nyugdíjkorhatár;Randstad Hungary;Bajai Sándor;

2015-05-18 07:12:00

65 évesen is dolgoznunk kell majd

A magyarok többsége úgy gondolja, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd a megélhetésért. A Randstad globális kutatása alapján mi tesszük félre a legkevesebbet a nyugdíjas éveinkre, mert meggyőződésünk, hogy az időskori megélhetést a járulékok rendszerén keresztül a munkáltatónak és az államnak kellene garantálnia.

A magyarok 77 százaléka arra számít, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznia kell majd - derül ki a Randstad HR szolgáltató cég 2015. évi első negyedéves Workmonitor kutatásából. Minden hatodik válaszadó úgy látja, hogy valószínűleg csak 70 éves kora után hagyhatja abba a munkát, mindössze a megkérdezettek 41 százaléka mondta, hogy 65 éves korára végleg visszavonul.

- A tavalyi Randstad Awardot megelőző kutatásunkból kiderült, hogy a magyarok nem szívesen dolgoznak ilyen sokáig: hazánkban a munkavállalók véleménye alapján az ideális nyugdíjkorhatár 57 év lenne – mondta Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója.

A szakember hozzátette, hogy a kényszer szülte és az ideálisnak tartott nyugdíjazási idő jobban közelít egymáshoz több nyugat-európai országban: Hollandiában például a válaszadók 71 százaléka úgy gondolja, hogy 65 és 70 éves kora között vonulhat vissza, de ott eleve 62 éves korukig szeretnének dolgozni a munkavállalók.

A felmérés szerint a magyarok nagy többsége a bevételei mintegy 5 százalékát teszi félre a nyugdíjas éveire, miközben a globális kutatásban részt vevő 34 országban mindenhol nagyobb a megtakarítások aránya. A szomszédos országok közül Ausztriában 54, Csehországban 59, Szlovákiában pedig 62 százalék mondta, hogy a jövedelmük legalább 10 százalékát nyugdíj-előtakarékosságra fordítják.

Forrás: radstad

Forrás: radstad

- A magyar eredményeket árnyalja, hogy hazánkban a többség a munkáltatóktól és az államtól várja a nyugdíjat. Miközben globálisan a válaszadók 64 százaléka értett egyet azzal, hogy a saját felelőssége az időskori megélhetés biztosítása, nálunk a többség elutasítja ezt a gondolatot – ismertette a Workmonitor további eredményeit Baja Sándor. A kutatás szerint hazánkban a többség hasonlóan gondolkodik a munkaképesség megőrzéséről is, elsősorban a munkáltatót hibáztatjuk, ha idő előtt alkalmatlanná válunk arra, hogy dolgozzunk.

A magyarok többsége szerint az 55 évnél idősebb kollégák is ugyanolyan hatékonyan tudják végezni a munkájukat, mint a fiatalok, és betegszabadságot sem vesznek ki gyakrabban, mint a 35 év alatti munkatársak. - Ugyanakkor a megkérdezettek nagy része egyetértett abban, hogy az idősebbeknek már nehéz új ismereteket szerezniük, ami kihathat a munkavégzésre is – tette hozzá Baja Sándor.

Magyarországon a munkáltatók 39 százalékánál van az 55 év felettiek hosszú távú foglalkoztatását célzó program, ami kicsit alacsonyabb a globális átlagnál. - Az idősebbeknek szóló képzések nemcsak a vállalatok hatékonyságát, hanem általános megítélésüket is pozitívan befolyásolják - mondta az ügyvezető igazgató.

A Randstad Workmonitor egy 34 országra kiterjedő felmérés, amely elsősorban a munkavállalói attitűdöket vizsgálja. A negyedévente végzett kutatás egy-egy speciális témakör mellett a globális és helyi munkaerő-piaci trendeket is monitorozza. A 2015 első negyedévére vonatkozó statisztikák alapjául szolgáló adatokat 2015. január 21. és február 5. között vették fel.

A felmérés során Magyarországon több mint 400, legalább heti 24 órában fizetett alkalmazottként dolgozó, 18-65 éves munkavállaló válaszolt a kérdésekre. Az ideális nyugdíjkorhatárra vonatkozó adatok a 2014-es Randstad Awardhoz készült kutatásból származnak, amelyben Magyarországon több mint 5500 potenciális munkavállalót kérdeztek meg életkor, nem és régió szerint reprezentatív módon.

Emelkedhet a nyugdíjkorhatár
Több tényező 2050-re biztosan átalakítja a világot. Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár összegyűjtötte azt az 5 trendet - köztük a nyugdíjrendszerre kettő is vonatkozik -, melyekkel mindenképpen számolni kell a közeljövőben.
Túlnépesedés
Jelenleg 7 milliárdan élünk a földön, ez 2050-re várhatóan 9 milliárd fölé emelkedik. Amíg 1950-ben átlagosan 19 ember élt egy négyzetkilométeren belül, addig 100 évvel később 67 ember osztozik majd ugyanekkora területen az ENSZ jelentése szerint.
Vízhiány
A hollandiai IRC Nemzetközi Víz és Egészségügyi Központ riportja szerint 2050-re az összes arab ország teljes ivóvízhiánnyal fog küzdeni, egy másik jelentés szerint még rosszabb a helyzet: az emberiség 75 százaléka olyan területen él majd, ahol gondot okoz a vízhiány.
Élelmiszerválság
A túlnépesedéssel együtt egyre nagyobb problémát okoz majd a növekedő táplálékigény is. Ennek hatására 20-30 éven belül teljesen át fog alakulni az élelmiszergyártás. A WFP (World Food Programme) adatai szerint 2050-re csaknem 20 százalékkal többen fognak éhezni – pedig az arány jelenleg sem alacsony, körülbelül minden kilencedik ember éhezik a Földön.
A társadalom elöregedése
Az Eurostat tavalyi adatai alapján a nyugdíjasok száma egyre inkább közelít a még aktívan dolgozók számához egész Európában. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint Magyarországon sem jobb a helyzet: 2008 és 2014 között az öregségi nyugdíjellátásban részesülők száma több mint 25 százalékkal emelkedett, annak ellenére, hogy a nyugdíjkorhatár folyamatosan emelkedik. Emellett egész Európában csökken a házasságkötések és a gyermekszületések száma, ami további demográfiai átalakuláshoz vezet és egyre kevesebb aktív munkavállaló tart el egyre több nyugdíjast, amely egyre nagyobb terhelést jelent a gazdaság részére.
A nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában nem lesz tovább fenntartható
Az Európai Unióban a nyugdíjasok jelenleg 16 százaléka dolgozik, és ez arány folyamatosan nő. 2050-re várhatóan Magyarországon is csökkenni fog az állami nyugdíj mértéke, a nyugdíjkorhatár pedig tovább fog emelkedni. Ennek ellenére - az OTP Bank által készített reprezentatív kutatás szerint - a magyar lakosság csak 12 százaléka rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással.
A trendek között van olyan, ami ellen mi magunk keveset tehetünk azon túl, hogy odafigyelünk az életmódunkra. De olyan is van, amire eredményesen felkészülhetünk, erre jó példa a nyugdíjak várható értékcsökkenése. Mégis, tapasztalataik szerint még mindig túlságosan keveset foglalkozunk ezzel. A fiatalok tudják, hogy kevés nyugdíjuk lesz, ennek ellenére Magyarországon csak nagyjából minden 10. ember gondol ma arra, hogy félretegyen a nyugdíjas éveire.Ez azt jelenti, hogy tízből kilencen nem tudják még, hogy miből fognak megélni a nyugdíjas éveikben.