Welsz Tamás sorsára jutott Nancy?

Érintett Welsz Tamás tavalyi rejtélyes, rendőrautóban bekövetkezett halálában is az az ismert politikus, aki állítólag rendszeres vendége volt az egy hete Akácfa utcai lakásán meggyilkolt, 19 éves prostituáltnak - állította a stop.hu-nak a lány, Nancy édesapja. 

Úgy tudni, az ismert közszereplőnek a lánnyal folytatott intim együttlétéről videófelvétel is készült. Bár az édesapa többször és egyértelműen leírta egy közéleti szereplő nevét, a stop.hu nem nevezte meg. Az édesapa szerint lánya azt mondta, fél tőle (a közszereplőtől - a szerk.), mert egy "pasi volt nála és utána egy rendőrautóban rejtélyes módon meghalt". Az édesapa szeretett volna segíteni, javasolta, menjenek el a közszereplőhöz, beszéljenek vele, de Nancy azt mondta: "ne, mert nem akar meghalni húsvét előtt".

Szerző

Orbánt az autokrácia vonzza

Publikálás dátuma
2015.05.11. 22:35
Orbán bálványosi beszéde külföldön is kiverte a biztosítékot FOTÓ: ORBÁN VIKTOR FACEBOOK-OLDALA
Sok kormánypárti nem hallotta Orbán Viktor hétvégi, az autokráciához való viszonyát "leleplező" beszédét, ám aki mégis kommentálta lapunknak kijelentéseit, az nem igazán ért egyet miniszterelnökkel, vagy inkább félremagyarázásként tekint az azok nyomán felvetődő aggályokra. Persze Orbán nem azt mondta most sem, hogy el kell törölni a demokráciát, csak azt, hogy az autokrácia jobb nála. Ahogyan tavaly nyári "illiberális" beszéde óta egyre gyakrabban vetemedik ilyen, s ehhez hasonlóan szélsőséges nézetek megfogalmazására.

Erős kézre ugyan szükség van, de a demokráciánál jobbat még nem találtak ki - mondta a fideszes László Tamás lapunknak, amikor a miniszterelnök szombati kijelentéseivel szembesítettük az Országházban. A politikus szerint persze nem kell komolyan venni Orbán Viktor szavait, hiszen "mindenütt dolgoznak is, meg vitáznak is". Pedig a hétvégén a Magyarország Barátai Alapítvány nevű szervezet rendezvényén a kormányfő kifejtette: az autokráciák jobban teljesítenek, mint a demokráciák, előbbiben ugyanis dolgoznak, utóbbiban azonban csak vitáznak.

"Még az autokrata társadalmakban is vannak viták, ami elhangzott, az nyilván egy sarkos megfogalmazás". Ezt már a KDNP-s Hoffmann Rózsa mondta lapunknak a Parlamentben, amikor a kormánypártok frakcióüléséről a plenáris ülésre igyekezett. A fideszes Nyitrai Zsolt abban bízik, hogy "lehetőség szerint mindenhol dolgoznak és minden rendszerben mindenki hozzáteszi a közöshöz, amit tud". Balla György fideszes frakcióvezető-helyettes viszont úgy látja, hogy "a demokráciában néha nagyon sok fölösleges vita zajlik, köszönhetően az ellenzéknek. Ők ugyanis gyakran nem arról beszélnek, ami az embereket érinti, érdekli". Szűcs Lajos, a Fidesz másik frakcióvezető-helyettese eközben bevallotta lapunknak, nem hallotta Orbán szombati beszédét, de úgy vélte, "ez buta kiemelés lehet, bármilyen szövegkörnyezetből, szerintem nem szabadna ilyet tenni. A szöveg egészét kell nézni".

Megírtuk: a miniszterelnök a Magyarország Barátai Alapítvány második világtalálkozóján arról beszélt, hogy "egy bizonytalan és kiszámíthatatlan világban nekünk, európaiaknak komolyabban kellene vennünk azokat a válaszokat, amelyeket az életösztöneink diktálnak, ahelyett, hogy a vudu és a tabu világába menekülnénk saját életünk kérdései elől". Orbán szerint ugyanis Európa ma meglehetősen terméketlen állam- és rendszer-vitát vív, s ezek aligha csillapodnak majd. Azt is mondta, néha úgy érzi, hogy a vitáknak nagyobb a becsülete, mint a munkának, ez esetben viszont Európa lemarad, mert amíg Európa vitázik, addig a Kelet dolgozik.

Orbán legkeményebb állításait ugyanakkor sem a saját honlapja, sem az MTI nem közölte. A kormányfő azt mondta: "miközben az európai ember többre értékeli a demokráciákat - mi magyarok is így vagyunk ezzel -, mint a nem demokratikus berendezkedéseket, aközben mégis ma az utóbbiak sikeresek". Azt is mondta: "ami energia ma a nemzetközi rendszerben van, az az autokratikus nagyhatalmaktól rejlik. Ezek cselekednek, míg a demokráciák csak reagálnak", sőt, szerinte "a világ arról szól, hogy amíg Európa vitatkozik, addig a Kelet dolgozik".

Beszélt arról is, hogy túl kell látni Magyarország és Európa határain, nyitottan, fogékony lelkülettel kell tekinteni mindarra, ami a világban történik. A világgazdaság központja ugyanis egyre inkább keletre tevődik át - vélte, kiemelve: az "ideológiai rögeszmék" helyett a valóság problémáival kell foglalkozni és "saját válaszokat kell adnunk a bennünket foglalkoztató problémákra". Mert "aki nem figyel, nem fogja megérteni mi történik, vesztese lesz a változásoknak". Szerinte "Európa tétovázik", s ezt annak tulajdonította, hogy a kontinens elbizonytalanodott saját identitásával, céljaival kapcsolatban. Példaként hozta, hogy "míg Európa változatlanul a multikulturalizmus, a politikai korrektség, és hasonló bűvszavak varázsában vívja vitáit, legyengülve például a bevándorlás problémájától, addig Ausztrália képes megvédeni a határait". Végül világossá tette, hogy a nemzeti, nemi és vallási identitás kérdésében nem kívánja követni Európa szabadságpárti eszméit, bármi is legyen ennek következménye.

Orbán tehát nem azt mondta, hogy be kell vezetni az autokráciát, csak azt, hogy az autokráciák sikeresek, míg a demokráciák nem, illetve hogy az autokráciákban energia van, míg a demokráciákban csak vita, az előbbiek cselekszenek, az utóbbiak reagálnak. Vagyis a demokrácia mellett egyetlen érvet sem említett a miniszterelnök, ellene hármat is. Persze nem újdonság, hogy a kormányfő hajmeresztő kijelentéseket tesz, sőt, mostanában mintha sokasodnának e mondandói. Mindezt persze hosszú évekre is vissza lehetne vezetni, hiszen 2012 . július 26-án, a Vállalkozók és Munkáltatok Országos Szövetségével való találkozón többek között már arról beszélt: "reméljük, a Jóisten megsegít bennünket, hogy a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket, amiket a gazdasági túlélés érdekében aztán be kell vezetni." Ugyanakkor Orbán demokráciaellenes, sőt, kifejezetten szélsőjobboldali eszmefuttatásai az elmúlt egy évben sokasodtak meg.

"Az új állam, amit Magyarországon építünk, az illiberális, nem liberális állam"

2014 július 26.

Az egyik leghajmeresztőbb orbáni kijelentés a tavalyi bálványosi szabadegyetemen hangzott el. A kormányfő előadásában azt mondta: a 2008-as gazdasági válság ugyanolyan méretű változást indított el a világban, mint a két világháború és a kommunizmus bukása. A világban zajló folyamatokat úgy írta le, mint "versenyfutást annak az államnak - közösségszervezési módnak - a kitalálásáért, amely egy országot a legversenyképesebbé tud tenni". Ezután közölte: "A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell. Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, és hozhatnék még néhányat, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz". Hozzátette: a liberális demokráciák "valószínűleg nem tudják fenntartani a versenyképességüket, ha nem tudják magukat megváltoztatni". Véleménye szerint a "ma sztárjai" - Szingapúr, India, Törökország, Oroszország - arra ösztönöznek, hogy megpróbáljuk megtalálni a nyugattól független közösségszervezési módot, amely évtizedes távlatban versenyképessé teszi a közösségünket a világban. Megismételte, "egy demokrácia nem szükségképpen liberális".

"A politikai korrektség, amely a régi politikai világot meghatározta, valójában egy olyan taburendszer, amely megfoszt bennünket az őszinte, innovatív gondolkodás lehetőségétől".

2014. szeptember 27.

"Nem kell a kereszténydemokratának megijedni akkor sem, ha a liberális szekta főpapjai egyre hangosabban követelik kiközösítésünket" - mondta Orbán a KDNP választmányi ülésén, hozzátéve: "egy demokrácia nem szükségképpen liberális, és attól, hogy valami nem liberális, még lehet demokrácia". Úgy fogalmazott, "megtört a liberális értékrend kulturális missziója a nagyvilágban". Szavai szerint a politikai korrektség, amely a régi politikai világot meghatározta, valójában egy olyan "taburendszer, amely megfoszt bennünket az őszinte, innovatív gondolkodás lehetőségétől". Szerinte "egy közösségnek más céljai is lehetnek, mint elvont elvek, absztrakt okoskodások érvényre juttatása", így például saját fennmaradásának biztosítása, saját igazságainak védelme. Azt is mondta: a politika, amit a magyar kormány is folytat, súlyosan sérti "a politikai korrektség taburendszerére épülő csoportok érdekeit", s szerinte csupán ezért vádolják azzal, hogy diktatórikus hajlamai vannak.

Összeállításunk a következő oldalon folytatódik!

Orbánt az autokrácia vonzza

Publikálás dátuma
2015.05.11. 22:35
Orbán bálványosi beszéde külföldön is kiverte a biztosítékot FOTÓ: ORBÁN VIKTOR FACEBOOK-OLDALA
Sok kormánypárti nem hallotta Orbán Viktor hétvégi, az autokráciához való viszonyát "leleplező" beszédét, ám aki mégis kommentálta lapunknak kijelentéseit, az nem igazán ért egyet miniszterelnökkel, vagy inkább félremagyarázásként tekint az azok nyomán felvetődő aggályokra. Persze Orbán nem azt mondta most sem, hogy el kell törölni a demokráciát, csak azt, hogy az autokrácia jobb nála. Ahogyan tavaly nyári "illiberális" beszéde óta egyre gyakrabban vetemedik ilyen, s ehhez hasonlóan szélsőséges nézetek megfogalmazására.

Erős kézre ugyan szükség van, de a demokráciánál jobbat még nem találtak ki - mondta a fideszes László Tamás lapunknak, amikor a miniszterelnök szombati kijelentéseivel szembesítettük az Országházban. A politikus szerint persze nem kell komolyan venni Orbán Viktor szavait, hiszen "mindenütt dolgoznak is, meg vitáznak is". Pedig a hétvégén a Magyarország Barátai Alapítvány nevű szervezet rendezvényén a kormányfő kifejtette: az autokráciák jobban teljesítenek, mint a demokráciák, előbbiben ugyanis dolgoznak, utóbbiban azonban csak vitáznak.

"Még az autokrata társadalmakban is vannak viták, ami elhangzott, az nyilván egy sarkos megfogalmazás". Ezt már a KDNP-s Hoffmann Rózsa mondta lapunknak a Parlamentben, amikor a kormánypártok frakcióüléséről a plenáris ülésre igyekezett. A fideszes Nyitrai Zsolt abban bízik, hogy "lehetőség szerint mindenhol dolgoznak és minden rendszerben mindenki hozzáteszi a közöshöz, amit tud". Balla György fideszes frakcióvezető-helyettes viszont úgy látja, hogy "a demokráciában néha nagyon sok fölösleges vita zajlik, köszönhetően az ellenzéknek. Ők ugyanis gyakran nem arról beszélnek, ami az embereket érinti, érdekli". Szűcs Lajos, a Fidesz másik frakcióvezető-helyettese eközben bevallotta lapunknak, nem hallotta Orbán szombati beszédét, de úgy vélte, "ez buta kiemelés lehet, bármilyen szövegkörnyezetből, szerintem nem szabadna ilyet tenni. A szöveg egészét kell nézni".

Megírtuk: a miniszterelnök a Magyarország Barátai Alapítvány második világtalálkozóján arról beszélt, hogy "egy bizonytalan és kiszámíthatatlan világban nekünk, európaiaknak komolyabban kellene vennünk azokat a válaszokat, amelyeket az életösztöneink diktálnak, ahelyett, hogy a vudu és a tabu világába menekülnénk saját életünk kérdései elől". Orbán szerint ugyanis Európa ma meglehetősen terméketlen állam- és rendszer-vitát vív, s ezek aligha csillapodnak majd. Azt is mondta, néha úgy érzi, hogy a vitáknak nagyobb a becsülete, mint a munkának, ez esetben viszont Európa lemarad, mert amíg Európa vitázik, addig a Kelet dolgozik.

Orbán legkeményebb állításait ugyanakkor sem a saját honlapja, sem az MTI nem közölte. A kormányfő azt mondta: "miközben az európai ember többre értékeli a demokráciákat - mi magyarok is így vagyunk ezzel -, mint a nem demokratikus berendezkedéseket, aközben mégis ma az utóbbiak sikeresek". Azt is mondta: "ami energia ma a nemzetközi rendszerben van, az az autokratikus nagyhatalmaktól rejlik. Ezek cselekednek, míg a demokráciák csak reagálnak", sőt, szerinte "a világ arról szól, hogy amíg Európa vitatkozik, addig a Kelet dolgozik".

Beszélt arról is, hogy túl kell látni Magyarország és Európa határain, nyitottan, fogékony lelkülettel kell tekinteni mindarra, ami a világban történik. A világgazdaság központja ugyanis egyre inkább keletre tevődik át - vélte, kiemelve: az "ideológiai rögeszmék" helyett a valóság problémáival kell foglalkozni és "saját válaszokat kell adnunk a bennünket foglalkoztató problémákra". Mert "aki nem figyel, nem fogja megérteni mi történik, vesztese lesz a változásoknak". Szerinte "Európa tétovázik", s ezt annak tulajdonította, hogy a kontinens elbizonytalanodott saját identitásával, céljaival kapcsolatban. Példaként hozta, hogy "míg Európa változatlanul a multikulturalizmus, a politikai korrektség, és hasonló bűvszavak varázsában vívja vitáit, legyengülve például a bevándorlás problémájától, addig Ausztrália képes megvédeni a határait". Végül világossá tette, hogy a nemzeti, nemi és vallási identitás kérdésében nem kívánja követni Európa szabadságpárti eszméit, bármi is legyen ennek következménye.

Orbán tehát nem azt mondta, hogy be kell vezetni az autokráciát, csak azt, hogy az autokráciák sikeresek, míg a demokráciák nem, illetve hogy az autokráciákban energia van, míg a demokráciákban csak vita, az előbbiek cselekszenek, az utóbbiak reagálnak. Vagyis a demokrácia mellett egyetlen érvet sem említett a miniszterelnök, ellene hármat is. Persze nem újdonság, hogy a kormányfő hajmeresztő kijelentéseket tesz, sőt, mostanában mintha sokasodnának e mondandói. Mindezt persze hosszú évekre is vissza lehetne vezetni, hiszen 2012 . július 26-án, a Vállalkozók és Munkáltatok Országos Szövetségével való találkozón többek között már arról beszélt: "reméljük, a Jóisten megsegít bennünket, hogy a demokrácia helyett nem kell kigondolnunk más típusú politikai rendszereket, amiket a gazdasági túlélés érdekében aztán be kell vezetni." Ugyanakkor Orbán demokráciaellenes, sőt, kifejezetten szélsőjobboldali eszmefuttatásai az elmúlt egy évben sokasodtak meg.

"Az új állam, amit Magyarországon építünk, az illiberális, nem liberális állam"

2014 július 26.

Az egyik leghajmeresztőbb orbáni kijelentés a tavalyi bálványosi szabadegyetemen hangzott el. A kormányfő előadásában azt mondta: a 2008-as gazdasági válság ugyanolyan méretű változást indított el a világban, mint a két világháború és a kommunizmus bukása. A világban zajló folyamatokat úgy írta le, mint "versenyfutást annak az államnak - közösségszervezési módnak - a kitalálásáért, amely egy országot a legversenyképesebbé tud tenni". Ezután közölte: "A magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell. Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, és hozhatnék még néhányat, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz". Hozzátette: a liberális demokráciák "valószínűleg nem tudják fenntartani a versenyképességüket, ha nem tudják magukat megváltoztatni". Véleménye szerint a "ma sztárjai" - Szingapúr, India, Törökország, Oroszország - arra ösztönöznek, hogy megpróbáljuk megtalálni a nyugattól független közösségszervezési módot, amely évtizedes távlatban versenyképessé teszi a közösségünket a világban. Megismételte, "egy demokrácia nem szükségképpen liberális".

"A politikai korrektség, amely a régi politikai világot meghatározta, valójában egy olyan taburendszer, amely megfoszt bennünket az őszinte, innovatív gondolkodás lehetőségétől".

2014. szeptember 27.

"Nem kell a kereszténydemokratának megijedni akkor sem, ha a liberális szekta főpapjai egyre hangosabban követelik kiközösítésünket" - mondta Orbán a KDNP választmányi ülésén, hozzátéve: "egy demokrácia nem szükségképpen liberális, és attól, hogy valami nem liberális, még lehet demokrácia". Úgy fogalmazott, "megtört a liberális értékrend kulturális missziója a nagyvilágban". Szavai szerint a politikai korrektség, amely a régi politikai világot meghatározta, valójában egy olyan "taburendszer, amely megfoszt bennünket az őszinte, innovatív gondolkodás lehetőségétől". Szerinte "egy közösségnek más céljai is lehetnek, mint elvont elvek, absztrakt okoskodások érvényre juttatása", így például saját fennmaradásának biztosítása, saját igazságainak védelme. Azt is mondta: a politika, amit a magyar kormány is folytat, súlyosan sérti "a politikai korrektség taburendszerére épülő csoportok érdekeit", s szerinte csupán ezért vádolják azzal, hogy diktatórikus hajlamai vannak.

Összeállításunk a következő oldalon folytatódik!