Terroristák támadtak a fővárosi szállodára

Az afganisztáni tálibok vállalták magukra azt a merényletet, melynek során szerdáról csütörtökre virradó hajnalban fegyveresek támadást intéztek egy szálloda ellen a fővárosban, Kabulban. Legalább öt személy vesztette életét, köztük egy amerikai. Öten megsérültek – közölte Abdul Rahman Rahimi, Kabul rendőrfőnöke.

Rahimi kifejtette, hogy eddig csak egy támadót tudtak azonosítani. A többieket keresik. Előzőleg teljesen mást közölt a rendőrfőnök helyettese. Szajed Gul Agha Rohani három támadóról beszélt, akiket megöltek, s megakadályoztak abban, hogy működésbe hozzák robannószerkezetüket.

A túszejtő akció a külföldiek által is kedvelt hotelben történt. Miután a fegyveresek behatoltak a szállodába, hétórás tűzharc kezdődött a támadók és a merénylők között. Ez idő alatt robbanások zaja volt hallható. Körülbelül 50 embert sikerült kimenekíteni az épületből.

Az akciót az iszlám szélsőséges tálibok vállalták egy a helyi médiumoknak írt email üzenetben. Szóvivőjük, Szabihullah Mudzsaid szintén megerősítette, hogy csoportjuk hajtotta végre a támadást. Az iszlamisták egyre erőteljesebb támadásokat hajtanak végre az országban a nemzetközi haderő tavaly év végi távozása óta.

Az Egyesült Államok kabuli nagykövetségének szóvivője, Monica Cummings megerősítette, hogy az egyik áldozat amerikai volt. Az indiai nagykövetség pedig a Twitteren „több indiai áldozatról” tett említést. Nem világos, hogy halottakról vagy sérültekről van-e szó.

A Park Place szálloda Kabul diplomata negyedében, az ENSZ misszió irodájának közelében található.

 

Szerző

Bostoni robbantás - Halálbüntetés Carnajevnek?

Magyar idő szerint szerdán késő este kezdték meg az esküdtek a tárgyalást Dzsohar Carnajev, a bostoni merénylő büntetésének mértékéről. Záróbeszédében a vád halálbüntetést, a védelem pedig letöltendő életfogytiglani szabadságvesztést kért szerdán Carnajevre, akit korábban bűnösnek találtak a Massachusetts székvárosában két évvel ezelőtt, a maratoni futóverseny közönsége és részvevői elleni robbantásos merénylet elkövetésében.

A 21 éves Carnajevre csak a tanácskozásra visszavonult, 12 tagú esküdtszék egybehangzó döntése esetén szabják ki a halálbüntetést. A legsúlyosabb büntetés kihirdetése esetén az ügyvédek fellebbezni fognak. A 2013. április 15-i bostoni kettős robbantásban hárman - köztük egy 8 éves kisfiú - életüket vesztették, 264-en pedig megsebesültek. A merényletet Dzsohar bátyjával, Tamerlan Carnajevvel követte el, aki később a rendőrséggel vívott tűzharcban életét vesztette. Ez volt a legsúlyosabb terrortámadás, amelyet amerikai területen 2001. szeptember 11. után elkövettek.

A fivérek a robbantás után néhány nappal egy rendőrt is agyonlőttek. A per első szakaszában, amelynek célja Carnajev bűnösségének megállapítása volt, az esküdtszék az ellene felhozott mind a 30 vádpontban elmarasztalta őt. Ezek között 17 miatt is halálra ítélhetik. Egyebek között négyrendbeli gyilkosságban, összeesküvésben és tömeges halált okozó fegyverhasználatban találták bűnösnek.

A per második szakaszában, amelyből immár csak az esküdtszék döntése és az ítélet kihirdetése maradt hátra, a kiszabandó büntetés mértékét kell megállapítani. "Nem szeretek ártatlan embereket ölni, de ebben az esetben ez megengedett, mert Amerikát meg kell büntetni" - idézte záróbeszédében Steven Mellin helyettes szövetségi ügyész Carnajev szavait, amelyeket a vádlott nem sokkal az elfogása előtt jegyzett fel, egy motorcsónakban rejtőzködve.

Megismételte, hogy Carnajev meggyőződéses terrorista, aki politikai álláspontjának megjelenítése érdekében gyilkolt válogatás nélkül. Mellin közvetlenül a robbantás után készült véres felvételekkel érzékeltette a merénylet borzalmait és azt hangoztatta, hogy az elítélt számára nem volt elegendő pusztán a gyilkolás, darabokra akarta szaggatni az áldozatait.

Judith Clarke védőügyvéd, miközben elismerte, hogy Dzsohar Carnajev elkövette az összes bűncselekményt, amelyben elmarasztalták, záróbeszédében ismételten azzal érvelt, hogy védence, akinek szülei 2012-ben visszaköltöztek Oroszországba, a dzsihadista bátyja befolyása alá került, aki vezető szerepet játszott mind a robbantásban, mind a rendőrgyilkosságban.

Clarke szerint Carnajev "nem a legrosszabbak legrosszabbika", márpedig a halálbüntetést az olyanoknak szánták. Hangsúlyozta, hogy a tényleges életfogytiglani ítélet egyszerre jelentene igazságszolgáltatást és kegyelemgyakorlást is, és az egyúttal segítséget jelente az áldozatok hozzátartozóinak is, akinek nem kellene végigszenvedniük a több évig tartó, a közfigyelem által kísért fellebbezési folyamatot.

A halálos ítélet meghozatalához egyhangú döntésre van szükség. Amennyiben az esküdtek nem állapodnának meg a legsúlyosabb büntetésben, úgy az éppen ma 21 éves Carnajevet automatikusan életfogytiglani börtönre ítélnék, amelyet egy rendkívül biztonságosnak tartott coloradói börtönben kellene leülnie. Carnajevet áprilisban, minden vádpontban bűnösnek találtak. Ezután kezdődött meg a per második szakasza arról, halálra ítéljék-e, vagy „csak” életfogytiglanit” kapjon.

Szerző
Frissítve: 2015.05.14. 13:24

Durva

Hála pártunknak és kormányunknak (ki másnak?), a Magyar Paralimpiai Bizottság már ismét az érdemi munkára tud koncentrálni. Hiszen a testület elnöke visszafizette azt a pénzt, amelyet három éve devizahitelének törlesztésére kapott. Így már minden rendben, vegyük úgy, semmi sem történt.

Vagyis azért történt, mert a bizottságot "durva politikai támadások érték" - mint azt Gömöri Zsolt elnök megállapította. Hozzá csatlakozott a testület alelnöke, Deutsch Tamás, aki demagógiával vádolta mindazokat, akik az egykori támogatási ügyletről napjainkban véleményt mertek nyilvánítani. A fideszes politikus úgy vélte, a Jobbik és az MSZP is az "eltorgyánosodás" útjára lépett, miután mindkét párt az ügyben érintettek lemondását követelte. Mint egykor a kisgazda pártvezér.

Közben azonban a bármely témában mindig szókimondóan megnyilvánuló Deutsch Tamás saját magával is ellentétbe keveredett. Néhány napja ugyanis azt állította, hogy a bizottság elnökének - valamint még három tagjának - nyújtott támogatáshoz nem használtak fel állami pénzeket, csak olyanokat, amelyeket szponzorok adtak. Utóbb viszont már "egyéb bevételeket" emlegetett, hozzátéve, hogy egy fillért sem vettek el a fogyatékossággal élő sportolóknak szánt összegekből.

Ami persze újabb kérdéseket vet fel. Az egyik az, hogy akkor mégis honnan volt a pénz. De erre nincs válasz, mint ahogy arra sem, hogy a három éve kétségbeejtő anyagi helyzete miatt megsegített elnök most miből fizette ki ripsz-ropsz azt a csekély három milliócskát. És ha ez az összeg sehonnan sem hiányzott, akkor vajon most hova is kerül.

Mindez viszont nem érinti a lényeget. Történt ugyanis valami, ami ugyan jogszabályokba a magyarázatok szerint nem ütközik, viszont erkölcsileg, etikailag megkérdőjelezhető és nem nevezhető tisztességesnek. Ám az érintett urak változatlanul posztjukon maradnak, még csak eszükbe sem jutott, hogy vállalni kellene valami felelősséget. Mint jobb demokráciákban. De miért is jutott volna. Fideszes körökben ez nem szokás. Ők azt álmodták, bármit megtehetnek, következmények nélkül. Ahogy ezúttal is.

Keserű lesz az ébredés.

Szerző