A két ügyfélkör szétválasztása sokszor fizikai képtelenség, miután számos esetben egy füstelvezető rendszert használnak a vállalatok és a magánszemélyek egy épületen belül – jegyezte meg a szakember. A perre készülő negyvenhét kéményseprőcég több más mellett a szabad vállalkozáshoz fűződő jogát próbálja majd megvédeni a bíróságokon – tette hozzá Leikauf Tibor. Az új törvény novembertől ingyenessé tenné a lakossági kémények tisztítását, a feladatot a kéményseprőktől a katasztrófavédelemhez, és az általuk alkalmazott közmunkásokhoz rendelné. Az új szakemberállomány kiképzése azonban drága és időigényes – állítja az elnök. Egy-egy kéményseprő megfelelő szakmai képzése ugyanis 6-7 hónap, azaz 800–1000 óra, ami az országos képzési jegyzékben szereplő tanfolyam keretében történik. Az ilyen oktatások költsége eléri a kétmillió forintot személyenként.

Leikauf Tibor szerint egyébként is teljesen értelmetlen a meglévő szakemberállományt és eszközparkot kiszorítani a piacról, és az adófizetők pénzéből méregdrágán újraépíteni a rendszert, ami ráadásul szinte kizárt, hogy hatékonyabban működik majd, mint a mostani. Egyes becslések szerint a katasztrófavédelem átalakítása 6-6,5 milliárd forintot emészt majd fel a közpénzből. Így a családok számára szó sincs ingyenes szolgáltatásról, miután adó formájában csaknem ugyanannyi pénzt fizetnek be a háztartások, mint amennyit eddig seprési díjra költöttek, s adózóként olyanok is befizetik, akiknek nincs is kéményük.

Az érdek-képviseleti vezető szerint kérdés, hogy a kéménytisztítási teendőket, s a kéményseprő vállalkozások egyéb kötelező szolgáltatásait – például a kémények alkalmassági vizsgálatát, üzembe helyezési engedélyek kiadását – kik végzik majd el, ha a kabinet néhány hónapon belül valamennyi szolgáltató vállalkozót csődbe juttatja, az új szakembergárda pedig ez idő alatt még nem készül fel a feladatok elvégzésére. 

forrás: mno.hu