Mogherini segítséget ajánlott Netanjahunak

Publikálás dátuma
2015.05.08. 11:39
FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/URIEL SINAI
Gratulált Benjamin Netanjahunak negyedik kormánya megalakításához Federica Mogherini az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és jelezte, az EU bátor lépéseket vár az új izraeli kormánytól.

Mogherini arra buzdította Izrael miniszterelnökét és új kormányát, hogy a lehető leghamarabb újítsa fel a béketárgyalásokat a palesztin féllel. "Egy olyan független palesztin államot kell megteremteni, amelyik békében és biztonságban létezik Izrael mellett" - fogalmazott az olasz politikus. "Generációk fizették meg a bátorság, a bizalom hiányának árát, itt az ideje, hogy mindkét oldalon döntések szülessenek" – mondta. A főképviselő felajánlotta Netanjahunak, hogy személyesen közvetít a felek között a békefolyamat felújítása érdekében.

Netanjahu negyedik kormánya megalakításának hírére a palesztin főtárgyaló, Szaeb Erekát úgy reagált, hogy ez a telepesek kormánya lesz ami által veszélybe került a békefolyamat és a kétállami megoldás.

Csütörtökön  Barack Obama is gratulált az izraeli miniszterelnöknek és jelezte: kész együttműködni Benjámin Netanjahuval és az újonnan felállt izraeli kormánnyal, s várja, hogy folytassák a konzultációkat a térség ügyeiről, beleértve az iráni atomprogramról szóló nemzetközi tárgyalásokat és az izraeli-palesztin konfliktust is.

Szerző

Iráni atomalku - Átment a javaslat

Csütörtökön este megszavazta az amerikai szenátus azt a kétpárti kompromisszumos javaslatot, amely felhatalmazza az amerikai törvényhozást, hogy felülvizsgálja az Irán és a Hatok - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország – által az iráni nukleáris program korlátozásáról tető alá hozott keretegyezményt, amelynek véglegesítésére június végéig van idejük a feleknek. 

. A törvénytervezet feljogosítaná a kongresszust arra, hogy mérlegelje, esetleg elvesse az iráni nukleáris program korlátozásáról megkötendő végleges nemzetközi megállapodást és fenntartja azt a jogát, hogy rendszeres időközönként felülvizsgálja az Iránnal kötendő atomalkut.

A szenátusi voksolás során 98 támogató és csupán egyetlen ellenző szavazat született annak ellenére, hogy előkészítését nagy viták kisérték. Az Obama-kormányzatnak ugyanis saját törvényhozásával is meg kell küzdenie, hogy ne akadályozzák és újabb szankciófenyegetésekkel ne veszélyeztessék az Iránnal folyó tárgyalásokat. Az e kérdésben megmutatkozó republikánus-demokrata szembenállás legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor a republikánusok meghívták a kongresszusba a megállapodást élesen ellenző és épp a választási kampányfinisben járó Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, illetve amikor a párt 47 szenátora márciusban nyílt levélben arra figyelmeztette Teheránt, hogy az esetleges megegyezés csak addig marad érvényben, amíg Barack Obama az elnök.

A szenátus külügyi bizottsága előzőleg 19:0 arányban átengedte a törvénytervezetet, republikánus részről azonban nem kevesebb, mint 67 módosítást terjesztettek be. Ezek egyike, az elnökjelöltségre is pályázó Marco Rubio floridai szenátor javaslata azt tartalmazta volna, hogy Irán a megegyezés feltételeként nyilvánítsa ki, hogy elismeri Izrael államot. Ez a követelés azonban az egész tárgyalási folyamatot kudarcra ítélte volna.

A képviselőház vélhetően  jövő héten szavaz majd a jogszabály tervezetéről. A Fehér Ház közölte, Barack Obama aláírja a törvényt, ha azt a szövetségi törvényhozás mindkét háza elfogadja. John Boehner, a képviselőház republikánus elnöke nyilatkozatban biztosította támogatásáról a törvénytervezet, kevéssel a szenátusi voksolás után.

Szerző

Gdansk: Európa nem követi el ugyanazt a hibát, mint 1939-ben

Az európai országok napjainkban is szembesülnek a rosszal, akárcsak a második világháború előtt, de ezúttal Európa másképpen fog viszonyulni, jelentette ki Donald Tusk az Európai Tanács elnöke a csütörtök esti gdanski világháborús megemlékezésen. 

A gdanski Nemzetközi Szolidaritás Központban és Westerplattén - ahol a második világháború első ágyúlövései eldördültek - a szombati moszkvai győzelem napi parádét megelőzően ünnepelték az évfordulót. Az éjféli megemlékezésen és a kétnapos nemzetközi konferencia csütörtök esti panelbeszélgetésein európai politikusok vettek részt, akik többsége - tiltakozásul Oroszországnak az ukrán válságban játszott szerepe miatt - bojkottálja a moszkvai ünnepséget. A gdanski rendezvényeken a lengyel politikusok mellett többek között  Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, Nikosz Anasztasziadisz ciprusi, Dalia Grybauskaite litván, Toomas Hendrik Ilves észt, Klaus Iohannis román, Kolinda Grabar Kitarovic horvát, Roszen Plevneliev bolgár, Petro Porosenko ukrán és Milos Zeman cseh elnök, valamint Robert Fico szlovák miniszterelnök vett részt. Magyarországot Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya képviselte.

A lengyelek idén első alkalommal - a nyugat-európai országokhoz hasonlóan - május 8-án tartják meg a győzelem napját. Eddig egy 1945-ben hozott rendelet alapján ezt az ünnepet május 9-én tartották.

Az ünnepségen elhangzott beszédekben kiemelt helyet kapott az ukrán válság. Ukrajna és más kelet-európai országok helye a közös Európában van - jelentette ki Bronislaw Komorowski lengyel elnök. Hangsúlyozta: Oroszország "a határok erőszakos megváltoztatásával" válaszolt Ukrajna európai törekvéseire. "Ilyesmire 1945 óta nem akadt példa" - tette hozzá. Leszögezte: "a korszerű tankok és rakéták" nem tartják vissza "a nemzeteket attól, hogy maguk döntsenek sorsukról".

Petro Porosenko ukrán elnök azt emelte ki, hogy éppen a napokban, az ukrán válság során dől el, hogy Európa képes-e levonni a második világháború tanulságát. Úgy vélekedett, hogy az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban az Európai Unió az egység, a szolidaritás ,,valódi próbáján" megy keresztül.

Szerző