Menedékkérő ide be ne tegye a lábát!

A Tárki közleménye szerint 2015 áprilisában a felnőtt lakosság 46 százaléka választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állítást, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A 2015 áprilisi adatok a 2001-es csúcsértéket is meghaladták. Emlékezetes: Orbán Viktor miniszterelnök most indította idegenellenes kampányát és jön a "nemzeti konzultáció" is.

Az intézet felmérése szerint a megkérdezettek 9 százaléka tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni, és 45 százalékuk mérlegelő a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében.

A Tárki 1992 óta végzett kutatásainak adatai alapján az idegenellenesség mértéke a kezdeti, 1992-1995 közötti gyors növekedés után előbb ingadozott, majd 2002 óta 2011-ig kisebb ingadozásokkal meglehetősen stabil volt. A korábbi évekhez képest 2012-ben megnőtt az idegenellenesek aránya, és 2013 után 2014-ben is magasabb maradt, mint a 2000-es évek átlaga. A 2015 áprilisi adatok a 2001-es csúcsértéket is meghaladták, az idegellenes válaszadók aránya 43 százalékról 46 százalékra nőtt.

A mérlegelők körében a legmagasabb, 94 százalékkal az arab nemzetiségűek, a legalacsonyabb, 7 százalékkal a határon túli magyarok visszautasítottsága. Az arabokénál alig alacsonyabb a romák, de 70–80 százalék felett van a kínaiak, az afrikaiak és a románok visszautasítottsága is. Még a viszonylag ártalmatlannak tekinthető pirézeket is elutasítja a mérlegelők 60 százaléka - állapítja meg a Tárki.

Az elemző intézet szerint az átlagosnál magasabb az idegenellenesség mértéke a Jobbik és az MSZP szavazói, illetve a nem szavazók körében, azok között, akik úgy érzik, hogy rossz anyagi helyzetben vannak, vagy ennek romlásától tartanak, továbbá a dél-dunántúliak, a munkanélküliek és a 40–50 évesek körében.
Az idegenellenesség mértéke a felsőfokú végzettségűek körében a legalacsonyabb, a főiskolát végzettek esetében 35 százalék, egyetemet végzetteknél 20 százalék.

Orbán: Európának nincs szüksége menekültekre

Európa határait meg kell védeni, ennek érdekében az Európai Uniónak komoly rendészeti, katonai lépéseket is tennie kell - mondta Orbán Viktor korábban a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök továbbra is ragaszkodik ahhoz az elképzeléséhez, hogy Európának nincs szüksége menekültekre, ezért el kell érni, hogy a bevándorlók szülőhazájukban maradjanak. A miniszterelnök megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy jobb lenne, ha az uniós tagállamok maguk dönthetnék el, miként akarják megfékezni a menekülthullámokat.

Készülnek a kérdőívek

Készülnek a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció nyomtatványai - közölte a kormányszóvivő keddi sajtótájékoztatóján, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában (KEKKH). Kovács Zoltán kifejtette: a KEKKH, a közlönykiadó és a Magyar Posta együtt hivatott arra, hogy a több mint nyolcmillió küldeményt eljuttassa a választókhoz. A küldemény Orbán Viktor kormányfő levelét és a kérdőívet tartalmazza, utóbbit díjmentesen lehet majd visszaküldeni július 1-jéig a mellékelt borítékban - közölte a szóvivő.

A kedd délutáni sajtótájékoztatón megjelent Barabás Richárd, a PM szóvivője, aki egy gumicsontot szeretett volna átadni - sikertelenül - a kormányszóvivőnek, szerinte ugyanis még nem dobtak be a magyar politikába "ennyire drága, ennyire ostoba, ennyire rosszindulatú és gonosz gumicsontot", mint a mostani nemzeti konzultáció.

Megírtuk: a "megélhetési bevándorlást" fókuszába helyező, összesen 960 millió forintba kerülő nemzeti konzultáció az elmúlt időszakban Európában történt terrortámadásokat kívánja összemosni a bevándorlás kérdésével. Miközben Magyarországra a legtöbb bevándorló határon túli magyarként érkezik, Orbán Viktor most mégis azzal fordul levélben az állampolgárokhoz, szerintük valós célpontja lehet-e hazánk egy terrortámadásnak, hogy a terrorizmus térnyerése Brüsszel rossz politikája miatt következhet-e be, vagy hogy "a megélhetési bevándorlók veszélyeztetik a magyar emberek munkahelyeit".