Előfizetés

Czibere nem csalódott

Nem osztozik a szociális ágazatban dolgozók csalódottságában Czibere Károly államtitkár. A Magyar Nemzetnek legalábbis úgy nyilatkozott, nem érzi kudarcnak, hogy a kormány több hetes tologatás után levette a napirendről a szakma béremelési terveit, és az ágazat életpálya-modelljéről sem születik egyhamar döntés.

Az államtitkári beletörődés több okból is meglepő. Nemcsak azért, mert márciusban tényként közölte a júliustól várható béremelést és a hosszú távon kiszámítható jövőt ígérő életpálya-modell jövő januári bevezetését, hanem azért is, mert a szakma feszítő gondjainak rendezésébe személyesen is rengeteg energiát fektetett az elmúlt években. 2010-ben ő vezette azt a munkacsoportot, amely letette az asztalra a 2011-2020 közötti évekre vonatkozó Nemzeti Szociálpolitikai Koncepciót, amit elolvastak, majd félretettek. Tavaly januárban felkérték, hogy vegyen részt egy kilenctagú bizottság munkájában, amelyet az életpálya-kidolgozására hívtak össze. A béremelést a legfontosabb megoldandó feladatként említette februárban a Pacsirta Rádióban, amit akkor is meg kell lépni, ha más kérdésekben nincs megállapodás. Hozzátette, hogy a ennek együtt kell járnia a minőségi alkalmassági vizsgák bevezetésével, mert – ahogyan fogalmazott – ma „ebben az ágazatban nagyon sokan dolgoznak, akiket emberek közelébe sem lenne szabad engedni, nemhogy szociális munkára. Ez a következménye annak, amikor egy szakmát hosszú távon leértékelnek.” A javaslatokat elolvasták, majd félretették. Czibere nyilván a mostani pofon után sem adja fel, más kérdés, hogy a szakma türelme meddig tart. A május 29-re tervezett szociális ágazati vonulás azt jelzi, hogy már nem sokáig.

Orbán ütközetekre készül

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.05.19. 07:00
A miniszterelnököt tüntetők fogadták Debrecenben, pedig akkor még nem is tudták, miket mond majd a menekültekről FOTÓ: MTI/CZEGL
Nem fejleszteni, hanem bezárni kell a debreceni bevándorlótábort. Ezt maga a miniszterelnök közölte tegnap, a Fideszhez hosszú évek óta hűséges cívis városban, ahová pénz osztani érkezett. Orbán Viktor bejelentette, ma este ott lesz az Európai Parlament strasbourgi ülésén, ahol a magyarországi helyzetről vitáznak, hogy kifejthesse, hozzánk nem menekültek, hanem bevándorlók érkeznek, rájuk pedig nincs szükségük a magyaroknak. A menekültpolitikáról nem az Uniónak kell döntenie, ahhoz viszont, hogy ezt elismerjék a miniszterelnöknek néhány ütközetet még meg kell nyernie.

Ez nem menekült-, hanem bevándorlótábor - igazította helyre tegnap Debrecenben a város fideszes vezetőjét a miniszterelnök, amikor Papp László polgármester azt kérte, ne fejlesszék tovább az ottani befogadó állomást. Orbán Viktor pénzt ígérni utazott a cívis városba, ahol világossá tette, nem fejleszteni, hanem bezárni akarják a menekülttábort, ahol mások mellett afgán, bosnyák, iraki, koszovói migránsok százai várakoznak. A baj csak az, hogy az Európai Unió szabályait nem szeghetik meg, így egyelőre nem ebrudalhatják ki a menekülteket, ahhoz előbb néhány ütközetet meg kell nyerni. "Ez nem délutáni zsúr, ez országvezetés" - utalt az uniós csatákra a kormányfő, majd bejelentette, hogy ma este ott lesz Strasbourgban, ahol az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén ismét terítékre kerül Magyarország.

Orbán Debrecenben arról beszélt, hogy "aki menekül, mert nincs más választása, azokat Magyarország mindig is korrekten, barátsággal fogadta... "a mi szívünkben mindig van irgalom". De akik most érkeznek, azok bevándorlók, azért jönnek, mert itt jobb életet szeretnének. De nem lehet valahová úgy megérkezni, hogy a fogadó ország törvényeinek megsértésével kezdik az életüket, vagyis illegálisan átlépik a határt, mert ez bűncselekmény - fogalmazott. Véleménye szerint ez elfogadhatatlan, az országnak meg kell védenie a jogrendjét és a határait. "Brüsszel azt akarja, hogy aki idejön, maradjon itt, sőt még többen jöjjenek, mi azt akarjuk, hogy ne jöjjenek már többen, és akik itt vannak, menjenek haza" - mondta a kormányfő. Hozzátette: "Nem akarunk együtt élni ezzel a problémával". A tegnapi tájékoztatón a miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva megismételte, hogy előbb Brüsszelben kell ütközetet nyerni, akkor lehet bezárni a menekülttábort.

A magyar miniszterelnök áprilisban, egyik szokásos pénteki rádióinterjújában Európa határvédelméről szólva úgy fogalmazott: "nem lehetünk olyanok, mint egy lukas sajt, hogy ki-be járkálnak a határainkon". Másfél hete pedig arról beszélt, az Unió életszerűtlen szabályai nélkül Magyarország képes lenne megvédeni magát a megélhetési bevándorlóktól.

Az EP-elnök és a frakcióvezetők tanácskozásán múlt szerdán döntöttek arról, hogy ma este általában a magyarországi helyzetről és nem egyetlen témáról vitatkoznak a képviselők. Armin Machmer, Martin Schulz EP-elnök szóvivője bejelentette, elhangzik majd az uniós tagországokat megtestesítő tanács, valamint az Európai Bizottság állásfoglalása is, a vita végén azonban nem lesz határozattervezet, amiről szavaznának a képviselők. Legutóbb az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) vitázott arról, milyen jogi következményekkel járna, ha "valamely uniós tagállam" úgy döntene, hogy újra bevezeti az EU joga által egyértelműen tilalmazott halálbüntetést, amit Orbán szerint napirenden kell tartani. Sőt, a miniszterelnök világossá tette, a magyar kormányzat ki akar alakítani egy olyan európai közvéleményt, amely hajlik arra, hogy a halálbüntetés bevezetése vagy be nem vezetése ismét nemzetállami hatáskörbe kerüljön. A LIBE-vita végkövetkeztetése az volt, hogy egy ilyen lépés súlyosan sértené az európai alapértékeket, szerződéseket, aminek következtében az adott ország uniós szavazati jogát fel is lehetne függeszteni. A bevándorlókat és a terrorizmust összemosó nemzeti konzultáció kérdései, illetve annak bevezető levele sem aratott tetszést a vitán.

CÖF-fenyegetés Európának
Nyílt levélben tiltakoznak a békemenet szervezői a Magyarország helyzetéről szóló mai EP vita ellen. A CÖF-CÖKA szerint az ülés csupán zöld, liberális és szocialista pártpropagandát szolgál, illetve valódi célja a figyelem elterelése a megoldandó problémákról. Csizmadia Lászlóék azt kérték Martin Schulz EP-elnöktől, amennyiben mindenképpen az ország helyzete lesz a téma, essék szó a sikerekről, a csökkenő adósságról, a gazdasági növekedésről és a bővülő foglalkoztatásról is. Véleményük szerint sürgetővé vált az "unió berozsdásodott gépezetének generálozása", vagyis az alapszerződés és az elavult jogszabályrendszer reformja. Ugyanis tudomásul kell venni, hogy Magyarország és a többi ország polgárainak is joga van az új gondolatokhoz, kimondhatják azokat és jogukban áll érvényesíteni a nemzeti szuverenitás és a szubszidiaritás elvét. Martin Schulznak azt üzenték, olvassa fel a levelet az ülésen, az EP-képviselőket pedig arra szólították, ne pazarolják erejüket "a magyarországi kis pártok belpolitikai érdekeinek szolgálatára". Csizmadia tegnap közölte, amennyiben az EP továbbra sem veszi figyelembe az európai civil társadalom követeléseit, akkor kénytelenek lesznek nyomást gyakorolni az uniós intézményrendszerre. Megkérdeztük, mit jelent a nyomásgyakorlás? Mint megtudtuk, nem szerveznek békemenetet Brüsszelbe, "forradalmat" sem csinálnak, az európai civilekkel viszont közösen akarnak fellépni bizonyos ügyekben. A CÖF Csizmadia szerint elég erős ahhoz, hogy Dél-Európa és a V4-ek társadalmi szervezeteit megmozgassa. A CÖKA elnöke lapunknak azt mondta, ennyit jelent a nyomásgyakorlás, no meg azt, hogy a hazai civil társadalom követeléseit a magyar EP-képviselőkkel is meg akarják osztani.

Orbán ütközetekre készül

Fazekas Ágnes
Publikálás dátuma
2015.05.19. 07:00
A miniszterelnököt tüntetők fogadták Debrecenben, pedig akkor még nem is tudták, miket mond majd a menekültekről FOTÓ: MTI/CZEGL
Nem fejleszteni, hanem bezárni kell a debreceni bevándorlótábort. Ezt maga a miniszterelnök közölte tegnap, a Fideszhez hosszú évek óta hűséges cívis városban, ahová pénz osztani érkezett. Orbán Viktor bejelentette, ma este ott lesz az Európai Parlament strasbourgi ülésén, ahol a magyarországi helyzetről vitáznak, hogy kifejthesse, hozzánk nem menekültek, hanem bevándorlók érkeznek, rájuk pedig nincs szükségük a magyaroknak. A menekültpolitikáról nem az Uniónak kell döntenie, ahhoz viszont, hogy ezt elismerjék a miniszterelnöknek néhány ütközetet még meg kell nyernie.

Ez nem menekült-, hanem bevándorlótábor - igazította helyre tegnap Debrecenben a város fideszes vezetőjét a miniszterelnök, amikor Papp László polgármester azt kérte, ne fejlesszék tovább az ottani befogadó állomást. Orbán Viktor pénzt ígérni utazott a cívis városba, ahol világossá tette, nem fejleszteni, hanem bezárni akarják a menekülttábort, ahol mások mellett afgán, bosnyák, iraki, koszovói migránsok százai várakoznak. A baj csak az, hogy az Európai Unió szabályait nem szeghetik meg, így egyelőre nem ebrudalhatják ki a menekülteket, ahhoz előbb néhány ütközetet meg kell nyerni. "Ez nem délutáni zsúr, ez országvezetés" - utalt az uniós csatákra a kormányfő, majd bejelentette, hogy ma este ott lesz Strasbourgban, ahol az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén ismét terítékre kerül Magyarország.

Orbán Debrecenben arról beszélt, hogy "aki menekül, mert nincs más választása, azokat Magyarország mindig is korrekten, barátsággal fogadta... "a mi szívünkben mindig van irgalom". De akik most érkeznek, azok bevándorlók, azért jönnek, mert itt jobb életet szeretnének. De nem lehet valahová úgy megérkezni, hogy a fogadó ország törvényeinek megsértésével kezdik az életüket, vagyis illegálisan átlépik a határt, mert ez bűncselekmény - fogalmazott. Véleménye szerint ez elfogadhatatlan, az országnak meg kell védenie a jogrendjét és a határait. "Brüsszel azt akarja, hogy aki idejön, maradjon itt, sőt még többen jöjjenek, mi azt akarjuk, hogy ne jöjjenek már többen, és akik itt vannak, menjenek haza" - mondta a kormányfő. Hozzátette: "Nem akarunk együtt élni ezzel a problémával". A tegnapi tájékoztatón a miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva megismételte, hogy előbb Brüsszelben kell ütközetet nyerni, akkor lehet bezárni a menekülttábort.

A magyar miniszterelnök áprilisban, egyik szokásos pénteki rádióinterjújában Európa határvédelméről szólva úgy fogalmazott: "nem lehetünk olyanok, mint egy lukas sajt, hogy ki-be járkálnak a határainkon". Másfél hete pedig arról beszélt, az Unió életszerűtlen szabályai nélkül Magyarország képes lenne megvédeni magát a megélhetési bevándorlóktól.

Az EP-elnök és a frakcióvezetők tanácskozásán múlt szerdán döntöttek arról, hogy ma este általában a magyarországi helyzetről és nem egyetlen témáról vitatkoznak a képviselők. Armin Machmer, Martin Schulz EP-elnök szóvivője bejelentette, elhangzik majd az uniós tagországokat megtestesítő tanács, valamint az Európai Bizottság állásfoglalása is, a vita végén azonban nem lesz határozattervezet, amiről szavaznának a képviselők. Legutóbb az EP állampolgári jogokkal, bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) vitázott arról, milyen jogi következményekkel járna, ha "valamely uniós tagállam" úgy döntene, hogy újra bevezeti az EU joga által egyértelműen tilalmazott halálbüntetést, amit Orbán szerint napirenden kell tartani. Sőt, a miniszterelnök világossá tette, a magyar kormányzat ki akar alakítani egy olyan európai közvéleményt, amely hajlik arra, hogy a halálbüntetés bevezetése vagy be nem vezetése ismét nemzetállami hatáskörbe kerüljön. A LIBE-vita végkövetkeztetése az volt, hogy egy ilyen lépés súlyosan sértené az európai alapértékeket, szerződéseket, aminek következtében az adott ország uniós szavazati jogát fel is lehetne függeszteni. A bevándorlókat és a terrorizmust összemosó nemzeti konzultáció kérdései, illetve annak bevezető levele sem aratott tetszést a vitán.

CÖF-fenyegetés Európának
Nyílt levélben tiltakoznak a békemenet szervezői a Magyarország helyzetéről szóló mai EP vita ellen. A CÖF-CÖKA szerint az ülés csupán zöld, liberális és szocialista pártpropagandát szolgál, illetve valódi célja a figyelem elterelése a megoldandó problémákról. Csizmadia Lászlóék azt kérték Martin Schulz EP-elnöktől, amennyiben mindenképpen az ország helyzete lesz a téma, essék szó a sikerekről, a csökkenő adósságról, a gazdasági növekedésről és a bővülő foglalkoztatásról is. Véleményük szerint sürgetővé vált az "unió berozsdásodott gépezetének generálozása", vagyis az alapszerződés és az elavult jogszabályrendszer reformja. Ugyanis tudomásul kell venni, hogy Magyarország és a többi ország polgárainak is joga van az új gondolatokhoz, kimondhatják azokat és jogukban áll érvényesíteni a nemzeti szuverenitás és a szubszidiaritás elvét. Martin Schulznak azt üzenték, olvassa fel a levelet az ülésen, az EP-képviselőket pedig arra szólították, ne pazarolják erejüket "a magyarországi kis pártok belpolitikai érdekeinek szolgálatára". Csizmadia tegnap közölte, amennyiben az EP továbbra sem veszi figyelembe az európai civil társadalom követeléseit, akkor kénytelenek lesznek nyomást gyakorolni az uniós intézményrendszerre. Megkérdeztük, mit jelent a nyomásgyakorlás? Mint megtudtuk, nem szerveznek békemenetet Brüsszelbe, "forradalmat" sem csinálnak, az európai civilekkel viszont közösen akarnak fellépni bizonyos ügyekben. A CÖF Csizmadia szerint elég erős ahhoz, hogy Dél-Európa és a V4-ek társadalmi szervezeteit megmozgassa. A CÖKA elnöke lapunknak azt mondta, ennyit jelent a nyomásgyakorlás, no meg azt, hogy a hazai civil társadalom követeléseit a magyar EP-képviselőkkel is meg akarják osztani.