Hála pártunknak és kormányunknak (ki másnak?), a Magyar Paralimpiai Bizottság már ismét az érdemi munkára tud koncentrálni. Hiszen a testület elnöke visszafizette azt a pénzt, amelyet három éve devizahitelének törlesztésére kapott. Így már minden rendben, vegyük úgy, semmi sem történt.
Vagyis azért történt, mert a bizottságot "durva politikai támadások érték" - mint azt Gömöri Zsolt elnök megállapította. Hozzá csatlakozott a testület alelnöke, Deutsch Tamás, aki demagógiával vádolta mindazokat, akik az egykori támogatási ügyletről napjainkban véleményt mertek nyilvánítani. A fideszes politikus úgy vélte, a Jobbik és az MSZP is az "eltorgyánosodás" útjára lépett, miután mindkét párt az ügyben érintettek lemondását követelte. Mint egykor a kisgazda pártvezér.
Közben azonban a bármely témában mindig szókimondóan megnyilvánuló Deutsch Tamás saját magával is ellentétbe keveredett. Néhány napja ugyanis azt állította, hogy a bizottság elnökének - valamint még három tagjának - nyújtott támogatáshoz nem használtak fel állami pénzeket, csak olyanokat, amelyeket szponzorok adtak. Utóbb viszont már "egyéb bevételeket" emlegetett, hozzátéve, hogy egy fillért sem vettek el a fogyatékossággal élő sportolóknak szánt összegekből.
Ami persze újabb kérdéseket vet fel. Az egyik az, hogy akkor mégis honnan volt a pénz. De erre nincs válasz, mint ahogy arra sem, hogy a három éve kétségbeejtő anyagi helyzete miatt megsegített elnök most miből fizette ki ripsz-ropsz azt a csekély három milliócskát. És ha ez az összeg sehonnan sem hiányzott, akkor vajon most hova is kerül.
Mindez viszont nem érinti a lényeget. Történt ugyanis valami, ami ugyan jogszabályokba a magyarázatok szerint nem ütközik, viszont erkölcsileg, etikailag megkérdőjelezhető és nem nevezhető tisztességesnek. Ám az érintett urak változatlanul posztjukon maradnak, még csak eszükbe sem jutott, hogy vállalni kellene valami felelősséget. Mint jobb demokráciákban. De miért is jutott volna. Fideszes körökben ez nem szokás. Ők azt álmodták, bármit megtehetnek, következmények nélkül. Ahogy ezúttal is.
Keserű lesz az ébredés.
