Barabás Péter;

Oroszország;Vlagyimir Putyin;Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF);aranyvásárlás;

2015-05-14 07:31:00

Orosz aranyvásárlási láz

Washingtontól Bonnig a szakértők próbálják megfejteni annak a titkát, miért kezdett nagyaranyú aranyvásárlásba Oroszország. A vélemények összecsengenek: ez is része Moszkva geopolitikai játszmájának.

Oroszország aranytermelése 2011-ben 211 tonna volt, 2012-ben 225, 8 tonna, 2013-ban pedig 254 tonna. A lendület az év elején némileg csökkent, az első három hónapban 46, 71 tonna aranyat termeltek ki. Az orosz aranytermelők szövetsége mégis 290 tonnát remél az idei aranytermeléstől.

Ennél is érdekesebb az a lázas aranyvásárlási kedv, amely Oroszországot jellemzi. A jegybank a napokban tette közzé honlapján azt a jelentését, amiből kiderül, hogy csak márciusban 30 tonna aranyat vásárolt. Az aranytartalék 39,8 millió unciára emelkedett. Ez messze elmarad a 2013 végi tartaléktól, amikor apadni kezdett az ország arany-és devizatartaléka. Akkor 524,3 milliárd dollár volt, mára több mint 170 milliárd dollárral csökkent.

A nyugati szankciók és a zuhanó olajárak különösen múlt év közepe óta éreztetik erőteljesebben a hatásukat. Ennek ellenére a Nemzetközi Valutaalap szerint az aranytartalék nagyságát tekintve Oroszország foglalja el az ötödik helyet a világon az amerikai, a brit, a francia és az olasz után.

A nagyarányú orosz aranyvásárlások idegesítik a Fehér Házat. A „The Washington Times” konzervatív lap elemzője szerint az a mód, ahogyan Moszkva gyűjtögeti az aranyat, betekintést enged Vlagyimir Putyin gondolkodásmódjába. A cikk írója a katonákra hivatkozik, akik egyenesen aszimmetrikus háborúról beszélnek. L.Todd Wood inkább nevezi ezt átgondolt hosszú távú stratégiának.

Miről is van szó? Az amerikai költségvetési és valutapolitika, a csillagászatilag grandiózus államadósság, a pazarlás, a fegyelmezetlenség, a dollár sebezhetősége katasztrofális következményekkel járhat.

Erre spekulál az orosz vezetés, amikor az aranytartalék növelésével igyekszik növelni a rubel értékét, és felkészülni arra a pillanatra, amikor a Nyugat gazdasági visszaesése esetén Kínával és a többi feltörekvő országgal előre léphet. A „The Washington Times” cikkírója elképesztően borús képet fest a katonailag és geopolitikailag meggyengült Amerikáról, és a dollárról, amely mögött nem áll megfelelő aranyfedezet.

Az amerikai „Bloomberg” hírügynökség elemzője is arról ír, hogy a Kremlhez közel álló közgazdászok arról győzködték Putyint, hogy a dollár vesztésre áll, s ezért lazítani kell a nyugati pénzügyi rendszertől való függésen. Egyik tanácsadója, Szergej Glazjov a Krím annektálása után úgy vélte, a növekvő katonai, politikai konfrontáció is ahhoz vezet, hogy megnő az arany értéke, tovább csökken a dollárba vetett bizalom.

Mindez pedig lehetővé teszi egy új nemzetközi pénzügyi rendszer kiépítését, amelyben a nemzeti valuták szerepe felértékelődik. Tévedett, az arany ára nem emelkedett. Ennek ellenére az aranyfelvásárlás folytatódik: hosszú távra rendezkednek be. Arra az időre is felkészülnek, ha a nyugati szankciók nemcsak folytatódni fognak, de tovább szigorodnak.

A német „Die Welt” is csatlakozik ahhoz a véleményhez, hogy Oroszország - Kínához hasonlóan - megpróbál ellensúlyt képezni az amerikai dollár hegemóniájával szemben. A dollártól való szabadulás és távolodás igénye nem újkeletű, már az 1998-as gazdasági válság időszakában jelentkezett.

A múlt év végére több mint a háromszorosára nőtt az orosz aranytartalék 2005-höz képest. A jegybank elsősorban az orosz aranybányáktól vásárol, amelyek a világpiacon nehezen akadnak vevőre.

Oroszország nem az egyetlen állam, amely aranytartalékait feltölti. Törökország és Kazahsztán is ezt tette. Egy sor ázsiai ország hasonlóan jár el. A BRICS-államok - a Föld lakosságának 40 százalékát kitevő Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-Afrikai Köztársaság - összefogtak a dollárral szemben. Ezekre az országokra számíthat Moszkva, ha hitel felvételére kényszerül, a Nemzetközi Valutaalap már nem jöhet szóba.

Az arany felvásárlásával, természetesen, Moszkva nemcsak stratégiai célokat követ. Tűzoltásra is megfelel. Mint erre, a „Die Welt” rámutat, krízishelyzetben Ukrajnáról vehet példát. Kijev ugyanis a bankcsőddel viaskodva aranytartalékának jelentős részét piacra dobta.