Jó pályán a gazdaság? Varga beszéde csak "szemfényvesztés"!

Publikálás dátuma
2015.05.11. 17:20
Schiffer a plenáris ülésen szemfényvesztésnek nevezte Varga Mihály gazdasági növekedéséről szóló beszédét. MTI Fotó: Máthé Zoltá
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság jó pályán van, és egyre több nemzetközi elemző jelzi ennek a pályának a tarthatóságát. Az ellenzéki pártok hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben bírálták a gazdasági növekedés szerkezetét, a sokféle adónemet, és szóvá tették a dolgozói szegénység mértékét. A napirend előtti felszólalások során az egészségügyi forrásokról, a devizahitelek forintosításáról, a nyugdíjreformról, és a halálbüntetésről is szó esett. Orbán Viktor sajtótájékoztatón azt közölte, hogy benyújtaná a magyar parlament elé vitára az Európai Bizottság javaslatát a bevándorlás szabályozásáról, amint megkapja a tervezetet.

Varga Mihály azt mondta, a magyar gazdaság kiemelkedően jól teljesít, ezt nemcsak a magyar kormány állítja, hanem az Európai Bizottság (EB), a Nemzetközi Valutalap (IMF), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a nagy nemzetközi intézmények, valamint  a piaci elemzők is. A miniszter kijelentette: olyan költségvetést készítenek elő 2016-ra, amely további növekedéssel, a hiány 3 százalék alatti mértékével és a fogyasztás növekedésével számol. A lakosság egyre inkább érezni fogja a gazdasági növekedés hatásait - magyarázta.

Mint mondta, "meglepetésszámokat" produkált a magyar gazdaság, sokkal jobb eredményeket, mint amire bárki számított. Ismertetése szerint az IMF több dokumentumban is foglalkozott a magyar gazdasággal, és várakozásokhoz képest magasabb gazdasági növekedés mellett úgy látja: a folyó fizetési mérleg többlete 2 százalék helyett 4,8 százalék lesz, míg az államháztartási hiány a vártnál kisebb lesz, a lakossági fogyasztás mértéke pedig 2,6 százalékkal nő idén. 

Varga Mihály szerint a magyar gazdaság jó pályán van. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Varga Mihály szerint a magyar gazdaság jó pályán van. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Varga Mihály elmondta, az EB tavaszi előrejelzésében szintén korrigálta a magyar gazdaság növekedési kilátásait, négytized százalékkal 2,8 százalékkal javította a várakozásokat. Az EB szerint a növekedés sokkal egészségesebb szerkezetű, és jelentése szerint annak fő hajtóereje idén a háztartások fogyasztása lehet - tette hozzá. A miniszter szerint a bizottság arra is kitér, hogy a munkanélküliségi mutató idén 7 százalékra süllyedhet, jövőre a 6 százalékos tartományba kerülhet. Ezek az előrejelzések összhangban vannak a magyar kormány várakozásaival - mutatott rá.

Varga Mihály azt mondta, míg az EB-nek 2005-ben figyelmeztetni kellett a magyar kormányt, hogy ne manipulálja a gazdasági adatokat, most az EB és az IMF jelentése is a kormány számait veszi alapul. A politikus felidézte azokat az ellenzéki véleményeket is, amelyek szerinte azt ismételgették: a magyar gazdaság nem tud növekedni, a gazdaságpolitika rossz irányba megy.

A Fidesz adócsökkentéssel dicsekszik

Rogán Antal a magyar gazdaságról azt mondta, máshol is vannak uniós források, de a növekedés mégis alacsonyabb, mint Magyarországon. Ha a növekedésből befolyó összeget az állam alkalmazottai felélik, az néhány százezer embernek jelent jót, de ha adót csökkentenek, az négymillió dolgozó embernek jó - hangsúlyozta.

MSZP: bóvlikategóriában az ország

Burány Sándor (MSZP) azt tette szóvá, hogy a nemzetgazdasági miniszter nem beszélt arról, a hitelminősítők továbbra is bóvlikategóriában tartják Magyarországot. Beszélt arról is, hogy Magyarországon az egyik legalacsonyabb a vállalkozói kedv, és itt szűnt meg a legtöbb kis- és közepesvállalkozás.

Az MSZP-s politikus szerint az adósságállomány csökkentésében sem annyira sikeres a kormány, érdemben nem csökkent az adósságállomány, és erre a Költségvetési Tanács is felhívta figyelmet. Azt is hiányolta, a miniszter nem beszélt arról, hogy terjed a dolgozói szegénység a kormány adópolitikája miatt.

LMP: szemfényvesztés, amiről Varga beszélt

Schiffer András (LMP) szemfényvesztésnek nevezte a miniszter szavait, szerinte ugyanis a magyar gazdaság tavaly két okból növekedett: egyrészt a multinacionális cégek húzták, másrészt "kiszórták" az uniós fejlesztési forrásokat. Úgy növekedett a gazdaság, hogy a termelő tőke nem nőtt - hangoztatta. Hozzátette: az EU-ban Magyarország valószínűleg rekorder az adónemek tekintetében.

Schiffer a plenáris ülésen szemfényvesztésnek nevezte Varga Mihály gazdasági növekedéséről szóló beszédét. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Schiffer a plenáris ülésen szemfényvesztésnek nevezte Varga Mihály gazdasági növekedéséről szóló beszédét. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az LMP-s frakcióvezető szerint beszélni kellene arról, hogy a közszférában dolgozók egyharmada dolgozói szegénységben él, szétszakadt a magyar társadalom, és az elmúlt években csupán 40 ezer piaci munkahely jött létre. Közölte, Magyarország akkor fog felemelkedni ha nem az összeszerelő munkán alapuló globális termelés hazája lesz, hanem a helyi gazdaságot segíti a gazdaságpolitika.

Jobbik: mese a robogó gazdaságról

Z. Kárpát Dániel szerint ha igaz lenne a robogó gazdaságról szóló mese, akkor nem lenne 20 ezer forint a különbség a létminimum és a minimálbér között, és akkor nem lehetne a munkavállalók kizsákmányolásáról sem beszélni. Az LMP-s felszólalóhoz hasonlóan a jobbikos képviselő is alapvető problémának látta "Magyarország összeszerelő üzem státusát". Szerinte ha a növekedésből a kivonnák a multicégek teljesítményét, akkor láthatóvá válna, hogy a magyar nemzetgazdaság önálló teljesítménye nem elégséges ahhoz, hogy saját lábain megálljon. 

Egészségügy: a várólisták csökkentése csak pénzkérdés

Tukacs István (MSZP) bírálta, hogy a szakdolgozók és orvosok elvándorlása nem áll meg, s ahelyett, hogy megszűnne a hálapénz, törvényes lesz. Értékelése szerint ha a várólisták csökkentése csak pénzkérdés, akkor többet kellett volna fordítani rá. Az ellenzéki politikus szóvá tette, hogy egy egyszerű diagnosztikai vizsgálatra is hónapokat kell várni, s súlyos tévedésnek nevezte, hogy a személyi jövedelemadó csökkentése javít az egészségügyi dolgozók helyzetén. Azt mondta: hosszú távra kell megállapodni az érintettekkel.

Devizahitelek: tényleges megoldás kell!

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a devizahitelek forintosítása elviselhetetlen terhet jelent a családoknak, az elszámoló levelek szerint sokat 2,5-3-szorosát fizetik vissza a felvett összegnek. Ők többnyire alacsony jövedelmű emberek, akik nem tudtak végtörleszteni - jegyezte meg. Az ellenzéki képviselő bírálta, hogy a jelzáloghitel akkor is fennmaradhat, ha a zálogtárgyat elveszíti az adós, és szólt arról is, hogy megtiltották volna a faktorálást. Értékelése szerint csak a jegybank járt jól.

Sorsukra hagyják a devizahiteleseket?

Az interpellációk sorát kezdő Burány Sándor (MSZP) azt mondta, hogy a devizahitelesek ezekben a napokban kapták kézhez az elszámolásról szóló tájékoztatót, amelyet gyakran felháborodás kísért. Sokan nem értik, hogy hogyan jöttek ki a velük közölt számok, de az még inkább magyarázatra szorult, hogy a hitelesek még az elszámolás után is nagyon sok pénzzel tartoznak bankjuknak. 

A politikus azt mondta, a kormányzat felkorbácsolta a várakozásokat, egy felelőtlen kommunikációs kampánnyal, amelyben a törlesztőrészletek 20-30 százalékos mérséklődését ígérték, de ennek a fele sem igaz. A politikus azt is kijelentette, az elszámolásokból látszik, hogy a devizahiteleseket 2010-ben a jelenlegi kormánypártok "tették lejtőre". Tervezi-e a kormány, hogy érdemi megoldást kínáljon a devizahiteleseknek vagy sorsukra hagyja őket? - kérdezte.

"Kizsigerelik" az embereket

Sneider Tamás (Jobbik) arról számolt be, hogy több 100 ezer aláírást gyűjtöttek össze annak érdekében, hogy a férfiak is nyugdíjba mehessenek 40 év munkaviszony után. Az ellenzéki politikus több levelet ismertetett, amelyek szerinte arról tanúskodnak, hogy "kizsigerelik" az embereket a munkáltatók. Kifogásolta, hogy a kormánypártok nem kezelik megfelelően a kérdést, ezért nyugdíjreformot sürgetett.

Elkerülhető a halálbüntetés

Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, hogy a társadalomra rendkívül veszélyes elkövetőket ma börtönbe zárják, míg volt, amikor ez a fajta elkülönítés lehetetlen volt a történelemben és éltek a halálbüntetéssel. Kijelentette: a 21. század Magyarországában olyan büntetés-végrehajtási eszközök vannak, amelyekkel ártalmatlanná lehet tenni az elkövetőket anélkül, hogy megfosztanák őket életüktől.

Orbán parlament elé vinné a menekültügyet
A miniszterelnök benyújtaná a magyar parlament elé vitára az Európai Bizottság javaslatát a bevándorlás szabályozásáról, amint megkapja a tervezetet. Orbán Viktor az Országházban - egy más témában tartott sajtótájékoztatón - elmondta: a bizottság javaslata nemcsak az illegális bevándorlással foglalkozik, hanem általában az EU stratégiáját tartalmazza a bevándorlás kérdésének össze részletével kapcsolatban.
Ezt terjesztené a parlament elé, és javasolja az Országgyűlésnek, valamint a közvéleménynek, hogy megvitassák, mivel értenek egyet belőle és mely részek ellentétesek Magyarország érdekeivel. "Izgalmas és szép vita előtt állunk" - fogalmazott.

Rig Lajos letette esküjét

Letette képviselői esküjét Rig Lajos (Jobbik), az április 12-i, tapolcai időközi parlamenti választás győztese. Az Országgyűlési képviselők létszáma ezzel 199-re nőtt. Ezután mentelmi ügyekben döntött a parlament. Az Országgyűlés nem függesztette fel Hende Csaba (Fidesz) honvédelmi miniszter mentelmi jogát, akit a DK politikusa, Vadai Ágnes (független) jelentett fel rágalmazás miatt. Ugyanígy nem függesztették fel Vadai Ágnesét sem, akivel szemben szintén rágalmazás miatt fordult bírósághoz Bozó Zoltán, a kormánypártok tavalyi szentesi polgármesterjelöltje.

A jobbikos Rig Lajos, az április 12-i, tapolcai időközi parlamenti választás győztese esküt tesz az Országgyűlés plenáris ülésén.MTI Fotó: Máthé Zoltán

A jobbikos Rig Lajos, az április 12-i, tapolcai időközi parlamenti választás győztese esküt tesz az Országgyűlés plenáris ülésén.MTI Fotó: Máthé Zoltán

 

Szerző

Indul a Hungária Értékpapír ügyfeleinek kártalanítása

A Befektető-védelmi Alap (Beva) megindítja a kártalanítási eljárást a felszámolás alá került Hungária Értékpapír Zrt. ügyében, a brókercég ügyfelei május 22-től kezdődően egy évig nyújthatják be kártalanítási kérelmüket.

A Beva honlapján olvasható tájékoztatás szerint az igénybejelentő lapot május 20-tól lehet letölteni, vagy a kártalanítási eljárásban közreműködő takarékszövetkezeti fiókokban átvenni. A Beva a kártalanításra jogosult befektető részére legfeljebb húszezer eurót fizethet. Az összeghatár a Hungária Értékpapír kártalanítási ügyében 6 millió 4 ezer 200 forint a felszámolás kezdő napján, azaz 2015. április 22-én érvényes MNB devizaárfolyamon (300,21 forint/euró) átszámítva. A kártalanítás mértéke egymillió forintig 100 százalék, egymillió forint felett 90 százalék.

A igénybejelentő lapot postai úton a Befektető-védelmi Alap 1476 Budapest, Pf. 495. címére kell elküldeni. Az igénybejelentő laphoz mellékelni kell a Hungária Értékpapír Zrt.-vel kötött szerződés másolatát. A tájékoztatás szerint a Beva az érdemi elbírálást akkor tudja megkezdeni, ha a brókercég felszámolójától megkapja a kártalanítás megállapításához szükséges adatokat. A felszámoló a követeléseket egyezteti az ügyfelekkel, és felméri a meglévő és kiadható ügyfélvagyont. Amint a felszámoló nyilatkozik arról, hogy az egyes ügyfelek részére mit ad ki, és mi az a hiány, ami után kártalanítani kell, a Beva haladéktalanul megkezdi és legkésőbb kilencven napon belül elbírálja a benyújtott kártalanítási kérelmeket.

A jegybank április 20-án vonta vissza a Hungária Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és kezdeményezte a társaság felszámolását. Az akkori tájékoztatás szerint a brókercég jelentős volumenű értékpapírral nem tud elszámolni befektetői felé, a gyanú szerint meghamisította nyilvántartásait és az ügyfeleknek küldött kimutatásokat. Az ügyben rendőrségi nyomozás is folyik, a társaság sikkasztással gyanúsított két tulajdonosa és fiókvezetője előzetes letartóztatását július 8-ig meghosszabbította a bíróság.

Szerző

Hasít a lakáspiac - Vajon miből?

Publikálás dátuma
2015.05.11. 15:39
Illusztráció/Thinkstock
Áprilisban 12 ezer használt lakás kelt el Magyarországon, az év első négy hónapjában 44 ezer lakás cserélt gazdát, ez 57 százalékkal több az egy évvel korábbinál - közölte a Duna House ingatlan franchise hálózat.

A panellakások átlagos négyzetméterára jelenleg vidéken 145 ezer, Pesten 228 ezer, míg Budán 296 ezer forint. A téglából épült lakások Kelet-Magyarországon 158 ezer, míg a nyugati országrészben 181 ezer forintos fajlagos áron kelnek el. A főváros pesti oldalán 260 ezer, míg a budain 357 ezer, a belvárosban pedig 400 ezer forint a négyzetméterár.

A fővárosi vásárlók egyharmada befektetési céllal vesz lakást, mégpedig 20,5 millió forintos átlagáron. Ezzel szemben a vevők 29 százalékát adó első lakásukat vásárlók csak 13 millió forintot tudtak adni új otthonukért.

Vidéken a vevők közel fele 40 és 60 négyzetméter közötti lakást vásárolt, további 20 százalékuk ennél nagyobb, 60 és 80 négyzetméter közötti lakásba költözött. Budán az első kategóriába a vevők egyharmada, míg a másodikba 28 százalékuk esett. Pesten is hasonló a kereslet, de fokozatosan a drágább lakások felé tolódik a piac - tudatja a Duna House közleménye.

Szerző