A megmentő magáncsőd

Ha közvetve is, de Orbán Viktor is elismerte, hogy a devizahiteles ügyfelek jelentős része "nem lett megmentve". A legfrissebb mentsvár a magáncsőd intézménye lehet. A terv már többször előkerült, az ígéret szerint most tényleg bevezetik.

A devizahitelesek elégedetlenségének kérdését az elszámolással és a forintosítással kapcsolatban már a kormányfő sem kerülhette meg. A szokásos péntek reggeli rádióinterjúban Orbán Viktor azzal ütötte el az erre vonatkozó kérdést, hogy "levezethetjük mi bármilyen korrekt képlettel az embereknek az elszámolást, azzal soha sem lesznek elégedettek." Óvatosan ígért az autó- és személyi devizahiteleseknek - lehet, hogy őket is "megmentik".

Súlyosabb gondot jelentenek a reménytelen, a régóta fizetésképtelen adósok. Egy részüknek megoldást jelent az amúgy öt esztendeje napirenden tartott magáncsőd intézménye, amely a kereszténydemokrata kezdeményezés ellenére a szocialisták tetszését is elnyerte. Orbán Viktor bejelentése szerint az Igazságügyi Minisztériumnak két hét múlva be kell adnia az erről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Bár sok kérdés még mindig tisztázatlan, azon nincs vita, hogy a magáncsőd öt évig nyújthat majd védelmet az adósoknak.

A magáncsődöt - mivel ilyen még nem létezik nálunk -, leginkább a vállalkozások csődeljárásához lehet hasonlítani. A cégek csődje nem jelenti azok azonnal összeomlását, arra a felszámolás, illetve a végelszámolás szolgál. (Ugyanakkor a pénzintézetek, sőt a napjainkban súlyos helyzetbe került brókercégek sem mehetnek csődbe - szemben az általános szóhasználatra - ezek azonnal a felszámolás sorsára jutnak.) A vállalkozók számára a csődeljárás védelmet jelent, ugyanis a hirtelen rájuk zúduló hitelezői igények visszafizetésére átmeneti haladékot, fizetési könnyítést kaphatnak. Vagyis a csődből talpra lehet állni.

A magáncsőd nem sokkal különbözik ettől. A gazdasági világválság, valamint a forint gyengülése nyomán számos devizahiteladós (de szép számban a forinthitelesek is) súlyos helyzetbe került, mivel pénzügyi "filozófiájuk" a faltól-falig kiköltekezésre épült. Jellemzően egyáltalán nem vették figyelembe, hogy a devizaárfolyamok jelentős mértékben emelkedhetnek a forinthoz képest, és a háztartások jövedelmi viszonyai is romolhatnak. Számos esetben az is gondot okozott, hogy az emberek egy része nem tudja megfelelően beosztani a pénzét.

A magáncsőd éppen ezen kíván segíteni, pénzügyi gondokkal küszködő emberek külső segítséggel időt nyerhetnek, hogy egyenesbe kerüljenek. Sokan a rossz pénzköltési szokásaik miatt kerültek bajba, ezért a melléjük rendelt állami vagyonfelügyelők fognak közreműködni abban, hogy ésszerű és célszerű gazdálkodást alakítsanak ki a családban. A magáncsőd öt esztendeje alatt szükséges együttműködni a hitelezőkkel (a bankok mellett nagy arányban a közműcégekkel és az adóhatóságokkal), és emellett a bíróságokkal is. Becslések szerint első körben 40 ezer érintettre számítanak.

A magáncsőd azonban nem csodaszer - vélik a szakemberek, ha az adósnak nincs fellelhető vagyona vagy rendszeres jövedelme, akkor a magáncsőd szóba sem jöhet. A példák alapján feltételezhető, hogy csak azok vehetnek részt a magáncsőd eljárásában, akiknek a tartozása az adósság fedezetének az értéke és annak kétszerese között van. A szocialisták már 2010-ben javasolták a magáncsőd bevezetését - mondta lapunknak Burány Sándor (MSZP), az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke. Ha öt éve törvénybe iktatják, akkor sok hiteladós valóban megmenthető lett volna.

A magáncsőd nem lesz kötelező - tudtuk meg Gergely Pétertől. A Bankráció internetes portál szakértője szerint nem lesz könnyű az érintetteket rábírni a racionális gazdálkodásra. Leszoktatni őket olyan kiadásokról - például a drága televíziós csomagokra történő előfizetésekről -, amelyhez már szoktak. A bankellenes hangulat is ellene dolgozik az együttműködési készségnek, és az is, hogy lehetnek olyan feketejövedelmek, amelyek eltitkolása vagyonfelügyelők elől továbbra is érdeke az adósnak.