Hollande a havannai egyetemen mondott beszédében kijelentette: „Kuba új szakaszt akar kezdeni, új időszámítást léptet életbe a szigetországban, s Franciaország kész arra, hogy segítséget nyújtson, amennyiben ténylegesen megteszik a nyitáshoz szükséges lépéseket.” A francia elnök úgy vélekedett, az amerikai embargó súlyosan akadályozta Kuba gazdasági fejlődését. Hollande nem csupán a jelenlegi államfővel tárgyalt, hanem a kubai forradalom egykori vezetőjével, Fidel Castróval egy órás megbeszélést folytatott.
Az Európai Unió 2003-ban felfüggesztette a kapcsolatait Kubával ellenzéki újságírók és aktivisták elleni fellépés miatt, 2008-ban – épp a francia soros elnökség alatt – kezdte újra Brüsszel a politikai párbeszédet Havannával, s 2014 nyarán megkezdődtek a tárgyalások a kapcsolatok helyreállíására. Tavaly áprilisban Kubába látogatott Laurent Fabius francia külügyminiszter. A kétoldali kereskedelmi kapcsolatok ugyanakkor elég szerények, évi alig 388 millió dollárt tesznek ki. Hollande az első nyugat-európai vezető, aki a spanyol Felipe González 1986-os útja óta felkereste Kubát.
A kubai püspöki konferencia közzétette Ferenc pápa szeptember 19-22-i kubai utazásának tervezett programját. A katolikus egyházfő Havanna mellett Holguín városát, a Sierra Maestra hegyei között az El Cobre bazilikát, illetve Santiago de Cuba városát keresi fel. Ez lesz a harmadik pápai út a karibi szigetországba, II. János Pál 1998-ban, XVI. Benedek 2012-ben járt Havannában. Ferenc pápa szeptemberi utazásán Kubából indul majd tovább az Egyesült Államokba.