betegség;gyermekek;gyógyszertár;kistelepülések;szegények patikája;

2015-05-15 07:03:00

Szegények patikája

Havonta százezer forintot kaphat tíz kistelepülés, hogy a háziorvos javaslatára a helyi gyógyszertárban ingyen válthassák ki a rászoruló családok a gyerekek és a kismamák orvosságait. A „Szegények patikája”nevet viselő akció egy civil szervezet, a Gyermekétkeztetési Alapítvány hiánypótló programja, amelyet tegnap mutattak be a közvéleménynek.

A nyomorban, filléreknél is kevesebből élő fiatal nő első kislánya 870 grammal jött a világra, nyolc hónap után kerülhetett haza a klinikáról és utána is állandó fertőzésekkel küszködött. Húga is csak alig valamivel volt több egy kilónál, amikor megszületett. A család szinte hetente járt a háziorvosi rendelőbe, ahol Gyulai Magdolna felírta a recepteket és egy ideig csak sejtette, hogy az anya azokkal el sem jutott a gyógyszertárba. Minek ment volna, pénz nem volt a kiváltásukra. A doktornőnek ezt akkor merte bevallani, amikor tavaly októberben a Bács-Kiskun megyei Bátmonostoron az országban elsőként elindult az ingyenes gyógyszerhez jutást kínáló akció.

A Baja melletti településen élő 112 gyerek közül a védőnővel együtt választották ki a többnyire krónikus betegségekkel küzdő nélkülöző kicsiket és tiniket, köztük sok olyat, akinek korábban járt közgyógyellátási igazolvány, például asztma miatt, de amióta a kormány egy tollvonással elvette azt, alig vagy egyáltalán nem jutott hozzá a szükséges gyógyszerekhez. Gyulai doktornő régóta dolgozik a faluban, azt mondja, az utóbbi húsz évben folyamatosan romlik a helyzet. Az alultáplált gyerekek sokszor megbetegszenek, a legkisebbek között feltűnően sok a tüdőgyulladás. A sorsuk már akkor megpecsételődik, amikor az anyaméhben nem jutnak megfelelő táplálékhoz, vitaminokhoz – indokolja a háziorvos, hogy miért terjesztették ki a programot a falu három kismamájára. A családok alig akarták elhinni, hogy ha az egyik kicsi beteg, anélkül jut hozzá a gyógyulását segítő szerekhez, hogy testvéreinek ne jusson étel.

A bátmonostori rendelőben Magdi doktornő felírja a gyógyszert, rátűzi a program jelzését, így a gyógyszerész csak egy aláírást kér a szülőtől és kiadja a dobozokat. Minden hónapban számlával igazolt lista készül az ily módon ingyen kiváltott szerekről, a háziorvos pedig kifizeti azokat a nála lévő alapítványi pénzből. Azt már Király Gábor, a Gyermekétkeztetési Alapítvány vezetője teszi hozzá, hogy csak a gyógyszerekre tudnak településenként havi százezer forintot adni, az orvos nem kap egy fillért sem az elvégzett sok munka fejében. Az első minta sikeresen működik, ezért most pályázatra hívják a hasonlóan nehéz helyzetben lévő kistelepüléseket: idén tíz községben tud segíteni a Szegények patikája.

Köztük lehet az a nógrádi falu is, amelynek – a helyiek által csak – Rózsadombnak becézett szegénytelepén az alapítvány és az ELTE egy hónapja megismételt egy 2009-ben már elvégzett kutatást. Bass László szociológus a háziorvoshoz hasonlóan a családok helyzetének romlásáról számol be. Az első vizsgálatkor a faluban élő összes gyerek 45 százaléka élt szegénységben, de a telepen már akkor is 86 százalékos volt ez az arány. A most megismételt kutatás alapján kimondható, hogy ma már a szegregált településrészen lakó gyerekek 95 százaléka folyamatos krízishelyzetben lévő családokban él. A felmérés azt is igazolta, hogy élelem, még ha rossz minőségű is, a legtöbb házban kerül az asztalra, de a 40 százalékuknak van kifizetetlen villanyszámlája, 35 százalékuk vízdíjjal tartozik. Ennél is nagyobb gondként említették a válaszadók, hogy ha egy gyerek megbetegszik, a kezelésére és gyógyszereire nem telik a családnak.

Herczog Mária szociológus, az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja a Szegények patikája program hivatalos bemutatkozó sajtótájékoztatóján nagyra értékelte a kezdeményezést, ám rögtön hozzátette: a civil társadalom kiváló mintákat tud adni, de az állam helyett nem tudja felszámolni, vagy jelentősen csökkenteni a magyarországi gyermekszegénységet. Emlékeztetett rá, hogy a Save the Children nevű nemzetközi szervezet legfrissebb jelentése szerint a koraszülöttek arányát, a gyermekhalandóságot nézve a magyar adatok a visegrádi országok között a legrosszabbak, de megelőz bennünket Líbia, Kuba vagy Macedónia is. A civil szervezetek nagy része élelemhez próbálja segíteni a rászorulókat, de ez nem elég – érvelt párhuzamosan Herczog Mária és a Gyermekétkeztetési Alapítvány elnöke, Király Gábor. Azt hangsúlyozták, komplex programok kellenek, amelyek, ha kell, a rezsi kifizetésével, ha kell, a gyerek szemüvegének megvásárlásával, vagy épp a gyógyszerek kiváltásával segítik a szegény családokat.