Romagyilkosságok: a tetteseknek sincs kegyelem

Nem enyhített az első fokon kiszabott büntetéseken a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla, így maradt a korábban kiszabott három tényleges életfogytiglan, illetve a 13 éves fogházbüntetés a negyedrangú vádlottnak.

Alaptalannak tartotta és nem fogadta el az ítélőtábla a vádlottak ügyvédjeinek szabálysértésekre vonatkozó kifogásait, ezért nem rendelte el az elsőfokú döntés hatályon kívül helyezését és új eljárás lefolytatását. Mint arról lapunk is beszámolt korábban, a védők kérték, hogy amennyiben mégsem helyezik hatályon kívül az elsőfokú döntéseket, akkor tényleges életfogytiglan helyett a bíróság szabjon ki határozott idejű büntetést. Egyik indítványuk sem teljesült, de a másodfokon eljáró bírói tanács elnöke az ítélethirdetés során kimondta, hogy az első három vádlott esetében "van hely fellebbezésnek", így e vonatkozásban a tábla döntése nem jogerős. A fellebbezések meg is történtek, az eljárás harmadfokon a Kúrián folytatódik.

Filmre vett tárgyalás

A 865 napig tartó bírósági tárgyalásról dokumentumfilm is készült, melyből kiderült, milyen elemi hibákat követtek el a rendőrök a nyomozás során, és hogy egyes mentősöktől és tűzoltóktól sem áll távol a rasszizmus. Hajdú Eszter, a dokumentumfilm rendezője a stáb tagjaival a per összes 167 tárgyalási napját rögzítette. Az Ítélet Magyarországon című alkotást tavaly májusban mutatták be, idén januárban pedig díjat kapott a 25. trieszti filmfesztiválon, majd márciusban elnyerte a prágai One World emberi jogi nemzetközi filmfesztivál fődíját. Most csütörtök este pedig - miután az idei CIVIS médiadíj dokumentumfilm kategóriájában is nyert a mű - az alkotók Martin Schulztól, az EP elnökétől vettek át kitüntetést az Európai Parlament brüsszeli székházában tartott ünnepségen.

A megállapított tényállás szerint Kiss Árpád és testvére, Kiss István valamint - a tárgyalásokon folyamatosan ártatlanságát hangoztató - Pető Zsolt 2008-2009-ben összesen kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. Negyedik társuk, Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként. A bűncselekmény-sorozat következtében hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsérültek. Az elsőfokú bíróság 2013-ban Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt terhére rótta a besenyszögi fegyverrablást is, amelynek során a későbbi támadásokhoz szereztek fegyvereket. Az akkori ítélet szerint ott egy negyedik, ismeretlen ember is közreműködött gépkocsivezetőként, ezért a döntés kihirdetése után újra nyomozást rendeltek el, amelyet azonban felfüggesztettek.

Mindebből is látszik, hogy továbbra is sok a homályos részlet a komoly indulatokat felkavaró gyilkosság-sorozat ügyében. Továbbra sem tudjuk, ki volt a vádlottak negyedik társa a Besenyszögön elkövetett fegyverrablásban, s noha kihallgatás folyt az interneten beszerzett fegyverek kapcsán is, ebben az ügyben nem lett új gyanúsított.

Pintér Sándor belügyminiszter a terrorelhárítást is bevonta a fegyverrablás felderítésébe, a Terror Elhárítási Központ ugyancsak Csontos segítségére gyanakodott, de Csontos következetesen tagadta a rablásban való részvételét, s ezt a nyomozás később igazolta is. Az ügyészség szerint a katonai elhárítás által beszervezett Csontosnak lett volna lehetősége megakadályozni legalább az utolsó, 2009. augusztus 3-i kislétai támadást, hiszen sejtenie kellett, mire készülnek a társai.

Találkozott ugyanis Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KBH) tartótisztjével a 2009. április 22-én Tiszalökön végrehajtott emberölés után, vallomása alapján mégsem szólt neki arról, mibe keveredett. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy a titkosszolgálatok miért nem tudták megakadályozni a támadások folytatását, ha Csontos rendszeres kapcsolatban állt a KBH-val? Csontos állítólag félt a Kiss-fivérektől, és attól, hogy családját, valamint tartótisztjét is megölik, mert a 444-en megjelent interjúban úgy fogalmazott: "nyilván vannak még kint segítők". Tehát egyáltalán nem biztos, hogy mindegyik tettes a bíróság elé került.

A nyomozás során is történtek komoly mulasztások, a két és fél évig húzódó elsőfokú perben a Budapest Környéki Törvényszék bírája is sérelmezte a csapnivaló nyomozati munkát, hogy a bíróságnak magának kellett olyan alapvető kérdésekre választ kapnia a tanúktól, mint hogy valóban a cigányellenesség vezérelte-e a tetteseket? A KBH-s mulasztások kapcsán már folyamatban van egy per a Fővárosi Törvényszéken, mivel az elhárítás letagadta a nyomozóknak a Csontossal való együttműködésüket. Miután az eljárás zártan folyik, a hibák megismeréséhez nem visz közelebb. Lapunk érdeklődésére a törvényszék közölte, a legközelebbi tárgyalást június 24-re tűzték ki zárt eljárásban, az ítélethirdetés július 1-jén már várható.

Az első fokú ítélet megszületése is sok vitát kavart, miután nagyon lassan, a határidőből majdnem kicsúszva született meg a döntés. Nem segítette a bírói tanács megítélését, hogy az egyik tagját rajtakapták, amint fogkefét, körömlakkot és parfümöt lopott egy drogériából. A tanácsvezető bíró, Miszori László ellen pedig azért indult eljárás, mert 11 hónappal az ítélet kihirdetés után sem foglalta azt írásba, miközben 60 napon belül meg kellett volna tennie. Az áldozati családok részére tavaly 70 millió forint kártérítést ítélt meg az állam, mégsem nyugtatta meg őket az elsőfokú ítélet, hiába mondta ki végül a rasszista motivációt.