Bemutatta csodafegyvereit Putyin

A Szovjetunió felbomlása utáni legnagyobb és leglátványosabb katonai díszszemlét tartották meg szombaton Moszkvában. A II. világháborús győzelem 70. évfordulóján 68 ország képviselői vettek részt, de a nyugati világ vezető politikusai Oroszország Ukrajna-politikája miatt bojkottálták a rendezvényt. Vlagyimir Putyin miközben az új orosz haditechnika minden büszkeségét felvonultatta a Vörös Téren, katonai tömbök nélküli egységes biztonsági rendszert sürgetett.

Nem történt csoda május 9-én Moszkvában, Vlagyimir Putyin orosz államfőnek a nyugati vezető politikusok nélkül kellett ünnepelnie a II. világháború befejeződésének 70. évfordulóját, a náci Németország fölötti győzelmet, amelyben a Vörös Hadsereg oroszlánrészt vállalt, s amelyért a Szovjetunió népei pedig óriási áldozatot hoztak. A Nyugat azonban nem az egykori szovjet szerepvállalást kérdőjelezte meg ezzel a bojkottal, hanem az ellen a szerep ellen tiltakozott, amit a mai Oroszország játszik az ukrajnai konfliktusban.

Oroszország 25 városában és a Krímben is megtartották az ünnepi katonai felvonulásokat, majd óriási civil felvonulások kezdődtek, amelyeken a veteránok mellett a világháborús szovjet hősök-katonák mai leszármazottjai meneteltek, kezükben apjuk, nagyapjuk fényképével. Putyin édesapja fényképét vitte, aki a hadirokkantként tért vissza a frontról.

A moszkvai dísztribünön mintegy 20 államfő volt jelen, többek között Hszi Csin Ping kínai elnök-pártfőtitkár, Pranab Mukherdzsi indiai államfő, Mahmúd Abbász palesztin elnök, Nicolás Maduro venezuelai, Raúl Castro kubai elnök, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő, Tomislav Nikolic szerb államfő, Szerzs Szargszján örmény államfő, valamint Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár.

Moszkvában ünnepelt Robert Fico szlovák miniszterelnök és Milos Zeman cseh államfő is, de ők, akárcsak az utolsó percben bejelentkező Szíjjártó Péter magyar külügyminiszter, a katonai díszszemlén nem, csak a második világháborús emlékmű koszorúzásánál és a kremli fogadáson vettek részt.

Számos veterán kapott meghívót és volt jelen teljes katonai díszben, az oroszok mellett felvonultak a szemlén kínai, szerb és örmény egységek is. Tíz évvel korábban, a 60. évfordulón azonban még az egykori szövetségesek díszegységei is ott parádéztak a Vörös Téren, köztük amerikaiak is.

Vlagyimir Putyin a jubileumon arról beszélt, hogy egy, a világ minden országára egyformán kiterjedő, a mai fenyegetésekre megfelelő választ adó biztonsági rendszert kell létrehozni, amely nem a katonai tömbök logikáján nyugszik. Ez azonban eléggé furcsán hangzott miközben az egész parádé arról szólt, hogy Moszkva bemutassa új generációs, még hadrendbe sem állított új fegyvereit.

Az elnök ünnepi beszédét követően nem kevesebb, mint 16,5 ezer katona valamint 194 haditechnikai eszköz vonult fel, köztük a szuperpáncélos, a T-14-es Armata harckocsi, amely igaz ugyan, hogy a próbán bedöglött, de hadrendbe állítását csak az évtized végére tervezik. De ott repült a Vörös Tér fölött 143 repülő és helikopter és láthatták az ünneplők a Míg-29-eseket és a Szu-25-ös harci gépeket, amelyek 70-es számot rajzoltak ki a moszkvai égen.

Putyin pólusok és katonai tömbök nélküli világot vizionáló szavai már csak azért is „érdekesek”, mert épp ő volt az, aki meghirdette az orosz hadsereg modernizálásának, újrafelfegyverzésének programját, évek óta Moszkva ütemesen emeli a katonai-védelmi kiadásokat (csak az idén 33 százalékos növekedést irányoztak elő) és lakosság illetve GDP arányosan a világ talán legmilitarizáltabb hatalma.

Tervek szerint az évtized végére az orosz védelmi költségvetés eléri a 200 milliárd dollárt, tavaly 90 milliárd volt. Igaz, hogy még a távlati terv is messze elmarad az idei 586 milliárdos amerikai védelmi büdzsétől, GDP arányosan azonban messze meghaladja azt. De Putyin az egykori katonai nagyság újrateremtésében, a hősi múlt, az egykori szovjet nagyság lehetősége felélesztésében megideologizálásában, propagálásában találta meg azt az érzelmi húrt, amely biztosítja számára a lakossági támogatást.

Angela Merkel német kancellár nem vett rész a Győzelem napi ünnepségen, de tegnap Moszkvába utazott, ahol megkoszorúzta a második világháborús emlékművet és kétoldalú tárgyalást is folytatott az orosz elnökkel.

Gorbacsov védelmezi utódát

Nemrég még Putyin bírálói közé tartozott Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió volt elnöke is, ám az ukrán válság kirobbanása, a Krím Oroszországhoz csatolása óta egyre gyakrabban szólal meg a Nyugat által kiközösített orosz elnök védelmében.A szombati moszkvai emlékünnepség előtt a nyugati bojkottot a Szovjetunió népeivel szembeni tiszteletlenség jelének nevezte a volt szovjet elnök.

A nyugati távolmaradás annak a mérhetetlen bátorságnak és áldozatnak a lekicsinylése, amelyet e népek a barna pestis ellen vívták, fogalmazott Gorbacsov.Mindenekelőtt Angela Merkel német kancellárt hiányolta a május 9-i dísztribünről, és akár csak a mai orosz vezetés, Gorbacsov is amerikai nyomással magyarázta a kancellár döntését. „Nem fogadom el Merkel álláspontját, de már nem is ítélem el. Nagyon tisztelem őt és igyekszem megérteni.

Az nyilvánvaló, hogy ő mélységesen antifasiszta. Meggyőződésem, hogy egy erős washingtoni nyomás áll a háttérben”, fogalmazott az utolsó szovjet vezető.Néhány nappal korábban, az ünnepi készülődés idején Gorbacsov egy másik megnyilvánulásában is bírálta az Egyesült Államokat. Megismételte, legalábbis saját állítása során azt az amerikaiak felé már korábban is megfogalmazott javaslatát, miszerint Washingtonnak is végre kellene hajtania a saját peresztrojkáját a 80-as évek szovjet mintájára és fel kellene adnia világuralmi ambícióit.

A jelenlegi geopolitikai helyzetről pedig úgy vélekedett, hogy a világ nem tanult semmit az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti hidegháborúból. „Annyi erőfeszítés történt a fegyverkezési hajsza és a hidegháború leállítására, és lám most megint egy háborúról beszélnek” kesergett Mihail Gorbacsov, az említett folyamatok egyik kulcsszereplője.