Pótszülőkhöz került a sas-bébi

Publikálás dátuma
2015.05.13. 15:59
Kelemennek hívják a kis fiókát MTI Fotó: Bugány János
Mesterségesen keltetett, nyolc napos parlagisas-fiókát helyeztek ki pótszülőkhöz a jászsági Sasközpont közelében levő természetes sasfészekbe a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai szerdán.

Horváth Márton, az MME fajvédelmi csoportvezetője elmondta: a fészket önkéntes sasőrök figyelik majd egészen a fióka júliusi kirepüléséig. Hozzátette: egy olyan sasfészket választottak a szakemberek, ahol feltehetően a hím madár terméketlensége miatt már több éve nem kelt ki fióka, így nagy esélye lesz a kis sasnak a túlélésre.

A Kelemennek elnevezett fióka május 4-én a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) dévaványai túzokvédelmi állomásán kelt ki abból a tojásból, amelyet tíz nappal korábban egy elhagyott fészekből mentettek ki a nemzeti park munkatársai. A túzokvédelmi állomáson a korábbi években – az országban egyedülálló módon – már négy parlagisas-fiókát sikerült kikeltetniük és felnevelniük a szakembereknek.

MTI Fotó: Bugány János

MTI Fotó: Bugány János

Horváth Márton kitért arra, hogy a HNPI-hez tartozó Jászsági Madárvédelmi Területen található az ország egyik legsűrűbb költő parlagisas-állománya, jelenleg 160-170 pár fészkel az országban. A parlagisas-védelmi programot Magyarországon a HELICON Life projekt keretében az Európai Unió és a magyar állam támogatja 2012 és 2016 között. Orbán Zoltán, az MME kommunikációs munkatársa az MTI-nek korábban elmondta: a ragadozó madarak védelme, üldözésük visszaszorítása és a szemléletformálás céljából indult a Life+ program, amelynek keretében elkészülhetett a nemrég átadott jászsági Sasközpont, a tanösvények és a kiállítások. A mintegy 100 millió forintos beruházás 45 millió forint uniós támogatással valósult meg, a költségek fennmaradó részét minisztériumi forrásból a HNPI finanszírozta - tette hozzá. Kitért arra is, hogy a Life+ program segítségével pedig mintegy 73 millió eurós támogatás érkezett hazánkba természet- és környezetvédelmi programok megvalósítására.

Szerző

Mol-INA-ügy - A zágrábi testület elutasította a Mol keresetét

A horvát legfelsőbb közigazgatási bíróság helybenhagyta a horvát pénzügyi szervezetek állami felügyeletének (HANFA) piacfelügyeleti eljárásban hozott döntését, amely szerint a Mol Nyrt. 2010 végén és 2011 elején manipulálta a tőkepiacot annak érdekében, hogy megszerezze az INA részvényeit, és egyben elutasította a magyar olajipari vállalatnak a határozat ellen benyújtott keresetét.

A bíróság a napokban hozta nyilvánosságra döntését, amely megjelent a hivatalos horvát közlönyben, és amelyből részleteket több sajtóorgánum is közölt. A Mol az MTI megkeresésére közölte, hogy még nem kapták meg a döntésről szóló értesítést, ezért nem is tudták tanulmányozni azt, de álláspontjuk továbbra is változatlan: a Mol nem manipulált.

A bírósági ítélet leszögezte, hogy a HANFA törvényesen járt el, amikor úgy ítélte meg, hogy "a Mol Nyrt. 2010. december 15-én manipulálta a horvát pénzügyi piacot, mert az INA részvényeladására vonatkozó általános ajánlatában, majd később sajtókonferenciákon is olyan információkat közölt, amelyek hamis képet festettek az INA részvények megvásárlásának céljáról".
A HANFA szerint megtévesztő volt, hogy a Mol az INA részvényeinek 2800 kunás részvényenkénti áron történő megvásárlását úgy próbálta feltüntetni, hogy lehetőséget nyújt a kisrészvényeseknek arra, hogy a piaci árnál magasabb áron adhassák el részvényeiket - akkor az INA részvényei a tőzsdén 1721,14 kunát értek. Miután az ajánlat lejárt, az Mol folytatta az INA részvényeinek felvásárlását, ám ekkor már 3650 és 4016,02 kunás áron. A HANFA ezért az állítja, hogy a Molt az INA többségi tulajdonának megszerzése vezérelte, és ezt nem tett közzé az ajánlat meghirdetésekor.

A bírósági ítéletben az áll, hogy a Mol Nyrt. ezzel megsértette a tőkepiacról szóló törvényt, amely kimondja, hogy tilos bármilyen formában befolyásolni a pénzügyi piacot. A közigazgatási bíróság ezzel a döntéssel mindössze jóváhagyta a HANFA végzését, s nem ítélte pénzbírság megfizetésére a Molt, mert a HANFA nem szabálysértési eljárást indított a Mol ellen, hanem az erősebb, büntetőjogi eljárás mellett döntött: ugyanazon ügyben, ugyanazon személyekkel szemben nem lehet két eljárást indítani a horvát törvények szerint. A HANFA még 2011 májusában, annak a végzésnek alapján, amelyet most a bíróság is helybenhagyott, bűntető jogi feljelentést tett a Mol Nyrt. vezetése ellen azzal a gyanúval, hogy befolyásolták a tőkepiacot és gazdasági bűncselekményt követtek el. Az ügyben a horvát korrupció elleni hivatal (USKOK) vizsgálódott.

A HANFA határozata ellen benyújtott keresetében a Mol arra is hivatkozott, hogy Horvátországban nincs olyan törvényi rendelkezés, amely kötelezővé tenné a részvényvásárlás céljának feltüntetését - áll a bírósági végzésben. Az INA részvényeinek 49,08 százaléka van a Mol tulajdonában, a horvát állam a részvények 44,84 százalékát birtokolja. A Mol rendelkezik az irányítói jogokkal.

Szerző

Hiába nyomja keményen a kisember - Nőtt a "dolgozói szegénység"

Publikálás dátuma
2015.05.13. 14:05
Illusztráció/Thinkstock
Az elmúlt időszakban nőtt a dolgozói szegénység Magyarországon, ami összefüggésben van a szakszervezetek érdekérvényesítési lehetőségeivel – ezt a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke jelentette ki Szekszárdon.

Kordás László a Tolna megyei szakszervezeti tisztségviselőkkel tartott találkozóját megelőző sajtótájékoztatón hozzátette: az MSZSZ bérfelzárkóztatási programot hirdetett, amit csütörtökön tárgyal a konföderáció elnöksége.  Ismertetése szerint a program lényege a „négyszer kilenc” elve: a következő három évben évente 9 százalékkal nőne a minimálbér, és azt javasolják, hogy 2018-ban az alacsony keresetűek személyi jövedelemadója 9 százalék legyen.

Stratégiai cél, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum értékét, a 68 500 forint nettó minimálbér és a 2013-as 87 500 forintos létminimum közti különbség szűnjön meg. Hozzátette: készek tárgyalásra a többéves felzárkóztatásról, de a megyei szakszervezeti tisztségviselőkkel arról is beszél, hogy milyen eszközökkel tudnak érvényt szerezni törekvésüknek akkor, ha nincs tárgyalási készség a munkáltatók és a kormányzat részéről.

Arról is beszámolt, hogy eddig nem történt előrelépés több olyan kérdésben, amelyeket a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége a 2014 decemberi bérmegállapodás záradékában rögzített. Ezek között említette a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj ügyét. Az MSZSZ mások mellett azt javasolja, hogy a még járó korkedvezmény időtartamát arányosan állapítsák meg. Példaként hozta fel a 2012-ben hatályba lépett munka törvénykönyvének azt a szabályát is, amely az éves szabadságot a betegszabadságon eltöltött idővel arányosan állapította meg. A parlament már módosította a jogszabályt, de az elmúlt három évben sokan kevesebb szabadságot kaptak. A szakszervezeti vezető jelezte: az „elvett szabadságokat vissza fogják szerezni”, ha kell peres úton.

Kordás László megjegyezte: a február 25-én a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének és az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének egyesülésével létrejött MSZSZ-től azt várják, hogy hatékonyabb, nyugati típusú szakszervezeti modellt valósítanak meg, amely nemcsak a munka világával, hanem a szociálpolitika, az esélyegyenlőség és a társadalombiztosítás kérdéseivel is foglalkozik.

 A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) tagja az MSZSZ-nek, de nem olvadt be a konföderációba – mondta.  Fehér Józsefnek, a SZEF alelnökének a szerdai Napi Gazdaságban megjelent nyilatkozatára – miszerint a SZEF nem látja elérkezettnek az időt a beolvadásra -, Kordás László úgy reagált: reméli, hogy csak egy adminisztratív döntés hiányzik a SZEF részéről az egyesüléshez.

lásd még: Orbán eldobta a dolgozó kisembereket, mint a szotyihéjat

Szerző