Előbbre hozták a győzelem napi ünnepet Lengyelországban

A lengyel szenátus jóváhagyta szerdán azt a törvényt, amely eltörli az eddigi május 9-i Győzelem és Szabadság Ünnepét. Lengyelországban továbbra is állami ünnep keretében emlékeznek meg a második világháború befejezéséről, de május 8-án, az újonnan létrehozott Nemzeti Győzelem Napján.

A lengyel parlament honlapján szereplő indoklás arra hivatkozik, hogy a nyugat-európai országok május 8-án – a Harmadik Birodalom kapitulációja napján - ünneplik a hitleri Németország felett aratott győzelmet. "Nincs oka arra, hogy Lengyelország a második világháború befejezését illetően a Szovjetunióban érvényes értelmezéshez tartsa magát" – áll a dokumentumban. A "szabadság" szó kihagyását a törvényhozók azzal indokolják, hogy aligha lehet a szabadság diadalmának tekinteni azt, hogy "a Vörös Hadsereg által megszállt államokban" egy nem demokratikus politikai rendszert vezettek be. Erre az érvelésre hivatkozva a legerősebb ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) szenátorai a "győzelem" kifejezést is kifogásolták az ünnep elnevezésében.

Lengyelországban a május 9-i Győzelem és Szabadság Ünnepét 1945 óta ünnepelték Boleslaw Bierut, az egykori kommunista Lengyel Népköztársaság elnöke által hozott rendelet alapján. A második világháború befejezésének idei 70. évfordulója alkalmából a lengyel elnöki hivatal nemzetközi megemlékezéseket rendez a gdanski Nemzetközi Szolidaritás Központban, valamint a balti-tengeri kikötőváros melletti Westerplattén. A szerdától péntekig tartó rendezvénysorozat vendégei között több kelet-közép-európai ország elnöke is szerepel.

Szerző

Nem volt nehéz a történelem érettségi

Nem találták különösebben nehéznek a történelem írásbeli érettségi tételeket a diákok, illetve az MTI-nek nyilatkozva az ő véleményüket is tolmácsoló intézményvezetők és szaktanárok.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint középszinten a népvándorlás, IV. Béla uralkodása, a reformáció, II. József rendeletei, a jobbágyfelszabadítás, emelt szinten az athéni demokrácia, az XVI. századi világkereskedelem, Szent István egyházszervező tevékenysége szerepelt a szerdai történelem írásbeli érettségi feladatai között.

Németh Tibor, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium igazgatója az MTI-nek azt mondta, jó feladatsort kaptak a diákok a középszintű érettségin. Kifejtette: a kérdéssorban voltak olyan feladatok, amelyek nehéznek tűntek, de összességében kis odafigyeléssel mindegyik megoldható volt. A második feladatrésznél az egyetemes történelem esetében mind a felvilágosodás alapelvei, mind Németország első világháborús szerepe aktuális. A felvilágosodás "folyamatosan porondon van", az első világháború pedig a századik évforduló miatt aktuális - tette hozzá. A magyar történelem esetében Hunyadi Mátyás adópolitikáját minden diák ismeri, a jobbágyfelszabadítás és a Rákosi-korszak iparfejlesztése pedig olyan téma, amelyet mindenhol jól megtanítanak. A hosszú esszék közül Szent István államszervezeténél jobb feladatot nem is kaphattak volna az idén érettségizők, II. József törvényeit pedig szintén mindenkinek ismernie kell - közölte az igazgató.

A debreceni Tóth Árpád Gimnázium érettségizői szerint "nem volt nagyon nehéz" a történelem írásbeli vizsga - tolmácsolta a diákok véleményét Bodó Tamás igazgatóhelyettes. Megoldhatónak ítélték a diákok a feladatokat, de a felügyelő tanárok jelzése szerint szinte mindenki végigdolgozta a rendelkezésre álló időt, vagyis komolyan vették az írásbelit. A Tóth Árpád Gimnáziumban 184-en írtak középszinten történelemből, 33 diák az emeltszintű érettségit választotta. Ugyanezen a napon hat diák angol nyelven tett nemzetközi érettségit biológiából - ismertette Bodó Tamás.

A bátonyterenyei Váci Mihály Gimnázium igazgatója az MTI-nek azt mondta: az eddigi vizsgák közül leginkább a történelemérettségivel voltak megelégedve a tanulók. Tóth Lászlóné hozzátette: nem voltak idegesek a vizsgázók, ilyen jellegű feladatokra készültek. Úgy gondolják, hogy jó feladatsor volt, és tudják hozni azt, amit elvártak maguktól. A Nógrád megyei gimnáziumban szerdán 20 tanuló érettségizett középszinten történelemből.

Buday Dezső, a Kecskeméti Katona József Gimnázium intézményvezető-helyettese, egyben történelemtanára szerint a középszintű feladatsort nagyon jól állították össze. Az első része, a feladatlapok kérdései átölelték az egész tananyagot, mert az ókortól a 20. századik átfogó ismeretekre volt szükség a helyes kitöltéshez. Jónak találta a magyar és az egyetemes történelem közötti egyensúlyt, és az esszékérdések összeállítását. A tanár jelezte, hogy például II. József rendeletei jól ismert téma, de a tanulók között az első világháborús Németország is közkedvelt, mint ahogy évek óta visszatérő téma a Kádár- vagy a Rákosi rendszer, amely most sem maradt ki. Érdekességként jegyezte meg, hogy mindig van kérdés az Egyesült Államokról, amely most a kis kérdések között szerepelt. A Kecskeméti Katona József Gimnáziumba 730 diák jár, történelemből érettségit 152 tanuló tett.

Középszinten 1254 helyszínen 74 626 vizsgázó, emelt szinten 113 helyszínen 6372 diák érettségizett. Történelemből középszinten angol, francia, horvát, német, olasz, orosz, spanyol, szerb és szlovák nyelven, míg emelt szinten angol, francia, horvát, német, spanyol, szerb és szlovák nyelven vizsgázó is volt.

A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig, az emelt szintű 240 percig tartott. Az írásbeli vizsga mindkét esetben két feladatsorból állt: egyszerű, rövid választ igénylő, valamint szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából.

Szerző

Rejtélyes vállalkozó Rogán környezetében

Bódis András nem a nagymenő üzletemberek életét éli. Már öt éve egy közepes árfekvésű belvárosi hotelben dolgozik az üzemeltetési feladatok felelőseként. Közben ugyanez a Bódis András az alapítója és 100 százalékos tulajdonosa egy olyan építőipari cégnek, amely 2011-es indulása óta legalább 6,4 milliárd forintnyi megbízást nyert el  (részben más cégekkel közösen) állami intézményektől - írja a 444.hu a Direkt36 nyomán.

Az EU-Line Zrt. nevű cég a szerződések túlnyomó részét – közel 5,5 milliárd forint értékben – az V. kerületi önkormányzattól kapta Rogán Antal polgármesterségének utolsó három évében. Ez elég volt ahhoz, hogy a cég a megbízások összértékét tekintve a kerület elmúlt 17 évének egyik legnagyobb vállalkozó partnerévé nője ki magát, derül ki azoknak a közbeszerzési adatoknak az elemzéséből, amelyeket a CEU Microdata kutatócsoportja közölt.

“Az EU-Line Zrt.-t nem megélhetési, hanem befektetési célból hoztam létre azért, mert lehetőséget láttam arra, hogy az építőipar egy meghatározott területén megjelenhessek” – írta Bódis. Azt állítja, hogy az EU-Line-ból még nem vett ki pénzt, és mivel a cég napi irányításában sem vesz részt, így a hotelben végzett műszaki igazgatói munkáját is gond nélkül el tudja látni.

A Direkt36 több mint két hónapig vizsgálta az EU-Line történetét és tevékenységét. Minderről bővebben itt olvashat!

Szerző