Biennálé állami korlátok nélkül

Egy csapat kurátor összeállt, hogy egy fiatalos és friss művészeti eseményt hozzon létre, az OFF-Biennálét. Mely mögött nincs kormányzati támogatás, sem politikusok.

Az ötlet Somogyi Hajnalka művészettörténész-kurátoré, aki korábban a Ludwig Múzeumban és a Trafó Galériában is dolgozott. 2013 őszén összehívta pár kollégáját, ismerősét, valamint képzőművészeket, kurátorokat, galériásokat, művészeti újságírókat. Azt érezte, hogy a magyar kortárs művészeti élet a padlón van, ezért valami naggyal kellene előrukkolni. Így született meg az az OFF-Biennále Budapest (OFF) nevű a civil kezdeményezés, mely közelebb hozza a kortárs művészetet a közönséghez.

– Meg akartuk mutatni, hogy a romok alatt él egy művészeti színtér, melyet nem lehet megszűntetni – mondja Nagy Gergely, művészeti újságíró, az OFF stábjának egyik tagja. Egy ilyen nagyméretű eseményhez viszont sok pénzre és nagy hírverésre van szükség. Ezek azonban hiányoztak, de a szervezők kitartottak amellett, hogy megmutassák: létezhet Magyarországon olyan kulturális esemény, mely mögött nincsen állami intézményrendszer. A szervezés 2013 őszén startolt, majd 2015 április végén indult el az OFF, mely május 31-ig tart.

Már a megnyitó is beszédes volt. Somogyi Hajnalka és csapata az Ankert nevű, fiatalok által kedvelt szórakozóhelyen gyűlt össze, ahol mesélt a szervezésről és a programok sokszínűségéről. Valamint arról, hogy az OFF állami támogatás nélkül jött létre. – Ez a biennálé nem jöhetett volna létre. De létrejött. Nem jöhetett volna létre, mert nincs mögötte városmarketing. Nincs mögötte intézményrendszer. Nincs mögötte százmillió forint. Nincsenek mögötte politikusok, nincs mögötte az állam – mondta Somogyi a megnyitón.

– Ne felejtsük el, hogy pár éve nagyon megkérdőjelezhető, gyanús vezetőváltások történtek a kulturális intézmények élén – mondta lapunknak Nagy Gergely. A 2011 óta a köztestületként működő Magyar Művészeti Akadémia ugyanis már évek óta egyre erőteljesebben próbálja uralni a magyar kortárs képzőművészetet, melyet jól jelez, hogy 2013 óta az irányítása alá került a Műcsarnok. – Bizonyos gondolkodásmódok, művek és művészek nem tudnak ma megjelenni – így Nagy Gergely.

A hangsúly a biennálén mégsem a hatalom vagy a politika által preferált művészeti vonalhoz való viszonyon van, hanem a nyitottságon, a szabad gondolkodáson. A szervezők az első fázisban számos kurátort és művészt kerestek fel, hogy hozzák létre saját projektjeiket, a második szakaszban pedig bárki pályázhatott. A külföldi művészek ingyen vállalták, hogy részt vesznek az OFF-on, volt, aki még az útiköltségét is maga fizette.

A beérkezett művek egy jó része a művészet jelenlegi helyzetére kérdezett rá, vagy a társadalmi problémákra, mint amilyen például a kivándorlás. A híres román művész, Dan Perjovschi például firkákat rajzolt a Dohány utcában található Hátsó Kapu nevű hely kirakatára humorral reagálva a vasárnapi zárvatartásra, vagy magának az OFF-nak a helyzetére.

Az OFF számos helyszínen zajlik, többek között kis- és nagygalériákban, ruhaboltban, pubban és még lakásban is. Nincs tehát központi helyszín, az érdeklődők viszont a nyakukba vehetik a várost, így a színvonalas kiállítások, programok mellett egy kicsit jobban megismerhetik Budapest rejtett arcát.

A programok nemcsak a fővárosban zajlanak. Az OFF Pécsett, Debrecenben Nyíregyházán, Esztergomban, Szombathelyen is bemutatkozik, valamint a szervezőknek sikerült még egy-egy külföldi helyszínnel is felvenni a kapcsolatot. Így Pozsonyban, Párizsban, Sao Paolóban és New Yorkban is zajlik az OFF.

Ha valaki netán elkeveredne a sok programban, az offbiennale.hu oldalon napi bontásban olvashat az eseményekről, beszélgetésekről. Ugyancsak segít a mobilra letölthető Artlocator, mellyel térképen követhetjük, hogy éppen hol, milyen esemény zajlik. Emellett az OFF szervez vezetett sétákat is, melyek során egy-egy adott útvonalon haladva tekinthetik meg az érdeklődők a különböző kiállításokat. Sok a program, de mindez jól jelzi: a művészetet nem lehet keretek közé szorítani!

Akik támogatták a rendezvénysorozatot

Az OFF-Biennálé egy kormányzati támogatás nélkül létrejött művészeti esemény. Az OFF-ot három alapítvány támogatta, a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA), az Open Society Initiative for Europe és a közép-európai művészetet már régebb óta segítő Erste Stiftung. Az események létreejöttét továbbá még segítették magántámogatók, akik főként gyűjtők, művészetpártolók.

Az összköltségvetés 40 millió volt, de a szervezők ennek csak kisebb részét fordíthatták programra, mert az NCTA-tól kapott pénzösszeg csak a művészeti civil szféra fejlesztésére felhasználható. Az OFF így csak korlátozottan tudott az egyes projektek létrehozásába beszállni, ezért minden projekt igyekezett a forrásait maga előteremteni.