Menedékkérő ide be ne tegye a lábát!

Publikálás dátuma
2015.05.05. 17:23
A kép illusztráció. FOTÓ: Népszava
A Tárki közleménye szerint 2015 áprilisában a felnőtt lakosság 46 százaléka választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állítást, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A 2015 áprilisi adatok a 2001-es csúcsértéket is meghaladták. Emlékezetes: Orbán Viktor miniszterelnök most indította idegenellenes kampányát és jön a "nemzeti konzultáció" is.

Az intézet felmérése szerint a megkérdezettek 9 százaléka tekinthető idegenbarátnak, akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni, és 45 százalékuk mérlegelő a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdésében.

A Tárki 1992 óta végzett kutatásainak adatai alapján az idegenellenesség mértéke a kezdeti, 1992-1995 közötti gyors növekedés után előbb ingadozott, majd 2002 óta 2011-ig kisebb ingadozásokkal meglehetősen stabil volt. A korábbi évekhez képest 2012-ben megnőtt az idegenellenesek aránya, és 2013 után 2014-ben is magasabb maradt, mint a 2000-es évek átlaga. A 2015 áprilisi adatok a 2001-es csúcsértéket is meghaladták, az idegellenes válaszadók aránya 43 százalékról 46 százalékra nőtt.

A mérlegelők körében a legmagasabb, 94 százalékkal az arab nemzetiségűek, a legalacsonyabb, 7 százalékkal a határon túli magyarok visszautasítottsága. Az arabokénál alig alacsonyabb a romák, de 70–80 százalék felett van a kínaiak, az afrikaiak és a románok visszautasítottsága is. Még a viszonylag ártalmatlannak tekinthető pirézeket is elutasítja a mérlegelők 60 százaléka - állapítja meg a Tárki.

Az elemző intézet szerint az átlagosnál magasabb az idegenellenesség mértéke a Jobbik és az MSZP szavazói, illetve a nem szavazók körében, azok között, akik úgy érzik, hogy rossz anyagi helyzetben vannak, vagy ennek romlásától tartanak, továbbá a dél-dunántúliak, a munkanélküliek és a 40–50 évesek körében.
Az idegenellenesség mértéke a felsőfokú végzettségűek körében a legalacsonyabb, a főiskolát végzettek esetében 35 százalék, egyetemet végzetteknél 20 százalék.

Orbán: Európának nincs szüksége menekültekre

Európa határait meg kell védeni, ennek érdekében az Európai Uniónak komoly rendészeti, katonai lépéseket is tennie kell - mondta Orbán Viktor korábban a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök továbbra is ragaszkodik ahhoz az elképzeléséhez, hogy Európának nincs szüksége menekültekre, ezért el kell érni, hogy a bevándorlók szülőhazájukban maradjanak. A miniszterelnök megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy jobb lenne, ha az uniós tagállamok maguk dönthetnék el, miként akarják megfékezni a menekülthullámokat.

Készülnek a kérdőívek
Készülnek a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció nyomtatványai - közölte a kormányszóvivő keddi sajtótájékoztatóján, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalában (KEKKH). Kovács Zoltán kifejtette: a KEKKH, a közlönykiadó és a Magyar Posta együtt hivatott arra, hogy a több mint nyolcmillió küldeményt eljuttassa a választókhoz. A küldemény Orbán Viktor kormányfő levelét és a kérdőívet tartalmazza, utóbbit díjmentesen lehet majd visszaküldeni július 1-jéig a mellékelt borítékban - közölte a szóvivő.
A kedd délutáni sajtótájékoztatón megjelent Barabás Richárd, a PM szóvivője, aki egy gumicsontot szeretett volna átadni - sikertelenül - a kormányszóvivőnek, szerinte ugyanis még nem dobtak be a magyar politikába "ennyire drága, ennyire ostoba, ennyire rosszindulatú és gonosz gumicsontot", mint a mostani nemzeti konzultáció.

Megírtuk:  a "megélhetési bevándorlást" fókuszába helyező, összesen 960 millió forintba kerülő nemzeti konzultáció az elmúlt időszakban Európában történt terrortámadásokat kívánja összemosni a bevándorlás kérdésével. Miközben Magyarországra a legtöbb bevándorló határon túli magyarként érkezik, Orbán Viktor most mégis azzal fordul levélben az állampolgárokhoz, szerintük valós célpontja lehet-e hazánk egy terrortámadásnak, hogy a terrorizmus térnyerése Brüsszel rossz politikája miatt következhet-e be, vagy hogy "a megélhetési bevándorlók veszélyeztetik a magyar emberek munkahelyeit".

Szerző

Kiszúrtak az érettségizőkkel

Összességében nem tartották megoldhatatlannak, de könnyűnek sem nevezték az idei matematika érettségi írásbeli feladatokat az MTI-nek nyilatkozó intézményvezetők és szaktanárok.

Az Eduline információi szerint a középszintű matematika érettségi első részében a többi között logikai feladatokat kellett megoldaniuk a diákoknak. A portál azt írta: az érettségi feladatsor első részében volt még sorozat és statisztikai feladat is, a vizsgán szerepelt továbbá százalék- és térfogatszámítás, valószínűségszámítás, valamint egy komplexebb, kombinatorikát, valóságszámítást és halmazelméletet magában foglaló feladat is.

A nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója az MTI érdeklődésére úgy fogalmazott, voltak szokatlannak tűnő elemek, de összességében átlagos nehézségű, egyáltalán nem megoldhatatlan feladatsor volt az idei matematika írásbeli érettségi. Balogh László szerint "mérésre alkalmas", szokásos nehézségű feladatokat kaptak a diákok, nem volt olyan kérdés, amelyre ne lehetett volna készülni. Lábodi Gyöngyi, a nagykanizsai gimnázium matematika munkaközösségének vezetője hozzáfűzte: lehet, hogy néhány kérdést másként tettek fel a tételsor összeállítói, de ez nem tette megoldhatatlanná a feladatokat. Nem volt könnyű, de a szokatlannak tűnő kérdésekkel együtt sem számított a megszokottnál nehezebbnek az idei érettségi - vélekedett.

A szekszárdi Garay János Gimnázium érettségiző diákjai az utolsó percig dolgoztak a feladatokon a rendelkezésükre álló három órában - mondta Heilmann Józsefné igazgató az MTI-nek. A gimnáziumban 143 diák vizsgázott középszinten. Straubingerné Kemler Anikó, az iskola matematika tanára szerint a feladatok a korábbi évek átlagánál kicsit nehezebbek, de megoldhatóak voltak, és mindegyik benne van a tananyagban. Ritkábban szerepelnek az érettségin például a vektorok, és meglepő volt, hogy két, sorozattal kapcsolatos példa is akadt, a statisztika és a valószínűségszámítás ugyanakkor minden évben előfordul a feladatok között - mondta. "A diákok nehéznek mondták a vizsgát, hosszú volt a feladatsor, nem volt idő arra, hogy ha valamit nem tudtak, visszatérjenek rá, és hosszabban elgondolkodjanak rajta" - fűzte hozzá.

Szentendrey Rita, a Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium matematikatanára a diákok véleményét összegezve azt mondta: a többség szerint nem volt megoldhatatlan a feladatsor, de könnyű sem. Hozzátette: az érettségi feladatok első része kifejezetten könnyű volt az idén - alapszintű matematikai ismeretekkel a maximális pontszám elérhető volt -, a második rész azonban nem teljesen fedte a várakozásokat. Nagyon sok volt a szöveges feladat, amelyekben meg kellett találni a matematikai tartalmat, a diákok viszont inkább a begyakorolt feladattípusokra számítottak - mondta a pedagógus. Az iskolában 118-an tettek középszintű írásbeli vizsgát.

A Balassagyarmati Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója közölte: nehezebb volt a matematika érettségi, mint tavaly, de nem teljesíthetetlen. Sinkóné Frenka Anikó a tapasztalatokat összegezve elmondta: korrekt módon összeállított feladatokkal dolgoztak a diákok, a vizsga nagyon sok tananyagot lefedett, sokoldalú volt, így ha valaki folyamatosan tanult, össze tudta szedni a pontokat. A balassagyarmati iskolában 97-en érettségiztek középszinten. Az igazgató arra is kitért, hogy kitartóak voltak a vizsgázók, csaknem mindannyian a beadási határidő végéig dolgoztak, alig volt olyan, aki előbb felállt. A hétfői magyar érettségin többen egy órával hamarabb befejezték a feladatmegoldást - tette hozzá.

Csapos Zsolt, a nyírbátori Báthory István Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóhelyettese  arról számolt be, hogy a diákok többségének elmondása szerint nehéz volt az idei matematika érettségi feladatsora. Tájékoztatása szerint az érettségizők az első, 45 perc alatt megoldandó feladatrészre és a második feladatsor kidolgozására is sok időt fordítottak. Az első feladatsort a diákok kimondottan nehéznek találták, a feladat második részére adott időt végigdolgozták. A felügyelő tanárnak az érettségi végén szólnia kellett, hogy a diákok fejezzék be a munkát, mert sokan az utolsó percben is dolgoztak - mondta.

A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint középszinten 1252 helyszínen 77 236 vizsgázó, emelt szinten 84 helyszínen 3696 diák adott számot kedden tudásáról. Matematikából középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, román, spanyol, szerb és szlovák nyelven, míg emelt szinten angol, francia, német és spanyol nyelven vizsgázó is volt.

A matematika középszintű írásbeli vizsgája 180 perces volt. A diákok először az I. feladatlapot (45 perc), majd a II. feladatlapot (135 perc) oldották meg. Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmazott, ez az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét volt hivatott ellenőrizni. A II. feladatlap két részre oszlott: az első rész három feladatot tartalmazott, azok egy vagy több kérdésből álltak, míg a második rész szintén három feladatból állt, ezek közül a vizsgázó választása szerint kettőt kellett megoldani, és csak ez a kettő értékelhető.

A matematika vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 percig tartott. Az írásbeli vizsga két részből állt, a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatta meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között, és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatta.

Szerző

Gumicsontot kapott a kormányszóvívő

Publikálás dátuma
2015.05.05. 17:15
Fotó: Kökényesi Gábor
Egy kék gumicsonttal lépett Kovács Zoltán kormányszóvivő mellé Barabás Richárd, a ZöldFront Ifjúsági Mozgalom társelnöke a bevándorlásról tartandó nemzeti konzultáció sajtótájékoztatóján.

A politikus ezzel jelezte, hogy szerintük már a kérdésfeltétellel hülyének nézik az embereket. Még nem dobtak be a magyar politikába "ennyire drága, ennyire ostoba, ennyire rosszindulatú és gonosz gumicsontot", mint a mostani nemzeti konzultáció. A kormányszóvivő nem vette át az "ajándékot".

Szerző