Nem, nem a végtelen függetlenségére világosodott, vissza nem térítendő Bunyós Bálintról beszélek, meg a többi Hakapesziről. Hanem a kokóról, ami nagyon drága, épp ezért a felső tízezer kábítószereként tartják számon. Egy jó csík állítólag egy húszasba is fájhat.
A kokónak valami köze lehet a vízhez, mert emlékszünk rá, hogy egy fideszes alpolgármestert azzal rágalmazott egy fotó, hogy hajón szívta a csíkot. De megúszta mert… (Most nem jut eszembe, miért úszta meg.)
Hogy Csipes Tamara és Dombvári Bence kajakos olimpikon szárazon vagy vízen szívott, fogalmam sincs, s arról sem, hogy sporttárs vagy politikus volt-e a díler.
Szívtak, megbuktak. Ha Ló Béla szív, és megbukik, elviszi a rendőr, mert pár éven belül kábítószermentesnek kell lennie Magyarországnak. Erre való a szigorú büntetőpolitika. Már ha bele nem csacsog egy politikus, akiért ezek után már nem tennénk tűzbe a kezünket.
Borkai Zsolt győri tanácselnök - ez a leánykori neve a posztnak, ma polgármesternek hívják -, valamint MOB vezér szerint ugyanis a kajakosokat „nem kell megbélyegezni a hibájuk miatt”. Tényleg nem? Hasra esni, na, az hiba. Kokót szívni viszont nehéz gondatlanságból.
Beszélje már meg ezt Borkai előbb az exmiépes Kocsis Mátéval (VIII. kerületi polgármester + Fidesz kommunikációs igazgató), aki gyereket, újságírót pisiltetne – gondolom, legszívesebben saját kezűleg. Meg Rogán Antallal. Felteszem, ők, a maguk tisztaságában sem a megbélyegzés szándékával mondták, amit mondtak.
