Törőcsiket Vasziljev rendezi

Hat nagyszínpadi és három stúdió-előadással, valamint egy szabadtéri produkcióval várja a nézőket a jövő évadban a budapesti Nemzeti Színház, ahol Bozsik Yvette, Alexander Morfov, Anatolij Vasziljev, David Doiasvili, Galambos Péter, Sardar Tagirovsky és Zsótér Sándor is rendezni fog.

Vidnyánszky Attila igazgató a teátrum csütörtöki sajtótájékoztatóján az idei évad eredményeit ismertetve kiemelte: minden színpaduk előadásszámát és nézőszámát növelték. Míg a tavalyi évadban mintegy 89 ezer nézője volt a színháznak, idén ez a szám várhatóan 111 ezer fölé emelkedik. Az előadások száma 340-ről 414-re nőtt. Megújult a nagyszínpad nézőtere, és megnyitották negyedik játszóhelyként a Bajor Gizi Szalont.

Az évad végén a társulatból két színész - Tenki Réka és Szatory Dávid - távozik, Mátray László új tagként érkezik a színházhoz. Minden darabot átvisznek a következő évadra, és mivel a repertoár kialakult, a bemutatók száma csökken, ez viszont hosszabb, 2-3 hónapos próbaidőszakra, mélyebb műhelymunkára ad lehetőséget.

A 2015/16-os szezonban a nagyszínpadi bemutatók sorát Szarka Tamás Éden földön (Hanyi Istók legendája) című műve nyitja. A zenés fantasyt Bozsik Yvette rendezésében és koreográfiájával szeptember 25-én láthatja először a közönség. Carlo Gozzi A szarvaskirály című komédiája Alexander Morfov rendezésében látható, a darab premierjét október 16-án tartják.

Törőcsik Mari 80. születésnapján, november 23-án mutatják be a főszereplésével készülő, Az öreg és a tenger című produkciót. Mint Törőcsik Mari a sajtótájékoztatón elmondta, Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger című műve alapján készítenek előadást Anatolij Vasziljevvel. "Én a Vasziljevvel fejjel is a falnak megyek. De az imádott rendezőm megteszi velem, hogy halálra dolgoztat több héten keresztül, hogy ünnepeljem magam a 80. születésnapomon" - fogalmazott a színésznő.

Szindbád címmel Krúdy Gyula regénye alapján születő produkciót mutatnak be december 18-án Vidnyánszky Attila rendezésében. Az előadásban játszó Udvaros Dorottya elmondta: ugyan régen látta a filmet, de Latinovits Zoltán és Dayka Margit - Szindbád és Majmunka - jelenete mély nyomot hagyott benne. Az előadás azonban nem a film történetét követi, hanem a regény alapján készül, saját történetüket keresik meg - mutatott rá a színésznő.

Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művét 2016. március 11-én mutatja be a színház, szintén Vidnyánszky Attila rendezésében, aki elárulta, hogy a műnek erős zenei alapja lesz. "Úgy éreztem, megérett a társulat arra, hogy elindítsuk három nagy művünk sorozatát: a Csongor és Tündével kezdünk a következő évadban, azután Az ember tragédiáját visszük színpadra, végül, az igazgatói ciklusom végén, a Bánk bánt" - mondta.

Edmond Rostand Cyrano de Bergerac című művét - Fehér Tibor címszereplésével - 2016. május 13-án mutatják be David Doiasvili rendezésében. Vidnyánszky Attila emlékeztetett arra, hogy a művész - ahogy Viktor Rizsakov, Anatolij Vasziljev és Andrzej Bubien is - visszatérő rendezője a színháznak, Szentivánéji álom-rendezése a Nemzeti egyik legsikeresebb előadása.

Szerző

Zúzd tovább, Marvel!

Publikálás dátuma
2015.05.08. 07:45
Együtt a bosszúállók csapata (Mark Ruff alo, Chris Evans, Chris Hemsworth, Robert Downey Jr., Scarlett Johansson és Jeremy Benne
A Bosszúállók: Ultron kora című zúzós akciófilmben újra összejönnek a Marvel képregénybirodalom szuperhősei: Vasember, Amerika kapitány, Hulk, Thor, Fekete Özvegy és Sólyomszem, hogy az Ultron nevű mesterséges intelligenciával szemben megvédjék az emberiséget a kipusztítástól. Nem annyira bugyuta, mint gondolnánk.

Ahogy a Bosszúállók: Ultron kora című amerikai akciófilm elkezdődik, az idősebb nemzedékhez tartozó néző, ha egyáltalán van ilyen egy képregényes akciófilm nézőterén, a szívéhez kaphat a váratlan találkozástól mindjárt az első percekben. A képzeletbeli kelet-európai országban, ahol járunk, a város főterén ugyanis egyszerre csak felbukkan Vera Muhina híres szobra, a Munkás és Kolhozparasztasszony.

A kalapácsot és sarlót magasba emelő karjukkal összekapaszkodó páros évtizedeken át ott forgott a vásznon, amikor a nevezetes Moszfilm Stúdió filmjei szerepeltek a mozik műsorán. És mert akkoriban legalább annyira uralták a szovjet filmek a magyar mozik vásznát, mint amennyire most az amerikai filmek, ezt a szobrot évtizedeken át több ezerszer volt alkalma megcsodálni a mozinézőnek. Most megpillantva a nevezetes szovjet műtárgyat, egycsapásra jópofává válik a meglehetősen zűrös kép, ami elénk tárul.

Ez ugyanis éppenséggel az amerikai popkultúra egy igazi univerzuma, a Marvel képregénybirodalom szuperhőseinek terepe, itt lép akcióba együtt a Vasember, Amerika kapitány, Thor, Hulk, Sólyomszem és a Fekete özvegy. Mindegyik a saját sztárjának alakításában. A kitalált ország neve Szokovia, ismerősen cseng, de semmi értelme nincs.

Különösebb jelentősége sincs, csakhát a teremtett világ szigorú követelmények szerint működik Marveléknél. A szobor ugyan csak két-három alkalommal villan fel, mégis, bennem legalábbis bizalmat ébresztett, hogy lesz itt valamicske humor is, nem lesz halál komolyra véve az emberiség megmentésének legalább kétezredik hollywoodi változata.

Természetesen minden nagyon jellegzetesen tengerentúli, a Marvel képregények világának hollywoodi mozgóképes feldolgozása már teljesen önjáró műfajjá nőtte ki magát. A Bosszúllók nagy találmánya, hogy a külön-külön saját filmjeikben hódító (vagy nem) képregény-szuperhősöket itt összehozza a sztori és Joss Whedon rendező-forgatókönyvíró, aki a történetet a Marvel képregényírójával, Stan Leevel együtt kalapálta össze.

Ez a hősegyesítéses ötlet az első Bosszúállókban elég derekasan bevált. Kiderült, ha ügyesen rakják alájuk a sztorit, a külön-külön sztár szuperhősök nagyon látványosan tudnak összedolgozni. Igaz, nem annyi jópofa iróniával, mint a hollywoodi akcósztárok öregfiú-találkozója, az Expendables – A feláldozhatók, de néhány poén itt is beüt. Annyi mindenképpen, ami oldja legalább azt a komolyan vehetetlen haláli komolyságot, amivel Hollywood ezeket a szuperprodukciókat elő szokta vezetni.

Ebben a második Bosszúállókban az alapkonfliktus ismerős, hiszen minden szuperhősös moziban – pláne a komputeranimáció kezesbáránnyá szelídítése óta – nem kevesebb a tét, mint az emberiség megmentése. Itt is. Ismerősek a fordulatok is - a hat jó vitéz hogyan kerekedik felül, majd marad alul a kíméletlen zúzásban -, a feszültség a gonosz és a jó erők között a szokásos hollywoodi praktikák szerint, a filmes legókészlet darabjaiból van összerakva itt is. Ám az, hogy hat egyéniség váll-vállnak vetve védelmezi az emberiséget, mégis ad egyfajta egyéni színezetet a végeérhetetlen harc különböző szakaszainak.

Ezúttal nem a Földön túlról jön az ellen, hanem maga a bandavezér, a Vasember maszkját olykor magára rántó Tony Stark –remek Robert Downey Jr. – teremti meg egy másik zseni segítségével. Ám a mindenre képes mesterséges intelligencia – Imaxben igazán mutatós a lebegő megjelenítése! – felfalja a kevésbé hatékony másik mesterséges intelligenciát, és ahelyett, hogy a Föld védelmezésére szolgálna, saját eszére hallgat és megteremti a legfélelmetesebb ellenfelet, amivel képregény ijesztgetheti az emberiséget. (A legközelebbi képregény-sztoriig.)

Van tehát miért félreteniük izgága egójukat a hőseinknek, és gatyába rázni a bandát, mert ez az Ultron nevű szuperintelligens izé – mire testet ölt, kinézetre szép fényes bádogember, csak a szeme helyén vöröslenek tüzes golyók - ezrével szaporítja önnön harcias magát.

Minden törik és zúzódik, ahogy ilyenkor Marveléknél szokott. Sőt, egy várost még ki is tépnek a földből, ami úgy emelkedik, ahogy az Apokalipszis idején történhet. Tényleg látványos, csak az a baj, hogy az ilyen látványosságokba igen hamar bele lehet unni. Ezért szerencse, hogy olykor jönnek a hősi párjelenetek. Mint például Scarlett Johansson, mint Fekete Özvegy és a nemrégiben Oscar-jelölt (Foxcatcher) Mark Ruffalo, mint Hulk meglepő finomsággal megkoreografált gyengéd és erotikus kettősei.

Vagy a két Chris, a Hemssworth és az Evans komikus erőpróbáló játékai a magukra öltött Thor és Amerika kapitány figurájában. Vagy Jeremy Benner Sólyomszeme, amint az elképesztő varázserejű hi-tech világban szorgalmasan lődözi a nyilait a soha ki nem fogyó tegezéből. Még Samuel L. Jackson is feltűnik, meg villanásokra egy sor más figura, tehát akkor is van mit nézni, ha olykor beleun az ember a pusztító mese látványosságaiba. A Marvel-filmeknél ajánlatos kivárni a címlista teljes lefutását, mindig történik még valami. Most is. Halottaiból visszatér Hulk, és úgy néz ránk, hogy biztosak lehetünk, a Bosszúállók folytatják.

(Bosszúállók: Ultron kora ***)

Szerző

Természetfilm Fesztivál - Több mint 80 mű a programban

Publikálás dátuma
2015.05.07. 20:53
Kristálytiszta hűs víz és broméliák a fákon – Everglades National Park Forrás: Török Zoltán/Facebook
Több mint 80 külföldi és magyar alkotás szerepel az idén először megrendezendő Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon, amely május 14. és 17. között hét helyszínen várja az érdeklődőket Gödöllőn.

Székelyhidi Tamás fesztiváligazgató a programot ismertető csütörtöki sajtótájékoztatón hangsúlyozta: csaknem 430 nevezés érkezett a világ 42 országból az idei fesztiválra, Magyarországról 132 alkotást küldtek a megmérettetésre. Felhívta a figyelmet arra, hogy elsőként a gödöllői fesztivál közönsége láthatja Török Zoltán új természetfilmjét a floridai Everglades mocsárról, a produkció nemzetközi premierje decemberben lesz a National Geographic Channel műsorán. 

Everglades National Park Forrás: Török Zoltán/Facebook

Everglades National Park Forrás: Török Zoltán/Facebook

A fesztiválon adják át a szakma képviselői által újonnan alapított Rockenbauer-emlékdíjat, valamint a Kárpát-medencei alkotói díjat.

Május 15-én pénteken diáknapot tartanak, amelyre több mint 500 tanulót várnak, míg május 16-án és 17-én a családok számára kínálnak különféle kísérő programokat. A fesztivál gáláját május 17-én, vasárnap rendezik meg, az est folyamán 10 szekció filmjeit díjazzák. Emellett öt technikai díjat, hét különdíjat, hat médiatámogatói díjat és öt magyar alkotói különdíjat adnak át. Az elismerésekről hattagú szakmai zsűri dönt. Vasárnap zártkörű filmszakmai konferenciát tartanak menedzsment témában nemzetközi előadók részvételével.

A fesztivál honlapján (www.godollofest.com) élőben lehet követni az eseményeket.

A fesztivál mottója a Természetvédelem, környezetvédelem, biodiverzitás, élhető vidék - hívta fel a figyelmet a fesztiváligazgató, hozzátéve, hogy a fesztivál célja többek között erősíteni a Kárpát-medence magyar nyelvű alkotóműhelyeinek kapcsolatait, valamint előremozdítani az itt készült alkotások nemzetközi piacra kerülését.

A beérkezett filmek nagy számához igazodva a városközpontban több helyszínen lesznek vetítések: a Művészetek Háza Gödöllő épületében, a Gödöllői Királyi Kastély lovardájában, valamint a városi filmszínházban, ahol 3D-s alkotásokat láthat a közönség. Alternatív helyszínként a városi könyvtárban a fesztiválra nevezett és zsűrizett filmeket szekció szerinti bontásban mutatják be. Az Alsóparkban szórakoztató és szakmai programok kísérik a rendezvényt, az esti órákban a város főterén szabadtéri vetítések lesznek - sorolta a fesztivál programjait Székelyhidi Tamás.

Szerző