Halálra ítélték Morszit

Az Egyesült Államok és Törökország élesen bírálta egy egyiptomi bíróság döntését. A taláros testület ugyanis halálra ítélte Mohamed Morszi volt elnököt. Az ítéletet június 2-án az ország vallási elöljárójának, a főmuftinak is meg kell erősítenie.

Mohamed Morszi volt egyiptomi államfőt és még 106 további személyt, köztük a Muzulmán Testvériség vezetőjét, Mohamed Badíet ítélték halálra szombaton abban a perben, amelyet azzal a váddal indítottak ellene, hogy „külföldi fegyveresek” segítségével kitört börtönéből a 2011-es egyiptomi felkelés első napjaiban.

Az ítélet kapcsán az egyiptomi főmuftinak kell meghoznia a végső döntést, mert az ország előírásai szerint csak a legfőbb vallási méltóság jóváhagyását figyelembe véve véglegesítik a halálbüntetéseket. Az elítéltek között szerepelt Moszi és Badíe mellett az évtizedek óta katari száműzetésben élő iszlám hitszónok, Júszuf el-Karadávi is.

Washington azt közölte, hogy az ilyen tömeges bírósági eljárások teljesen ellentétesek a jogállamisággal, valamint Egyiptom nemzetközi vállalásaival. Éles bírálattal illette Kairót Recep Tayyip Erdogan török elnök is.

Morszi ellen összesen öt eljárás indult azóta, hogy 2013 júliusának elején hatalmát megdöntötte a hadsereg. Nem egészen egy hónapon belül pedig ez a második ítélet a volt egyiptomi elnökkel szemben. Április 21-én húsz év szigorított szabadságvesztésre ítélte a kairói büntetőtörvényszék, mert azzal vádolták, hogy 14 társával együtt békés tüntetők meggyilkolásában volt része. Ez volt a vele szembeni első ítélet, amely közel hatvan tárgyalás után született meg.

Bár Morszit demokratikusan választották meg az arab tavasz, illetve Hoszni Mubarak volt elnök 2011 februárjában történt megbuktatása után, a hatalomban eltöltött egy éve alatt rendkívüli módon megnőttek a társadalmi feszültségek, Morszi kétes intézkedésekkel próbálta megerősíteni hatalmát, ráadásul az egyiptomi gazdaság is padlóra került.

A hadsereg 2013 nyarán buktatta meg. Tavaly decemberben olyan hangfelvételek kerültek elő, amelyek szerint Abdel Fattah esz-Sziszi elnök hívei arról tanácskoztak, hogy még keményebben kell fellépni Morszi és a Muzulmán Testvériség tagjai ellen.

Az eltelt másfél évben a Muzulmán Testvériség több száz tagját sújtották halálbüntetéssel. A szélvész gyorsasággal lezárt ügyeket az ENSZ is élesen bírálta, a világszervezet szerint ilyenre nem volt példa a közelmúltban.

Az arab tavasz utáni visszarendeződés egyértelmű jele volt az is, hogy tavaly novemberben egy bíróság felmentette a gyilkosság vádja alól Mubarakot, Morszi elődjét. A volt államfőt eredetileg több száz tüntető meggyilkolásában játszott szerepéért ültették a vádlottak padjára.

Bár a jelenlegi vezetést demokratikusnak enyhén szólva nem lehet nevezni, Sziszi adminisztrációja mégis széleskörű népszerűségnek örvend a lakosság körében. Az egyiptomiak számára ugyanis fontosabb a viszonylagos biztonság a demokráciánál, amely számukra a bizonytalan belpolitikai helyzet, a kiszámíthatatlanság szinonímájá vált.

Szakértők úgy vélik, ha a főmufti megerősíti is a halálbüntetést, akkor sem valószínű, hogy végrehajtják azt. Egy esetleges kivégzés ugyanis beláthatatlan belpolitikai következményekkel járna, a jelenlegi vezetésnek azonban nem áll érdekében, hogy feszítse a húrt. Ráadásul igen rossz nemzetközi visszhangja is lenne. A jelenlegi vezetés egyébként 2013 decemberében minősítette terrorszervezetnek a Muzulmán Testvériséget.