Költségvetés - kutyafuttában

A kiszámíthatóságra, az előreláthatóságra és a tervezhetőségre hivatkozva nyújtotta be Varga Mihály szerdán a 2016. évi költségvetés tervezetét, amelyet a kormány a polgári Magyarország megteremtésének egyik legfontosabb tartópillérének tekintenek. Eközben az Európai Bizottság öt ajánlást jelentett meg Magyarország számára, amelyek idén és jövőre kiadáscsökkentést írnak elő. Az ellenzéki pártok - tartalma miatt - elutasítják a korai költségvetést.

Az adócsökkentés költségvetésének becézi a kormány az országgyűlésnek tegnap beadott tervezetet. Szakértők viszont a hiányos tervezés miatt az ígéretek büdzséjének hívják. Meglepő az is, hogy bár Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ismerte az Európai Bizottság (EB) öt, Magyarországnak szánt, és gyakorlatilag idén és jövőre megszorítást előíró ajánlását, a jövő esztendei költségvetési javaslatot mégis ezek említése nélkül adta át Kövér László házelnöknek. Az EB tegnap ismertté vált javaslatai a középtávra előirányzott strukturális deficit elérésének érdekében fiskális kiigazítást várt az országtól, mégpedig idén a bruttó GDP 0,5, 2016-ban pedig 0,6 százalékának megfelelő mértékben. Ehhez képest a nemzetgazdasági miniszter olyan lózungokkal mutatta be a jövő évi büdzsé tervezetét, mint hogy fontos az, hogy "a pénzügyi stabilitás, a kiszámítható költségvetési gazdálkodás és a gazdasági növekedés hatásait minden magyar ember megtapasztalhassa. Tehát jövőre mindenki léphet egyet előre" - így szólt a kormányzati ajánlás.

A cél ugyan nemes, de az kizártnak látszik, hogy a gazdasági növekedés hatásait mindenki megérezhesse, ehhez egy hatalmas kőolaj- vagy földgázlelőhely termelésbe fogására lenne szükség Magyarországon, aminek a közeljövőben aligha van esélye.

A minden korábbinál korábban benyújtott következő esztendei költségvetési javaslatot - Kövér László ismertetése szerint - május végén kezdi megvitatni az országgyűlés, s előreláthatólag június utolsó heteiben el is fogadja majd azt. Azonban hibás a kormányzati köröknek az az érvelése, hogy azért volt szükség arra, hogy már az első félév végén kész 2016. évi költségvetése legyen az országnak, mert ez lehetővé teszi, hogy az érintettek felkészülhessenek, előre lássák a következő évi mozgásterüket. A valóság ezzel szemben az, hogy a jogszabálynak még csak az első kötete van kész - hívta fel lapunk figyelmét Romhányi Balázs. A Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője biztosra veszi, hogy a részletes, fejezeti bontású dokumentum csak közvetlenül az országgyűlési, általános vita előtti napon készül el, így a felkészülésre egyáltalán nem marad idejük a képviselőknek.

A költségvetés tervezésekor az államadósság csökkenő pályán tartását, az alacsony államháztartási hiányt, valamint a bővülő foglalkoztatást és a növekvő gazdasági teljesítményt vette alapul a kormány. Ahogy Varga Mihály fogalmazott: a cél az, hogy a korábbi évekhez képest is több pénz maradhasson a magyar családoknál és a hazai gazdaságban, erre hivatkozva - a már korábban ismertetett mértékben - jövőre egységesen 15 százalékra mérséklődik a személyi jövedelemadó kulcsa, és 5 százalék lesz a sertéshús áfája. Az ugyanakkor még homályos, hogy milyen illetékek és díjak csökkennek jövőre, vagy esetleg szűnnek meg, mert erről kikérik "az emberek" véleményét, hogy számukra mi lenne, úgymond az előnyös. A dolgok mai állása szerint jövőre alacsonyabb lesz a bankadó is, amire az EBRD-vel aláírt szándéknyilatkozat is kötelezi Magyarországot.

A családi adókedvezményről annyit lehet tudni, hogy jövőre két gyermekre emelt összegben lehet igénybe venni, a jelenlegi kedvezményt, amelyet gyermekenként 10 ezer forintról 20 ezer forintra növekszik az évtized végéig, jövőre 12 500 forintra. Növelik a gyermekétkeztetési programra szánt pénzeket. A közfoglalkoztatottak számát jövőre 140 ezer fővel kívánják növelni. A nyugdíjak jövőre az infláció mértékével nőnek majd. Az adócsökkentések révén 170 milliárd forinttal több marad a családoknál, ebből 120 milliárd forintot a személyi jövedelemadó egy százalékpontos mérséklése tesz ki. A rendvédelmi dolgozók 30 százalékos béremelését az életpályamodelljük biztosítja a hosszú távú béremeléseiket, de a kedden ezrével Budapest utcáin tüntető egészségügyi dolgozók életpályamodellje továbbra sem valósul meg.

A 2016-ös költségvetés egyébként 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 2 százalékos költségvetési hiánnyal számol. Az államadósság pedig jövőre a tervek szerint 73,3 százalékos GDP-arányos szintre csökken, ami az idei évre prognosztizált év végi adósságnál egy százalékponttal alacsonyabb. Ám ezt sem lesz könnyű elérni. Az Országvédelmi Alapba és a rendkívüli előirányzatok tartalékába 100-100 milliárd forintot helyez el a költségvetés. A kormány arra számít, hogy a jövő évi gazdasági növekedés megteremti az ideinél magasabb kiadások többletfedezetét.

Közzétette az uniós tagállamok számára készített országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásait szerdán az Európai Bizottság. Brüsszel azt javasolja Magyarországnak, hogy a középtávra előirányzott strukturális deficit elérésének érdekében hajtson végre fiskális kiigazítást, magyarán kiadáscsökkentést, idén a GDP 0,5, jövőre pedig 0,6 százalékának megfelelő mértékben. A kormány tegyen intézkedéseket a reálgazdaság normális finanszírozásának helyreállítására, csökkentse a piactorzító szektorspecifikus adókat, a közmunkára fordított költségvetési forrásokat irányítsa át az aktív munkaerő-piaci intézkedések megvalósítására, valamint növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban.

Költségvetési számok - 2016

- A bevételi főösszeg 15 789,564 milliárd forint

- A kiadási főösszeg 16 551,199 milliárd forint

- A hiány 761,634 milliárd forintot érhet el

- Az adósságráta 2016 végén 73,3 százalék lehet

- 303,7 forintos euróárfolyammal kalkulálnak

- A tervezett fogyasztói árnövekedés 1,6 százalék lesz

- Tartalékok: 2x100 milliárd forint

Nem tetszik a büdzsé

Nem tetszik az ellenzéki pártoknak a hamarjában összedobott jövő évi költségvetés. Az LMP szerint a kormány semmit nem tanult korábbi hibáiból, kitart rossz döntései mellett, mint például az egykulcsos személyi jövedelemadó igazságtalansága. A sertéshús áfájának 5 százalékra mérséklése kevés, ezt ki kell terjeszteni az alapvető élelmiszerekre is. A liberálisok egyenesen visszavonatnák a törvénytervezetet, mert az sérti a stabilitási törvény adósságszabályát. A DK is elutasítja a büdzsét, mondván, ez a leszakadás, a reménytelenség és a pangás költségvetése lesz. Az MSZP szerint a gazdasági növekedés adta lehetőségekből elsősorban az alacsony keresetű családokat valamint a kis- és közepes vállalkozásokat kellene támogatni. A költségvetés viszont továbbra is azt a gazdaságpolitikát tükrözi, amely a mai, sokaknak hátrányt jelentő helyzetet eredményezte. Az Együtt bírálta a többi közt a miniszterelnök várba költözését, a futball jelentős forrásait, valamint azt, hogy a kabinet sok milliárd forintot költ a paksi beruházásra, drámainak ítélte, hogy jövőre újabb 40 milliárd forint jut a közfoglalkoztatásra.

Nem a jólét és a bérnövekedés költségvetését nyújtották be a parlamentnek - mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke. A MaSzSz még a költségvetési törvény június 23-ig tervezett elfogadása előtt el akarja kezdeni a tárgyalást a kormánnyal a jövő évi bérekről és az adókról. A MaSzSz bérfelzárkóztatási programot javasol, a "4-szer 9" elnevezésű program szerint 2018-ig három éven keresztül 9 százalékos minimálbér emelést kellene elérni, valamint 9 százalékos szja bevezetését szorgalmazzák. Céljuk, hogy a minimálbér nettója érje el az egy fős, egy keresős létminimum értékét.