Lehetnek olyan ügyfelek, akik csalódottak, mert az elszámolás alapján úgy érzik, több járt volna nekik. Az ezzel kapcsolatos vita lefolytatására a jogszabály lehetőséget biztosít - mondta Lázár János a szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. Azt állította, hogy a kormány mindent megtett, amit ebben a helyzetben megtehetett, a mozgásteret a Kúria jelölte ki.
Az ügyben megszólalt Windisch László, az MNB alelnöke is, aki a Heti Válasz tegnapi számában elismerte, hogy a nem fizető 190 ezer devizahiteles között van egy különösen nehéz helyzetben levő csoport. Náluk a késedelmi kamatot, illetve az elmaradt törlesztőrészleteket csökkentették először az elszámolás és a forintosítás után. ennek ellenére előfordulhat, hogy továbbra is fizetésképtelenek maradnak. Számukra több megoldáson gondolkodik a jegybank, illetve a kormány, de tisztán csak a forintosítás befejeződése után fognak látni. A magáncsőd intézményéről Lázár János azt mondta, hogy ha a KDNP benyújtja a törvénytervezetet, akkor ezt a kormány kedvezően fogja fogadni. A jelzáloggal terhelt ingatlanoknál lehet számolni ezzel a megoldással, és ha minden az elképzelések szerint alakul, akkor már idén alkalmazhatják is ezt a rendszert. A Nemzeti Eszközkezelő 100-110 ezer család ingatlanát vásárolta meg eddig, a végtörlesztéssel 170 ezren éltek. A kilakoltatási moratórium alkalmazása révén 100-130 ezer családnak nem kellett tartania a kényszer-kiköltöztetéstől. Az árfolyamgát-rendszerébe 185 ezren léptek be. Az MNB tegnap azt tudatta, hogy voltak olyan hitelintézetek, amelyek az ezzel a lehetőséggel élő devizahiteladósok törlesztőrészletét az elszámolást, illetve a forintosítást követően emelte, amit szankcionálni fognak.
Összességében 1,3 millió devizahiteles szerződés elszámolása, forintosítása történt meg beleértve azokat is, akik korábban már visszafizették a felvett hitelüket, de vonatkozik rájuk a Kúria döntése, illetve a devizahitelesek "megmentésére" vonatkozó törvények. Lázár János azt is elmondta, hogy végeredményben 1000 milliárd forintba került a hitelintézeteknek a forintosítás és a kamatrés visszatérítése.
Windisch László interjújában beszélt arról a lehetőségről is, hogy külföldi, elsősorban ír példa nyomán esetleg a fizetni nem tudó adósok terheiből elengednek. Bár külföldön ilyesmire akadt példa, ám Magyarországon - vélik a szakemberek, a fizetési morál romlásához vezethet egy ilyen lépés, hiszen így a mulasztók előnyösebb helyzetbe kerülhetnének a devizahiteladósok 75-80 százalékánál, akik határidőre törlesztettek. A jegybanki alelnök minden esetre azt javasolta, hogy kezdjenek a bajba jutott adósok tárgyalásokat a pénzintézetükkel.
Lázár János az elégedetlen ügyfeleknek azt ajánlotta, hogy demonstráljanak a bankok előtt, illetve beszéljenek a kúriai bírókkal, hogy miért hoztak számukra kedvezőtlen döntéseket. Feltehetően nem a kancelláriaminiszter felhívására tüntetők népes csoportja demonstrált Budapest belvárosában. "Ne fizess" feliratú táblákat emeltek a magasba, és feltűnt tábláik között Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató képe is, mert a bankokat hibáztatták vélelmezett nem megfelelő elszámolásuk miatt.
A jegybanki alelnök az autóhitelesek számára előnyösnek tartaná, ha központilag forintosítanák a hiteleiket. Ugyanis a pénzügyi stabilitás szempontjából veszélyt jelent az árfolyamkockázat, ami a bankoknak is probléma, ezért a jegybank nem zárkózik el attól, hogy a forintosításhoz szükséges devizát biztosítsa.
A forintosítás és elszámolás utáni hitelkiváltási versenyben több száz milliárd forintnyi hitel mozdulhat meg. Fontos azonban, hogy a hitelkiváltási verseny ne egy új "devizahiteles ügyet" eredményezzen. Ugyanis nagyon alacsony induló kamatok mellett később nagyot ugorhat a törlesztőrészlet - mondta el Mérth Balázs, a Deloitte partnere egy tegnapi konferencián.
A szakember szerint 200-370 milliárd forintnyi jelzáloghitelt válthatnak ki, ami összesen 2-4 milliárd forinttal csökkenti a bankrendszer jövedelmét. Ezt úgy becsülték meg, hogy a korábban folyósított hitelek kamatához képest a mostani piaci kondíciók mellett mekkora állománynál lehet kedvezőbb hitelkonstrukciókat találni. Egy agresszív árverseny emellett akár ennél is nagyobb állomány mozdulhat meg. Mérth Balázs az alacsony kamatú hitelek kockázataként említette, hogy a referencia kamatláb és a kamatfelár szabályozott kereteken belül való növelése annál nagyobb sokkot okoz a jövőben, minél alacsonyabb a mostani induló kamat. Jelentősen megnőhet ugyanis az ügyfél törlesztőrészlete a kamatfelár és a Bubor növekedésével, ezért fontos, hogy az árverseny közepette kihelyezett hitelek ne egy új, a devizahitelezéshez hasonló ügyet jelentsenek a jövőben.