitkár szerdai tájékoztatóján félrevezette a közvéleményt, amikor úgy fogalmazott, hogy Brüsszel azért blokkolta a 708 milliárd forintos uniós programot, mert szabálytalan volt a Gyurcsány-Bajnai-kormány pályáztatási gyakorlata. A bizottsági határozatból minden kétséget kizáróan kiderült, hogy a túlárazás miatt kifogásolt GOP pályázatok 2012-es, illetve 2013-as keltezésűek. Ezeket a hiányosságokat a magyarországi irányító hatóság nem tárta fel, ezért ezt "felróható mulasztás"-ként említi meg a határozat. Jellemző módon erre úgy reagált a Fidesz-frakció közleménye hogy felkérték a kormányt, hogy „ezúttal is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a szocialisták szabálytalan pályáztatási gyakorlata miatt” egy fillér se vesszen el az uniós pénzekből. A felelősség ilyen jellegű áttolását az Európai Bizottság dokumentuma cáfolja.
