Előfizetés

Újabb paksi-vita Szél és Lázár között

Publikálás dátuma
2015.05.12. 07:22
FOTÓ: Népszava
Milyen feltételekkel tudunk kiszállni Paks II-ből - kérdezte Szél Bernadett, LMP-s képviselő tegnap a parlamentben Lázár János, Miniszerelnökséget vezető minisztert. Szerinte Putyin orosz elnök a szerződésen keresztül teszteli az Európai Unió immunrendszerét, Magyarország a nagyhatalmak játékszerévé válik, veszélybe kerül szuverenitása - mondta, majd kijelentette: vissza kell utasítani a nyomásgyakorlást és ki kell lépni a szerződésből. 

Szóvá tette, hogy rejtegetik a kötbér összegét, és azt is kérdezte: mennyibe kerül kilépni a Paks II szerződésből? Arra is kíváncsi volt, miről egyeztettek Paks 2 ügyében az USA-val. Lázár János szerint minden uniós akadály elhárult a paksi beruházás elől, amit minden képviselő helyében üdvözölne. A miniszter egy parlamenti bizottság felállítását is javasolja, amely a következő tíz évben ezzel az üggyel foglalkozna.

Lázár szerint az alapvető vita, hogy legyen-e egyáltalán új atomerőmű Magyarországon, eldőlt 2014-ben, amikor a választók nem az LMP, hanem a Fidesz politikáját támogatták. Az amerikaiakkal pedig nem tárgyaltak. Lázár szerint a megújuló energiák jelenleg ötször drágábbak, mint az atomenergia, vagyis inkább legyen az áram ötször drágább, csak az LMP programja teljesüljön - kérdezte. A miniszter szerint minden nemzetközi szerződést fel lehet mondani, így a paksit is, csak nincs miért. Hiszen a legjobb szerződést kötötték - tette hozzá, megismételve Putyin múlt heti kijelentését. Szél Bernadett nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

Véget ért a Matolcsy-mítosz

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.05.12. 07:21
Varga Mihály (balra) és Rogán Antal is méltatta az adó- és kísérő törvények nélkül megszülető jövő évi költségvetést FOTÓ: MOLNÁ
Véget ér egy Matolcsy György nevéhez köthető mítosz. A jelenlegi jegybankelnök ugyanis 2010-ben - még nemzetgazdasági miniszter olyan adósságképletet fogadtatott el a kétharmados, kormánypárti többséggel, amelyet első alkalommal a jövő esztendei költségvetés elfogadásánál kellene alkalmazni. A Költségvetési Tanács (KT) szerint ez betarthatatlan, ezért feltehetően őszre új képlettel rukkol elő majd a kormány.

Több, mint 700 milliárd forintos költségvetési megszorítást kellene a kormánynak megvalósítania a jelenlegi adósságképlet betartása mellett. Ezt elkerülendő a kormány módosítani kívánja az általa 2010-ben megalkotott stabilitási törvényt. Az adósságképlet idén január 1-jén lépett hatályba, vagyis azt először a 2016-os költségvetési törvényjavaslat megalkotásánál kell majd figyelembe venni. A módosítást a KT is javasolta, a hétvégén ismertetett véleményükből kiderül, hogy a tanácsnak alapvetően nincs kifogása a jövő évi büdzsé tervezetével szemben, ám álláspontjuk szerint, az nem felel meg az adósságképlet előírásának. Az adósságképlet az alaptörvény és az EU úgynevezett egyhuszados előírásának kiindulásától eltérően nem az államadósság arányának csökkentését írja elő, hanem az államadósság növekedésének nominális mértékét szabályozza. (Az egyhuszados szabály szerint az államadósságot évente legalább a tényleges adósságszint és a 60 százalékos államadósság-küszöb közötti különbség egyhuszad részével kell csökkenteni, és mindezt középtávon, tehát három év alatt szükséges teljesíteni.)

Az adósságképlet szerint - 2016-ban a tervezett infláció (1,6 százalék) és a gazdasági növekedési ütem (2,5 százalék) felének a különbségével számolva - az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezett nominális növekedés mértéke 3,3 százalék. A különbség összegszerűen több mint 700 milliárd forint, vagyis ennyivel kellene visszafogni a kiadásokat, illetve növelni a bevételeket. Ez pedig az államháztartásra, és ezen keresztül a gazdasági növekedésre nehezen kiszámítható, mondhatni katasztrofális következményekkel járna.

A kormányzat is rájött arra, hogy irreálisak voltak az eredeti célkitűzései, hogy 2010-ben lehetetlenre vállalkoztak - mondta lapunk érdeklődésére Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár ezzel utalt arra, hogy Matolcsy György annak idején a gazdaság "csodafegyvereként" állította be a Fidesz-kormány államadósság csökkentését, amellyel úgymond a csőd szélén álló országot kívánták talpra állítani. Azonban - elsősorban - a kedvező gazdasági környezetnek, valamint a magánnyugdíj-pénztári vagyon lenyúlásának és a visszaállamosításoknak köszönhetően javultak a magyar gazdaság számai, és nem a szerves fejlődésnek köszönhetően - mondta a szakértő. Most több lehetőség is áll a kormány előtt. Az egyik, hogy kitolják a törvény hatálybalépését egy évvel, vagy - és ez a valószínűbb -, kreatív módon teljesíthetővé alakítják át a képletet. Ezzel azonban ráérnek őszig. Ennél nagyobb baj, hogy a 2016-os költségvetés tervezetével egyidejűleg nem nyújtották be az azt megalapozó törvény tervezetét, és az új adótörvényeket - figyelmeztetett Katona Tamás.

Ugyancsak tegnap az IMF megdicsérte a harmadik Orbán-kormány gazdasági teljesítményét. Jörg Decressin, az európai részleg igazgató-helyettese szerint helyes, hogy az MNB akadályozni igyekszik a fogyasztói árak csökkenését, mert ha egyszer elkezdődik egy deflációs periódus, akkor annak nagyon nehéz véget vetni. Az IMF regionális jelentésében 2,7 százalékos magyar gazdasági növekedést vár idénre, amely elmarad a tavalyi 3,6 százalékos növekedéstől. Az IMF igazgató-helyettese szerint a gazdasági válságból való kilábalás után természetes jelenség, hogy ciklikus változások miatt lassul a növekedés. Az is látszik, hogy az Európai Uniótól kapott pénzügyi források összege az idei évre csökkent a tavalyiakhoz képest, ami szintén lassítja a magyar GDP növekedését - mondta.

Véget ért a Matolcsy-mítosz

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2015.05.12. 07:21
Varga Mihály (balra) és Rogán Antal is méltatta az adó- és kísérő törvények nélkül megszülető jövő évi költségvetést FOTÓ: MOLNÁ
Véget ér egy Matolcsy György nevéhez köthető mítosz. A jelenlegi jegybankelnök ugyanis 2010-ben - még nemzetgazdasági miniszter olyan adósságképletet fogadtatott el a kétharmados, kormánypárti többséggel, amelyet első alkalommal a jövő esztendei költségvetés elfogadásánál kellene alkalmazni. A Költségvetési Tanács (KT) szerint ez betarthatatlan, ezért feltehetően őszre új képlettel rukkol elő majd a kormány.

Több, mint 700 milliárd forintos költségvetési megszorítást kellene a kormánynak megvalósítania a jelenlegi adósságképlet betartása mellett. Ezt elkerülendő a kormány módosítani kívánja az általa 2010-ben megalkotott stabilitási törvényt. Az adósságképlet idén január 1-jén lépett hatályba, vagyis azt először a 2016-os költségvetési törvényjavaslat megalkotásánál kell majd figyelembe venni. A módosítást a KT is javasolta, a hétvégén ismertetett véleményükből kiderül, hogy a tanácsnak alapvetően nincs kifogása a jövő évi büdzsé tervezetével szemben, ám álláspontjuk szerint, az nem felel meg az adósságképlet előírásának. Az adósságképlet az alaptörvény és az EU úgynevezett egyhuszados előírásának kiindulásától eltérően nem az államadósság arányának csökkentését írja elő, hanem az államadósság növekedésének nominális mértékét szabályozza. (Az egyhuszados szabály szerint az államadósságot évente legalább a tényleges adósságszint és a 60 százalékos államadósság-küszöb közötti különbség egyhuszad részével kell csökkenteni, és mindezt középtávon, tehát három év alatt szükséges teljesíteni.)

Az adósságképlet szerint - 2016-ban a tervezett infláció (1,6 százalék) és a gazdasági növekedési ütem (2,5 százalék) felének a különbségével számolva - az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezett nominális növekedés mértéke 3,3 százalék. A különbség összegszerűen több mint 700 milliárd forint, vagyis ennyivel kellene visszafogni a kiadásokat, illetve növelni a bevételeket. Ez pedig az államháztartásra, és ezen keresztül a gazdasági növekedésre nehezen kiszámítható, mondhatni katasztrofális következményekkel járna.

A kormányzat is rájött arra, hogy irreálisak voltak az eredeti célkitűzései, hogy 2010-ben lehetetlenre vállalkoztak - mondta lapunk érdeklődésére Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár ezzel utalt arra, hogy Matolcsy György annak idején a gazdaság "csodafegyvereként" állította be a Fidesz-kormány államadósság csökkentését, amellyel úgymond a csőd szélén álló országot kívánták talpra állítani. Azonban - elsősorban - a kedvező gazdasági környezetnek, valamint a magánnyugdíj-pénztári vagyon lenyúlásának és a visszaállamosításoknak köszönhetően javultak a magyar gazdaság számai, és nem a szerves fejlődésnek köszönhetően - mondta a szakértő. Most több lehetőség is áll a kormány előtt. Az egyik, hogy kitolják a törvény hatálybalépését egy évvel, vagy - és ez a valószínűbb -, kreatív módon teljesíthetővé alakítják át a képletet. Ezzel azonban ráérnek őszig. Ennél nagyobb baj, hogy a 2016-os költségvetés tervezetével egyidejűleg nem nyújtották be az azt megalapozó törvény tervezetét, és az új adótörvényeket - figyelmeztetett Katona Tamás.

Ugyancsak tegnap az IMF megdicsérte a harmadik Orbán-kormány gazdasági teljesítményét. Jörg Decressin, az európai részleg igazgató-helyettese szerint helyes, hogy az MNB akadályozni igyekszik a fogyasztói árak csökkenését, mert ha egyszer elkezdődik egy deflációs periódus, akkor annak nagyon nehéz véget vetni. Az IMF regionális jelentésében 2,7 százalékos magyar gazdasági növekedést vár idénre, amely elmarad a tavalyi 3,6 százalékos növekedéstől. Az IMF igazgató-helyettese szerint a gazdasági válságból való kilábalás után természetes jelenség, hogy ciklikus változások miatt lassul a növekedés. Az is látszik, hogy az Európai Uniótól kapott pénzügyi források összege az idei évre csökkent a tavalyiakhoz képest, ami szintén lassítja a magyar GDP növekedését - mondta.