Árfolyamgátas elszámolások - Vizsgálódik az MNB

Publikálás dátuma
2015.05.07. 20:44
Fotó: Népszava
Vizsgálódik a Magyar Nemzeti Bank (MNB), miután olyan információkat kapott, hogy egyes hitelintézetek vagy pénzügyi vállalkozások az elszámolás és forintosítás során több árfolyamgátas ügyfelük esetében megemelték a törlesztőrészleteket.

A jegybank közleményében ismerteti: a tudomására jutott információk szerint egyes piaci szereplők esetében az elszámolásban és forintosításban érintett árfolyamgátas (gyűjtőszámla-hiteles) ügyfelek havi törlesztőrészlete - az általuk kézhez kapott elszámolási értesítő szerint - a továbbiakban emelkedni fog. Az MNB fogyasztóvédelmi vizsgálat keretében ellenőrzi ezeket az információkat. 

A jegybank felidézte: a forintosítási törvény szerint az árfolyamgátas fogyasztók törlesztőrészlete 2015 februárjától a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapig nem haladhatja meg a 2015 januárjában esedékes törlesztőrészletet.

Kivételt képez ez alól, ha a törlesztőrészlet a törvény alapján számítható kamatváltozásból, valamint az életbiztosítási vagy lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált fogyasztói kölcsönszerződés esetén a szerződésből ered. Az MNB korábban határozottan kinyilvánította: ha egy pénzügyi intézmény megsérti az elszámolással-forintosítással kapcsolatos bármelyik jogszabályi előírást, szankciót fog alkalmazni vele szemben - hangsúlyozza közleményében a jegybank.

Az MNB azt javasolja, forduljanak panasszal hitelintézetükhöz, pénzügyi vállalkozásukhoz azon árfolyamgátas ügyfelek, akik törlesztőrészletük növekedéséről tájékoztató elszámolási értesítőt kapnak kézhez. Panaszuk esetleges elutasítása esetén az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület hozhat ingyenesen jogorvoslati döntést ügyükben - közli a jegybank.

Szerző

Szoros befutó várható a brit parlamenti választáson

Fej-fej melletti befutót jósolnak a brit parlamenti választáson, s várhatóan csak péntek délutánra derül ki a végeredmény. Ám lehet, hogy csak napok múlva dől el, David Cameron, a konzervatív kormányfő vagy Ed Miliband, az ellenzéki Munkáspárt vezére tud működőképes koalíciót összehozni.

A brit miniszterelnök még a voksolás napján is feltett egy kampányüzenetet a YouTube-ra, s győzködte a választókat, hogy „ha meg akarják állítani Ed Milibandet”, szavazzanak a konzervatívokra, egy generáció legfontosabb választásán. A pártok vezetői saját választókerületük közelében szavaztak, David Cameron az angliai Spelsburyben, Ed Miliband Doncasterben, Nick Clegg Sheffieldben.

A skót nacionalisták vezetője, Nicola Sturgeon Glasgowban, a UKIP-vezér, Nigel Farage Ramsgate-ben adta le voksát. Helyi idő szerint este tízkor (közép-európai idő szerint 11-kor,) zárják a szavazóurnákat a több mint ötvenezer szavazóhelyiségben, s akkor teszik közzé a BBC, az ITV és a Sky News közös exitpolljának eredményeit.

A szavazóhelyiségekből kilépett választók megkérdezése alapján készült jóslatok négy éve viszonylag pontos képet adtak. A közvélemény-kutatók utolsó előrejelzései megerősítették, egyik pártnak sem lesz abszolút többsége az alsóházban. A The Guardian számára készült ICM-felmérés szerint a konzervatívok egy pontot estek, s 34 százalékon állnak, a Munkáspárt az előző méréshez képest 3 százalékpontot javított, 35 százalékot érhet el.

A Guardian előrejelzése szerint mindkét nagy párt 273-273 mandátumot érhet el, az SNP 52-őt, a liberális demokraták 27-et, a UKIP 3-at. A The Timesban közzétett YouGov-felmérés a konzervatívoknak 284, a Munkáspártnak 263, a liberális demokratáknak 31, a UKIP-nak 2 képviselői mandátumot jósolt.

A Buckingham Palota közzétette, bármi is legyen a voksolás kimenetele, II. Erzsébet május 27-én mindenképpen személyesen mondja el a trónbeszédet. Korábban elterjedt, hogy a királynő távol maradhat, ha fennáll a veszély, hogy leszavazzák a kormányprogramot.

Szerző

Tovább tart a vasutassztrájk Németországban

Németországban a mozdonyvezetők szakszervezete (GDL) csütörtökön elutasította a Deutsche Bahn (DB) vasúttársaság újabb ajánlatát és közölte, hogy tovább folytatja sztrájkját, pénteken pedig az napközbeni gyermekellátó intézmények dolgozói is beszüntetik a munkát.

A GDL állásfoglalása szerint a munkaadó módosított ajánlata nem tartalmaz új elemeket, leszámítva azt, hogy kezdjen közvetítést a felek között Matthias Platzeck volt brandenburgi miniszterelnök, ez pedig nem elég ahhoz, hogy felfüggesszék a sztrájkot. Ezért az eredeti tervnek megfelelően vasárnap reggel 9 óráig sztrájkolnak.

A munkabeszüntetés a teherszállítási ágazatban hétfő délután, a személyszállításban kedd hajnalban kezdődött. A német vasút történetének eddigi leghosszabb, összesen 138 órás sztrájkja becslések szerint 750 millió euró kárt okoz a német nemzetgazdaságnak és 0,1 százalékponttal visszaveti a gazdasági növekedést a második negyedévben. A DB adatai szerint a távolsági járatokon a vonatok egyharmada jár, a regionális járatoknál térségtől függően a vonatok 15-60 százalékát tudják elindítani.

A GDL a mozdonyvezetőknek 5 százalékos béremelést követel, és a heti munkaidő csökkentését 39 óráról 38 órára. Azt is el akarja érni, hogy más foglalkozású tagjai - például vonatkísérők - számára is bérmegállapodást köthessen a munkaadóval. Ezt a DB elutasítja, mert nem akar ugyanazon munkavállalói kör bérezéséről és munkaviszonyairól egyszerre több szakszervezettel tárgyalni, illetve több bérmegállapodást kötni. A munkaadó a mozdonyvezetőknek 4,7 százalékos emelést és ezer euró egyszeri juttatást ajánl.
Közben kudarcba fulladt az önkormányzati fenntartású napközbeni gyermekellátó intézmények - bölcsődék, óvodák - dolgozói és a szociális munkások, összesen mintegy 240 ezer munkavállaló nevében tárgyaló ver.di szakszervezet és a munkaadók képviselői közötti egyeztetés, ezért a szakszervezet sztrájkot hirdetett pénteki kezdettel, határozatlan időre. A munkabeszüntetésről megszavaztatták a szakszervezeti tagokat, 93,5 százalékuk támogatta a kezdeményezést.

A ver.di azt követeli, hogy sorolják át magasabb bérkategóriába az önkormányzati bölcsődék, óvodák dolgozóit és a szociális munkásokat. Ez átlagosan 10-15 százalékos béremelést jelentene. Az intézményeket fenntartó önkormányzatok képviselői szerint a ver.di követelése évente 1,2 milliárd euró plusz kiadást jelent, és ezt nem lehet kigazdálkodni.

Németországban nagyjából 17 500 önkormányzati fenntartású napközbeni gyermekellátó intézmény működik, ezekbe 1,8 millió gyerek jár. A szakszervezet adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott nevelők havi bruttó átlagkeresete 2879 euró (870 ezer forint), ami 570 euróval elmarad a nemzetgazdasági átlagtól.

Németországban az utóbbi hónapokban szinte egymást követik a sztrájkok, nemzetközi összevetésben viszont hosszabb időtávot tekintve nincs kiugróan sok munkabeszüntetés. A Handelsblatt című üzleti lapban csütörtökön ismertetett kimutatás szerint a 2005-2013-as időszakban 1000 munkavállalóra vetítve Franciaországban esett ki a legtöbb, 139 munkanap sztrájk miatt. A második Dánia 135 munkanappal, a harmadik Kanada 102 munkanappal. Németország a tizenegyedik helyen áll 16 kiesett munkanappal.

Szerző