Koncertzajból a csendbe

Publikálás dátuma
2015.05.19. 07:47
Nagyon sok a giccs, a gagyi és a kommersz, mindez szellemi környezetszennyezést okoz A SZERZŐ FELVÉTELE
A Kádár-korszakban még lázadva tombolt a színpadon feLugossy László, a kultikus A. E. Bizottság dalszerzője, manapság viszont visszavonulva él kis családjával, Sárospatakon. A képzőművész-előadó viszont még mindig kritikusan tekint a világunkra, akárcsak fiatalkori énje. A művésszel a legutóbbi, az A38 hajón rendezett kiállításán beszélgettünk.

- A nyolcvanas években szeretett a központban lenni, mind a színpadon, mind a képzőművészeti életben. Ma is tart még a hév?

- Ma már nem járok megnyitókra, se koncertekre. Tömegiszonyom van. Régen se bírtam a sok embert, pedig mekkora tömegek előtt léptünk föl! Persze, a saját kiállításaim megnyitójára elmegyek, ahol találkozom a régi barátaimmal, de a nagy nyüzsgésben nehéz koncentrálni. A beszélgetések semmitmondóak lesznek.

- Azért néha eljár koncertekre?

- Tavaly a kisebbik lányommal benéztünk a VOLT fesztiválra. Ott akkor a legöregebbnek éreztem magam. Ezért se lépek ma már fel rendszeresen. Úgy döntöttem, inkább koncentrálok a képzőművészetre és az írásra. A zenélés öröme maradjon meg az ifjúságnak. Ők még lendületesek, több energiájuk van mint nekem. Korábban én is energikus voltam, de a színpadi jelenlét nagyon sokat követel. Amikor úgy éreztem, hogy már nem vagyok olyan jó, akkor szépen visszavonulót fújtam, kiszálltam. Az persze sose érdekelt, hogy másnak tetszik-e a zenénk. A lényeg, hogy én élvezzem! Nem szeretem, ha az alkotás görcsössé válik.

- A Poszthús nevű együttesben viszont párszor fellépett a színpadon és jó erőben volt. Mégiscsak maradt valami a fiatalos lendületből.

- Igen, de a lendület csak egy-egy alkalomra korlátozódik. Például amikor felvesszük a stúdióban a számokat. Itt van egy kis félreértés, mert mi nem csinálunk koncertet, mi csak hobbiból készítünk számokat, kizenéljük az érzéseinket.

- Sokan megfogalmazták már, hogy a Bizottság zenekar a dalszövegeivel, botrányos koncertjeivel a Kádár-rendszer ellen is lázadt. Az Ön, mai legújabb dalszövegei mi ellen lázadnak?

- Manapság nagyon sok a giccs, a gagyi és a kommersz. Mindez szellemi környezetszennyezést okoz. Éppen ezért jó, hogy ha vannak olyan zenék, művészeti alkotások, melyek ezt a „nyáltömeget” kicsit kompenzálják. Örülök, ha olyan dolgok is születnek, melyekkel nem pénzt akarunk keresni, hanem egyfajta belső indíttatásból, szellemi igényből hozzuk őket létre. A fiataloknak is azt ajánlom, hogy fedezzék fel, járják a saját útjukat.

- Az egyik dalszövegében azt írja: „ne éljünk túlzottan a pillanat örömeinek”.

- Az élet egy folyamatos lepusztulás. A mai világnak pedig az az elvárása, hogy legyél sikeres, fussál be. Holott pedig az lenne a jó, ha mindenki természetes módon élne, és lassan ismerné, találná meg önmagát.

- Egy másik dalszövegben ezt írja: „a huszadik századi idegrendszer rosszabbul viseli magát”. Úgy érzi, hogy napjainkra ennyire megváltozott a világ?

- Felgyorsult, stresszes és zajos lett. A fülünknek már-már szokatlan a csend. A hangossá vált világ pedig elfed sok mindent. Ha minden szembe jövő információra odafigyelnénk, meghülyülnénk. Szoktam is mondani, hogy a földönkívüli civilizációk még azért nem jelentkeznek a Földön, mert a zaj irritálja őket. Időnként persze küldenek egy-két gagyi ufót, hogy a földi halandókat elszórakoztassák.

- 1997 óta Sárospatakra költözött. Ott meglelte a belső harmóniát?

- Közelebb jutottam hozzá, de azért nem lettem abszolút remete. Mégis sokkal kevesebb ingernek teszem ki magam, mint egy nagyvárosi lakos. Visszavettem a tempóból. Én már nem akarok senkinek se megfelelni, csak magamnak. Írok, festek és zenélek, mert ezek a kifejező eszközök közel állnak hozzám.

- Miben különbözik a fiatal és az idős feLugossy?

- Szerintem nagy különbség nincsen. Igaz, a fiatal feLugossy gátlástalanabb, exhibicionistább volt, míg az idősebb már szorongó és megfontoltabb, mert belátja, hogy felelős a művészetért és az életért. A művészettel be kell mutatni az életet, a valóságot, ami több mint az a látszat, melyet sugall felénk a média. De ezt már a fiatal feLugossy is így gondolta. A világ abszurd lett, ezért fontos, hogy tudjunk rajta nevetni. Csak ne kínunkban.

- A két Bizottságbeli társával, Wahorn Andrással és efZámbó Istvánnal tartja a kapcsolatot?

- Már keveset találkozunk, inkább telefonon és e-mailen beszélünk. De júliusban lesz majd egy közös megmozdulásunk Veszprémben. Wahorn és efZámbó is a saját zenekarával lép fel, és én is a magaméval, azaz az új zenés videóimmal, az antiklipekkel.

- Akkor mondhatni: újra összeáll a Bizottság?

- Igen, három külön koncepcióban!

Névjegy

feLugossy László 1947-ben Kecskeméten született. Az érettségi után fotózást tanult, festett, majd fiatal képzőművésztársaival 1972-ben Szentendrén megalapította a Vajda Lajos Stúdiót, hogy bemutathassák a kortárs művészeket. 1979-től a barátokból verbuvált A. E. Bizottság alternatív zenekarban volt dalszerző, énekes.

A koncerteken fellépett többek között efZámbó Istvánnal, Wahorn Andrással. Szerepelt Tarr Béla három filmjében, a Sátántangóban, a Werckmeister harmóniákban és a Londoni férfiben. 1990-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1997 óta Sárospatakon él.



Juncker áttörést remél

Publikálás dátuma
2015.05.19. 07:36
Junckernek sikerül átvágnia a gordiuszi csomót? FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CARL COURT
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke új javaslatokat tett Görögország ügyében, amelyek áttörést jelenthetnek az athéni kormány és a hitelezők közötti tárgyalásokban – állította a To Vima című baloldali lap. Ugyanakkor nem lehet a megbeszélések gyors lezárására számítani. Az IMF titkos jelentésében igen sötét képet festett.

Juncker javaslatairól egyebek mellett annyit tudni, hogy a bizottsági elnök szerint az idei évre 0,75, a következőre két százalékos elsődleges többletet kell előirányozni Görögország számára. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy hamar sikerül dűlőre jutni az athéni kormánnyal, hiszen a javaslatokkal kapcsolatban fenntartásait fogalmazta meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF), s nem biztos, hogy Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter számára elfogadhatóak a felvetések.

Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős biztos tegnap azt hangoztatta, nem folyhatnak az idők végezetéig a tárgyalások a hitelezők és Görögország között. Ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy a megbeszélések döntő szakaszhoz érkeztek, s némi előrehaladás tapasztalható.

A Bloomberg azt jelentette, hogy a görög bankok kezdenek kifogyni a pénzből. Ezért híre ment annak, hogy a görög kormány a ciprusi utat választja, azaz egy bizonyos összeg felett jelentős adóterheket ró a bankbetétekre. Ciprus esetében ez 100 ezer dollár volt. Ezt azonban senki sem erősítette meg, s a téma jól értesült újságírók szerint nem is került szóba a hitelezőkkel folytatott tegnapi tárgyalásokon.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő arra figyelmeztette a hitelezőket, ne számítsanak arra, hogy a kormány idővel beadja a derekát. S létezik olyan „vörös vonal”, amit a kabinet semmi esetre sem hajlandó átlépni. Ismételten kizárta, hogy kormánya hajlandó lenne csökkenteni a nyugdíjakat vagy a béreket.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy titkos jelentése szerint továbbra is jelentős összegeket vesznek ki a görögök a helyi pénzintézetekből. December óta 40 milliárd eurót vettek ki, ami megtakarításaik körülbelül egyötödének felel meg. Az IMF úgy véli, valóságos csodára lenne szükség ahhoz, hogy megállapodás szülessen a következő hetekben a görög kormány illetékesei, illetve a „Brüsszeli Csoportnak” nevezett hitelezők között.

A hírek szerint csütörtökön készített dokumentum megállapítja ugyan, hogy javult az „intézmények” és a görög küldöttség közötti tárgyalások klímája, amióta a küldöttségben nincsenek Janusz Varufakisz pénzügyminiszter emberei, de valós előrelépés nem történt a megbeszélések során.

A számadatok megsemmisítőek, a 2015-ös költségvetésben előirányzott számokat, valamint a remélt adóbevételeket nem tudja teljesíteni a kormány. A dokumentum megállapítja, hogy 2015 első negyedévében recesszióba esett vissza a görög gazdaság.

A görög ügyek egyre inkább megosztják a német kormánykoalíciót is. Sigmar Gabriel, a német szociáldemokraták elnöke azt közölte, politikailag rendkívül veszélye helyzetet teremtene, ha Athén kiesne az euróövezetből, ráadásul óriási bizalmi válságot eredményezne az EU-n belül. A politikus szerint ha Athén véghez viszi a reformokat, újabb, immáron harmadik mentőcsomagot kaphat.

Kiemelte azonban, hogy ehhez az országnak teljesítenie kell kötelezettségeit. Volker Kauder kereszténydemokrata frakcióvezető ezzel szemben elutasította a harmadik mentőcsomag felvetésének gondolatát. Utalt arra, hogy egyelőre a második mentőcsomag utolsó, 7 milliárd eurós hitelrészletének kifizetéséről folyik a kötélhúzás, ezért egyelőre nincs értelme harmadik mentőcsomagról beszélni.

Szerző

A Balkán bohóca

Publikálás dátuma
2015.05.19. 07:34
Vit Jedlicka egyik interjút adja a másik után
Hétvégén rövid időre ismét letartoztatták Vit Jedlickát, aki áprilisban hirdette ki Liberland függetlenségét. A horvát és a szerb rendőrség megerősítette jelenlétét a „liberlandi régióban”, Jedlicka pedig aligha számíthat tömeges elismerésre. Igaz, önreklámnak nem volt utolsó a vállalkozása.

Szombaton ismételten letartóztatták a szerb-horvát határnál lévő önjelölt miniállam úgynevezett vezetőjét, Vit Jedlickát, egy nappal később, vasárnap azonban elengedték őt. A horvát rendőrség rajta kívül további tíz személyt is őrizetbe vett, köztük a horvát állami televízió, a HRT munkatársát – olvasható „Liberland” honlapján. A helyzetet „Liberland nemzetközi jogi csapata próbálja megoldani” – írták a honlapon. Jedlickát már egy héttel korábban is őrizetbe vették a horvát hatóságok, akkor 2400 kuna büntetést róttak ki rá, de akkor is hamar elengedték.

Büszke liberlandiak FORRÁS: YOUTUBE

Büszke liberlandiak FORRÁS: YOUTUBE

A Balkánon az eltelt két évtized alatt megszokhattuk már új országok alakulását. Jugoszlávia szétesése után önállóvá vált Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina. Vérontás nélkül szakadhatott el Macedónia, illetve Montenegró. Koszovó ügye azért kicsit más kérdés, mert ugyan ma már többségben vannak a világban azok az országok, amelyek elismerték, mégis, több tucatnyi ország továbbra sem hajlandó külön államnak tekinteni a köztársaságot, s ne feledjük, az Európai Unión belül Spanyolország, Románia, Szlovákia és Ciprus mindmáig nem is volt hajlandó e lépés megtételére.

A jugoszláv utódállamok mind nemzetiségi alapon jöttek létre, Liberland azonban amolyan állam lenne az államban, olyasvalami, mint San Marino Olaszország, vagy Lesotho Dél-Afrika kebelében. Nemzetiségi alapról nem beszélhetünk, Vit Jedlicka ugyanis cseh, s ezen a horvát-szerb határvidéken nem él cseh kisebbség, a Vajdaságban is legfeljebb csak maroknyi szlovák maradt.

Jedlicka azt használta ki, hogy Szerbia és Horvátország között ma is léteznek olyan területek, amelyek vitatottak maradtak a délszláv háborúk után is Horvátország, vagy Szerbia részéről. Ilyen például a vukovari körzet egy része is. Akadnak ugyanakkor olyan területek is, amelyekre egyik állam sem tartott igényt. Ilyen az a Gornja Sigaként ismert terület, ahol Liberlandot is kikiáltották.

Ezzel kapcsolatban Vladimír Balas cseh jogász azt közölte, elképzelhetetlennek tartja, hogy erre a területre egyetlen szomszédos állam sem tartana igényt, ezért Liberland április 13-án történt megalakítását nem érvényes jogi aktusnak, hanem bohózatnak nevezte. Jedlicka ezzel szemben azt állítja, hogy mivel sem Horvátország, sem Szerbia nem jelezte igényét erre a területre, ezért egyetlen állam területi szuverenitását sem veszélyeztetik, így formálisan kezdeményezik Liberland nemzetközi elismerését. Jedlicka azt is közölte, Horvátország nem indíthat eljárást vele szemben, mert az említett terület jogilag nem az övé.

Horvátország azonban nem mutat túlzott lelkesedést Liberland iránt, amit Jedlicka hét végi, rövid idő alatt második őrizetbe vétele is igazol. Goran Vojkovic, az index.hr horvát internetes portál újságírója Liberlandot „a horvát területet fenyegető cirkusznak” nevezte.

Ezt a hét négyzetkilométeres területet nagyrészt erdőség borítja. Egyetlen ember sem él itt. A Parlamentní Listí című cseh lap egy munkatársa áprilisban mérte fel a terepet, s ő sem talált itt egyetlen embert sem. Azok, akik egykor a régióban éltek, legalább harminc évvel ezelőtt hagyták el a környéket, s a közeli nagyobb falvakba, városokba költöztek. Nagyon rossz állapotban lévő út tanúskodik arról, hogy egykor azért volt itt élet.

Az úgynevezett Liberland természetes határvonalát a Duna jelenti. Jedlicka ezért azt javasolta a település potenciális lakosai számára, hogy mielőbb vegyenek egy bárkát, s a Dunán keresztül érjék el ezt a területet. Liberland egyébként, feltéve persze, ha a világnak akár egyetlen állama elismerné, a világ harmadik legkisebb országa lenne a Vatikán és Monaco után.

Az apró ország zászlaját is maga Jedlicka tervezte. Liberlandnak ma már saját alkotmánya, jogrendje, zászlaja, címere és honlapja is van, ez utóbbi a liberland.org internetes címen érhető el. Az ország mottója: "Élni, és élni hagyni!". Állampolgárságát bárki igényelheti, kivéve az olyan személyeket, aki náci vagy kommunista múlttal rendelkeznek.

Az alkotmány szerint szigorúan veszik a hatalmi ágak, a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom szétválasztását, s a gyilkosság és lopás mellett súlyos bűncselekménynek tartják a környezetszennyezést, a garázdaságot. Tiszteletben tartják az egyén jogait. Liberland elfogadja a digitális fizetőeszközközöket, így a bitcoint. Az alkotmányban meg akarják tiltani, hogy bárki eladósítsa az országot. Az állampolgárság feltétele a büntetlen előélet. Az "új" ország elnöke ki más is lehetne, mint Vít Jedlicka, hivatalos nyelve a cseh és az angol.

Egyelőre nem állíthatnánk, hogy sorban járulnának Jedlickához a világ vezetői. Liberlandot nemhogy egy állam sem ismerte el, nincs is kapcsolata a világ egy országával sem. Pontosabban ez így nem igaz, mert az önjelölt Észak-Szudáni Királyság elismerte Liberlandot, szépséghiba, hogy az afrikai monarchiát sem ismerte el egyetlen állam sem. Jedlicka egyébként azt közölte, hogy már találkozott Ausztria Csehországba akkreditált nagykövetével.

A parlamenten kívüli norvég tömörülés, a Kapitalista Párt pedig támogatásáról biztosította Liberlandot. A horvát külügyminisztérium mindenesetre viccnek nevezte az új köztársaságot, Szerbia nem kommentált. Az egyiptomi külügyminisztérium a Liberlanddal kapcsolatos esetleges csalásokra figyelmeztetett, s arra, ne jelentkezzenek az emberek tömegével „liberlandi munkára”, mert feltehetően átverésről van szó.

Vit Jedlicka azt állítja, hogy rengeteg pozitív visszajelzést kapott, igaz, elsősorban saját pártja részéről. Merthogy Jedlickának saját politikai tömörülése is van, amely a Szabad Polgárok Pártja nevet viseli. A cseh magát libertariánusnak nevezi, szabad piacgazdaságot hirdet, pártja ugyanakkor egyértelműen euroszkeptikus. Mint mondta, a jobboldali Polgári Demokrata Párttól (ODS), valamint a Kalózpárttól is pozitív visszajelzéseket kapott nem éppen mindennapi kezdeményezése kapcsán.

Erőteljes kétségeink lehetnek annak kapcsán, van-e, lehet-e jövője Liberlandnak. Jedlicka azonban annyit elért, hogy a világon nagyon sokan megismerték a nevét, így az új köztársaság kikiáltása önreklámnak mindenképpen jó húzás volt. Az utóbbi hetekben lelkesen adott elő az új „haza” létrejöttéről, s arról, milyen jó ötlet például az önkéntes adózás intézményének bevezetése.

Zágráb és Belgrád mindenesetre egyre inkább kezdi elveszíteni a humorérzékét, s egyre jelentősebb rendőri erőket mozgósítanak, hogy megakadályozzák az illetéktelen személyek Liberlandba való bejutását. Természetesen a sajtó képviselőinek érdeklődését is felkeltette az új „ország”, s a Vajdasági Televízió küldött forgatócsoportot a régióba, ám nem engedték be őket, s azt is elmondták a munkatársaknak, hogy Liberland zászlaját már leszedték.

A boszniai Dnevni Avaz munkatársai is megpróbálták ugyanezt, ám a horvát rendőrség közölte: mindenkit 2500 horvát kunára büntetnek, aki autóval Liberland felé halad tovább. A bosnyák újságíróknak több se kellett, helyiektől kerékpárt kértek kölcsön, tovább is kerekeztek a cél felé, de újabb rendőri kordon várta őket, s innen már nem tudtak továbbhaladni.

Pedig Jedlicka azt állította, nagyon sokakat érdekelne a liberlandi állampolgárság, s egyetlen hét alatt 200 ezer igény érkezett. Május első napjaiban ki is osztották az első személyi okmányokat, körülbelül harminc személy számára. Bár a dokumentumokat ünnepélyesen Liberland területén akarták átadni, a horvát rendőrség megakadályozta a csoport behatolását a területre. Szerb részről is próbálkoztak, de nem jártak sikerrel. Belgrád figyelmeztette Jedlickát és köreit: aki illegális határátlépéssel próbálkozik, azt azonnal letartóztatják. Az „állampolgárságot” igazoló papírokat végül a nyugat-bácskai, vajdasági Monostorszegen osztották ki.

Lengyel turisták is országot alapítottak
Néhány héttel Liberland megalapítása után újabb mikroállam született az egykori Jugoszlávia területén: lengyel turisták egy csoportja Enklávé Királyság néven független országot kiáltott ki a szlovén-horvát határ között lévő senkiföldjén. Piotr Wawrzynkiewicz és barátai nemrégiben Szlovéniában jártak és ott értesültek a Metlika település közelében fekvő, nagyjából 100 négyzetméteres földsáv létezéséről.
A Szlovénia és Horvátország közé ékelődő terület mintegy 50 kilométerre nyugatra található Zágrábtól. A területet egyik ország sem tekinti magáénak.Az államalapítók egy rendkívül libertárius, szabadelvű államot képzeltek el, amelyben "bőrszínétől, vallásától és nemzetiségétől függetlenül mindenki kifejtheti a véleményét, ingyen tanulhat és adómentesen dolgozhat" - mondta Wawrzynkiewicz az MTI tudósítása szerint.
Eddig több mint ötezer ember jelezte igényét az önálló terület állampolgársága iránt, nyolcszázan pedig az előző heti online választásokon is részt vettek. A voksoláson bárki indulhatott, aki nem tagja szélsőséges csoportnak és büntetlen előéletű.A királyság nemzeti valutája a Dogecoin nevű virtuális fizetőeszköz. Mottója: "A világ polgárai". A mikroállamban öt nyelvet tettek hivatalossá, köztük a kínait. Az Enklávé Királyságot eddig egyetlen állam sem ismerte el.