Halálra ítélték a volt elnököt

Halálra ítélték szombaton Mohamed Murszi volt egyiptomi elnököt abban a perben, amelyet azzal a váddal indítottak ellene, hogy "külföldi fegyveresek" segítségével kitört börtönéből a 2011-es egyiptomi felkelés első napjaiban.

Saabán es-Sámi bíró Murszi mellett 106 további, ugyanebben a perben halálra ítélt papírjait küldte az egyiptomi főmuftihoz, mert az ország előírásai szerint csak a legfőbb vallási méltóság véleményezése után véglegesítik a halálbüntetéseket. Az elítélteket bűnösnek találták a több börtönt is érintő fegyveres akció során elkövetett emberölésekben, több rendőr elrablásában, valamint a fegyházak fegyverraktárainak kifosztásában is.

Elítélték az iszlamista exelnök mögött álló Muzulmán Testvériség szervezet vezetőjét, Mohamed Badíét, és a mozgalom egyik legismertebb támogatóját, az évtizedek óta katari száműzetésben élő iszlám hitszónokot, Júszuf el-Karadávit is.
Az iszlamista politikusok egymásba karolva fogadták az ítélethirdetést. A vádlottaknak felállított, hangszigetelt üveggel körbevett vasketrecből alig hallhatóan olyan kiáltások szűrődtek ki, mint "le a katonai hatalommal" és "szabad forradalmárok együtt folytatjuk".

Egy további olyan perben is ítélet született, amelyben Murszi szintén a vádlottak között van, ebben az eljárásban azonban róla nem hoztak döntést. Az említett per vádpontjai szerint a 2013. július 3-án megbuktatott elnök és társai "külföldi szervezeteknek kémkedtek Egyiptomon belüli terrortámadások végrehajtásának céljával". Az ügyészség állítása szerint Mursziék egyebek mellett az iráni Forradalmi Gárdát látták el hírszerzési jelentésekkel. Ez utóbbi perben 16 vádlott halálbüntetését véleményezheti Sauki Ibráhím Allám mufti. Az elítéltek között van a Muzulmán Testvériség politikai szárnyaként alakult, időközben feloszlatott Szabadság és Igazságosság párt főtitkára, Mohamed el-Beltági, és Heirat es-Sáter, a testvériség vezetőjének helyettese is.

Mindkét perben június 2-án véglegesítik az ítéleteket, amelyek meghozatalában a bírók nem kötelesek figyelembe venni a mufti véleményét, és amelyek ellen az érintettek fellebbezhetnek.

Az első per 2011. január 28-ára nyúlik vissza. A vád szerint három nappal a Mubarak-rezsimnek véget vető forradalom kirobbanása után mintegy 800 fegyveres jutott be az országba a Gázai övezettel közös határ alatt húzódó csempészalagutakon át, majd három csoportra oszolva lerohantak két kairói és egy észak-egyiptomi börtönt. A vádirat szerint a nehézfegyverekkel felszerelt milicisták között volt a Gázai övezetet uraló szélsőséges szervezet, a Hamász, illetve a Hezbollah libanoni síita párt és milícia számos tagja is. A Hamász a Muzulmán Testvériség palesztin ágaként alakult meg a nyolcvanas évek végén.
A fegyveresek Murszin és a testvériség számos bebörtönzött vezetőjén kívül mintegy 20 ezer rabot szabadítottak ki. A rajtaütések során több mint 50 rendőr vesztette életét.

A per 131 vádlottjából 104-en - köztük 73 palesztin - továbbra is szökésben vannak. A Hamász belügyminisztériuma korábban azt közölte, hogy a vádlottak listáján számos olyan ember szerepel, akikkel már évekkel az eset előtt végzett az izraeli hadsereg, egy gyanúsított pedig 1996 óta izraeli börtönben ül. Az első reakciók egyikében Amr Darrág, a Murszi-éra utolsó tervezési minisztere arra szólította fel a nemzetközi közösséget, akadályozza meg, hogy halálbüntetést szabjanak ki a volt államfőre, a Hamász szóvivője pedig "sokkolónak és sajnálatosnak" nevezte az ítéleteket.

A testvériség egyik fő támogatója, Recep Tayyip Erdogan török államfő ugyancsak elutasította a bírók döntését, s egyben álszentséggel vádolta a Nyugatot. "Míg a Nyugat megszünteti a halálbüntetést, tétlenül figyeli az Egyiptomban egymás után hozott halálos ítéleteket" - mondta.

Az Amnesty International emberi jogi szervezet egy érvénytelen eljáráson alapuló "színjátéknak" nevezte a bírói határozatot, és Murszi szabadlábra helyezését vagy perének újratárgyalását követelte.

Néhány órával a szombati tárgyalás után három bíróval végeztek fegyveresek a Sínai-félsziget északi részén, el-Arís városában. Sajtójelentések szerint a támadók golyózáport zúdítottak a bírókat szállító mikrobuszra, amelynek sofőrje is a helyszínen életét vesztette. Egy bíró sebesülésekkel élte túl a merényletet.

Szerző
Frissítve: 2015.05.16. 19:44

Déli stratégiát készít a NATO

Publikálás dátuma
2015.05.16. 12:42
MTI Fotó: Kovács Attila
Megkezdődött a NATO parlamenti közgyűlésének háromnapos tavaszi ülésszaka Budapesten, az Országházban szombaton. A közgyűlés védelmi és biztonsági bizottsága a NATO déli országokkal kapcsolatos stratégiájáról tanácskozik.

A bizottság ülésének elején a szakértők - akik nem járultak hozzá nevük és tisztségük közzétételéhez - főként arról beszéltek, hogy a NATO-tagállamoktól délre fekvő térségben az elmúlt években több konfliktus alakult ki, humanitárius válsággal kell szembenéznie a tagországoknak, és a szélsőségek megerősödését is kezelniük kell.

A szövetség nagyon komoly stratégiai előnyökkel rendelkezik, így beavatkozása döntő jelentőségű lehet, ugyanakkor az alapvető cél a konfliktus-megelőzés elrettentés révén - hangsúlyozta egy szakértő. Hozzátette: a NATO képes megvédeni a szövetség tagjait és partnereit. Emlékeztetett: a NATO tavalyi walesi csúcstalálkozóján a szövetség tagjai úgy döntöttek, hogy az Oroszország által képviselt fenyegetésre és a déli irányból érkező kihívásokra válaszolni kell, a NATO-nak olyan lépéseket kell tennie, amelyekkel ellensúlyozhatja ezeket a fenyegetéseket.

Arról is beszélt, nagyon fontos a gyors fellépés, hiszen ez ad módot arra, hogy a háborútól eltérő lehetőségei is legyenek a szövetségnek egy válságot illetően. A megfelelő készültség teszi lehetővé a gyors fellépést, de ennek ára van, ezért szükséges a tagállamok anyagi hozzájárulása - magyarázta. Megjegyezte: fontosak a megfelelő erőforrások a gyors válaszadáshoz.
Egy másik előadó kifejtette: a walesi csúcstalálkozó után meghatározott két fő kihívás - Oroszország és a déli térség - nagyon eltérő, más megközelítést igényel, de mindkettőnek ugyanakkora figyelmet kell szentelni. Úgy vélte, a két helyzet megegyezik abban, hogy mindkettő hatalmas problémát jelent, és az egész szövetségnek, minden tagállamnak foglalkoznia kell velük, nem csak egy országcsoportnak.

A felszólaló a déli régiót illetően elmondta: nagyon összetett, több évtizedes kihívásról van szó, ezért elképzelhető, hogy itt kevésbé ortodox megoldásokra lehet szükség, mert annyira egyedülálló a helyzet, amilyennel még nem volt dolga a szövetségnek. A térségben a társadalmi és gazdasági elmaradottság okozta problémák meghaladják a kormányok képességeit, emellett a terrorizmus és a szélsőségek jelenléte állandó fenyegetést jelent, folyamatosan aláássa a rendszert - mutatott rá. Közölte: a NATO tagállamainak támogatniuk kell a régió országait például humanitárius missziókkal. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a biztonsági környezet romlása a kockázatot könnyen fenyegetéssé változtathatja - hangoztatta a szakértő.

A NATO parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszaka keretében szombaton a védelmi és biztonsági bizottság mellett a testület gazdasági és biztonsági, valamint a tudományos és technológiai bizottsága is tanácskozást tart az Országházban. Az ülésszak vasárnap a civil és biztonsági, továbbá a politikai bizottság tanácskozásával folytatódik, majd hétfőn plenáris üléssel zárul.

Szerző
Frissítve: 2015.05.16. 13:38

Az amerikai légierő támadt Ramádinál

Az amerikai és a szövetséges légierő csapásokat mért az Iszlám Állam (IÁ) dsihadista szervezet fegyvereseire Ramádi iraki város környékén, amelynek központját előzőleg elfoglalták a szélsőségesek - derült ki a katonai koalíció pénteken kiadott közleményéből.

A kommüniké szerint a koalíció gépei csütörtök reggel óta 12-12 légicsapást hajtottak végre Irakban és Szíriában. Irakban Bejdzsi, Fallúdzsa és Ramádi környékén támadtak, Szíriában pedig al-Haszaka és Kobani környékén. Washingtoni idő szerint péntek este újabb csapásokat mértek IÁ-célpontokra Ramádi térségében.

Thomas D. Weidley, az amerikai tengerészgyalogság dandártábornoka, a koalíciós erők vezérkari főnöke pénteken a kuvaiti főhadiszállásról telefonon nyilatkozva kitartott amellett, hogy működik az IÁ elleni stratégia, és hogy a terrorszervezet mind Irakban, mind Szíriában defenzívába kényszerült.

Pénteken az IÁ a Bagdadtól 110 kilométerre lévő Ramádi központjában tartományi és városi kormányzati épületeket foglalt el, és ellenőrzése alá vonta a bejdzsi olajfinomító nagy részét. A legnagyobb észak-iraki város, Moszul eredetileg tavaszra tervezett visszafoglalása ma már csak távoli cél lehet.

Weidley az IÁ propagandafogásának minősítette azt az állítást, miszerint a terrorszervezet teljes egészében elfoglalta Ramádit, Anbár tartomány székhelyét. Szavai szerint voltak már hasonló támadások a város ellen, és ezeket az iraki kormányerők rendre visszaverték.

A Pentagon azt állítja, tudatában volt annak, hogy az IÁ Irakból való kiszorítása évekig is eltarthat, amikor 2014 augusztusában elindította a légicsapások sorozatát. Az arab országban jelenleg valamivel több mint háromezer amerikai katona vesz rész a hazai erők kiképzésében, tanácsadásban és amerikai objektumok védelmében.

Weidley tábornok szerint jelenleg nincsenek tervek az amerikai katonai jelenlét megerősítésére, vagy a csapatoknak a frontvonalak közelébe vezénylésére. A parancsnok elismerte, hogy az IÁ "epizódszerűen" ellenőrzése alá tudja vonni Irak egyes területeit, de ezek a sikerek állítása szerint kisebbek és fenntarthatatlanok.

"Lesznek jó napok és rossz napok Irakban. Az IÁ arra törekszik, hogy ezt egy rossz nappá tegye Ramádiban. Mi mindig is azt mondtuk, hogy ez egy hosszú harc lesz" - hangoztatta washingtoni sajtótájékoztatóján Jeff Rathke külügyi szóvivő.
Joe Biden amerikai alelnök a ramádi támadás hatására az amerikai fegyverszállítások felgyorsítását ígérte pénteken telefonon Haider al-Abádi iraki miniszterelnöknek. A Fehér Ház közleménye szerint az Egyesült Államok nehézfegyvereket, egyebek között AT-4-es típusú, vállról indítható rakétákat, valamint lőszert és egyéb felszerelést fog eljuttatni Irakba.

Szerző