Nem kell Tiborcz a közvilágításhoz

Publikálás dátuma
2015.05.13 07:00
Szerelni kell, de nem mindegy, mennyiért FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Fotó: /
Bár a közhiedelem szerint manapság csak a miniszterelnök veje, Tiborcz István cégével képzelhető el közvilágítás-korszerűsítés, Budaörs cáfolta ezt. Példát mutatott: akár sok százmilliós beruházás is megvalósítható anélkül, hogy a települések erőn fölül kiköltekeznének, vagy súlyos hiteleket vennének fel. Közben a Párbeszéd Magyarországért a legfőbb ügyészhez fordult Orbán Viktor vejének kikötő-ügyében.

A legutóbbi időkben mintegy 30 település, kerület, illetve intézmény összesen több mint tízmilliárd forintért rendelt LED-es közvilágítást Tiborcz István, Orbán Viktor veje Elios Zrt. nevű cégétől. Közülük három - Pécs, Szolnok és Zalaegerszeg - milliárdos vagy azt meghaladó értékben.

Mint azt korábban a Népszava is megírta, az energiatakarékos világítás telepítése, a települések energiahatékonyságának növelése kitűnő üzleti lehetőség az ebben érdekelt cégeknek. Elsősorban azért, mert az Európai Unió pályázatain – és a magyar kormány támogatásával - a költségek 85 százalékát lehet elnyerni, a fennmaradó összeg az önkormányzati önrész, amit hitelből is finanszírozhatnak. Pécs például kormányzati engedéllyel vehet fel banki kölcsönt a Tiborcz-féle LED-es korszerűsítésre, hogy két ütemben 1,04 milliárdos megrendelést adhasson az Eliosnak.

Az ügyletekkel részletesen foglalkozó Átlátszó portál cikke nyomán tett feljelentést az LMP az Elios Zrt. által elnyert közbeszerzések ügyében. (A nyomozást ugyanaz a Nemzeti Nyomozó Iroda végzi, amely a belvárosi ingatlan-panama ügyében megszüntette az eljárást.) Az LMP azért fordult a nyomozó hatósághoz, mert a cég több közbeszerzést úgy nyert el, hogy az Elios akkori tulajdonosa részt vett a pályázatok előkészítésében.

Nem minden település vezetése véli azonban üdvösnek a miniszterelnöki vej „helyzetbe hozását”. Különösen akkor, ha a városuk hosszú távú érdekeit tartják szem előtt.

Budaörsön például pár néhány hét múlva adják át azt a mintegy félmilliárd forint értékű új közvilágítási hálózatot, amely a városnak fillérnyi beruházásába sem került. A fejlesztés során több mint 3600 közterületi lámpatestet cserélnek korszerű, energiatakarékos LED fényforrásra. Ezzel 60-65 százalékos „rezsicsökkentést” érnek el a város villanyszámláján.

Mint Lőrincz Mihály, a budaörsi polgármesteri hivatal műszaki ügyosztály-vezetője a Népszavának elmondta, új utat választottak a fejlesztéshez. A közismerten innovatív városi vezetés nemcsak az energiatakarékosságban, hanem az ezzel szorosan összefüggő környezetvédelemben is elkötelezett – szögezte le.

Budaörs nem pályázott uniós forrásra, saját külön erőt, és kölcsönt sem fordít a beruházásra. A különlegesnek számító közbeszerzés lényege az volt, hogy a nyertes cég saját maga – banki vagy más forrásból – finanszírozza a LED-technológiát. A város ezzel évi 40 millió forintot spórol a villanyszámlán. Ebből a megtakarításból törleszti a fejlesztés költségeit 12 éven át. A futamidő végére Budaörsé lesz a lámpapark, és az üzemeltetést is a város folytatja tovább. Az 50 ezer órás élettartamú izzók az évi 4000 órányi üzemidő figyelembevételével kiszolgálhatják a teljes futamidőt, így várhatóan addig azokat nem is kell cserélni az új lámpatestekben.

Fontos szempont volt, hogy a forgalmas csomópontok és gyalogátkelőhelyek erősebb megvilágítást kapjanak, mint a kisebb utcák. A régi, nátriumlámpák sárgás fényeihez képest a LED-ek világosabbak, de nem hideg kékek, hanem, kellemesebbek, ráadásul a célnak megfelelően a fényirányok is szabályozhatók.

Az sem tekinthető közömbösnek, hogy a Magyar Szabványnak mindenben megfelelő értékeket kell garantálnia a cégnek a teljes futamidő alatt. Ráadásul valamennyi oszlopra egy hazai cég, a Hofeka Magyar Terméknagydíjas „Claudia” lámpatesteit szerelik, ezzel is támogatva a magyar ipart. A Tiborcz-féle közbeszerzésekhez viszont egy belga érdekeltségű cég lámpáit is vásárolták.

Különös „közjáték” is hátráltatta egy darabig a beruházást. A Budapesti Elektromos Művek (ELMŰ), amely a villanyoszlopok egy részének tulajdonosa, azt szerette volna, ha az eddig működő lámpatesteket a város megvásárolná tőle vagy kártérítést fizetne értük. Csakhogy a közvilágítás létesítése települési feladat volt, amit az önkormányzat el is végzett annak idején. A kész rendszert pedig ingyenesen adta át az üzemeltető ELMŰ-nek. A nemrég létrejött megállapodás szerint végül csak azokért a lámpákért kell fizetnie a városnak, amiket az ELMŰ telepített, így mintegy 20 milliót sikerült megtakarítaniuk.

Hogy a független Wittinghof Tamás vezette település példáját a későbbiekben követhetik-e kormánypárti irányítású városok is, az vélhetően nem azon múlik majd, mennyit spórolhatnak, ha nem az Eliossal dolgoztatnak.

PM: az ügyészség falaz Orbán vejének
A Párbeszéd Magyarországért szerint az ügyészség "falaz" Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak, mert bár több feljelentést is tettek a keszthelyi kikötő megvásárlásának ügyében, mégsem indult eljárás. Erről a párt társelnöke, Szabó Tímea beszélt keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Mint elmondta, előbb a Zala Megyei Kormányhivatalhoz, aztán a Zala Megyei Főügyészséghez, majd a Legfőbb Ügyészséghez fordultak, de sehol nem indult eljárás az ügyben.
A független képviselő szerint látszik, hogy a Legfőbb Ügyészség "nem hajlandó semmilyen állami korrupciós ügyet vizsgálni". Szabó Tímea felszólította Polt Péter legfőbb ügyészt, indítson érdemi vizsgálatot a "Fidesz-KDNP-mutyik" ügyében, emellett arra kérte az Állami Számvevőszéket, hogy vizsgálja meg a keszthelyi kikötő eladását. A PM szerint ebben az ügyben felelőtlenül gazdálkodtak az állami vagyonnal - közölte.



2015.05.13 07:00

Az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat

Publikálás dátuma
2019.01.18 06:00

Fotó: / Draskovics Ádám
A megkérdezettek 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket.
Mintegy 1,4 millió ember – a választók 17 százaléka – hajlandó valamilyen formában (sztrájk, tüntetés stb.) tiltakozni a rabszolgatörvény ellen, illetve 34 százalék (2,8 millió fő) egyetért a jogszabály eltörlésével, szolidáris a protestálókkal – derül ki abból a felmérésből, amelyet a Publicus Intézet készített a Népszava Visszhang mellékletének megbízásából. (A melléklet szombaton közöl részletes elemzést a sztrájkhajlandóságról és a szakszervezetekről). Mindezek alapján az emberek 51 százaléka támogatja a tiltakozásokat, és harmaduk hajlandó is tenni érte. (Továbbá akad 8 százalék, amely szintén azt akarja, hogy a kormány semmisítse meg a rabszolgatörvényt, de a demonstrációt és a munkabeszüntetést nem tartja hatékony eszköznek.) Arról, hogy a túlóratörvény elleni demonstrációkban kik játszanak fontos szerepet, szórnak a vélemények. A válaszadók majdnem 60 százaléka alulról szerveződő folyamatként látja a tüntetéseket – így az elégedetlen embereket jelölte meg „főszervezőként”. A második helyen a pártok végeztek, az emberek ötöde gondolja, hogy a politikai formációk csatornázzák be a kiábrándultságot – a szakszervezetekről, noha az egész tüntetéshullám az érdekvédők akciójaként indult, valamint a civilekről körülbelül 10 százalék gondolja ugyanezt. Miközben a szervezetek közül a pártokat nevezik meg legtöbben, a Publicus Intézet érdekes eredményre jutott, amikor megpróbálta „szétszálazni” a pártok teljesítményét. 
Az emberek 9 százaléka az MSZP-t nevezte meg a leghatékonyabb demonstrációs pártként, de a Jobbik és a DK is mindössze 1 százalékkal maradt le a szocialistáktól.
Ám üzenetértéke annak van igazán, hogy az emberek 78 százaléka nem tud vagy akar különbséget tenni a pártok között. Ennek három oka van. Az első a „társadalmi psziché”, ami közös fellépést vár a pártoktól. A második, hogy a nyilvánosságban valóban nem könnyű elkülöníteni az együtt mozduló formációk cselekedeteit. A harmadik, hogy az utóbbi nyolc évben a pártok „ki voltak tiltva” a tüntetési térből, minden civil szervezet politikai erőktől mentes demonstrációt hirdetett, így egyelőre az emberek nem tudják értelmezni a pártok mozgását ebben a térben.
2019.01.18 06:00
Frissítve: 2019.01.18 06:00

Ónos eső miatt adtak ki riasztást több járásra

Publikálás dátuma
2019.01.17 21:20
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Az Országos Meteorológiai Szolgálat jelezte, északról csapadékzóna érte el Magyarországot, néhány helyen ónos eső hullik.
Elsőfokú riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat az északi határ több járására. Borsod-Abaúj-Zemplén megye Miskolctól északkeletre fekvő részein, Edelénytől Sátoraljaújhelyen át Cigándig esik az ónos eső, és az Északi-középhegység északi előterében az éjszaka, esetleg a korai hajnali órákban is kialakulhat átmeneti ónos eső - adta hírül az OMSZ honlapja.

Csütörtök este csapadékzóna éri el az országot, jellemzően eső fog esni, de a péntek hajnali óráktól és péntek napközben egyre többfelé havas eső váltja fel az esőt. Az Északi-középhegységben, a Dunántúli-középhegységben és a Mecsekben havazni is fog, amelyből legfeljebb 2 cm hóréteg alakulhat ki, a dunántúli régióban ez nagyrészt tapadó hó lesz. Péntek délutántól északnyugat felől fokozatosan megszűnik a csapadék, és este már csak északkeleten lehet még némi havazás, havas eső.
2019.01.17 21:20