Megyszűnt a Quaestor Hruria csődvédelme

Megszűnt a Quaestor Financial Hrurira Kft. fizetési haladéka, a csődeljárás iránti kérelmet ugyanis a minap hivatalból elutasította a cégbíróság – derült ki a legfrissebb Cégközlönyből.

Mivel a csődvédelem ideje legalább négy hónap, a mostani döntés egyrészt újdonság, másrészt viszont számos további kérdést vet fel, így főképp azt, hogy milyen okból változott meg a bíróság álláspontja, illetve hogy mi lehet a határozat következménye: a hitelezők megrohamozhatják most a Hrurirát? Adott esetben indulhat felszámolási eljárás is? - teszi fel a kérdést a döntésre felfigyelő Átlátszó.hu. A Hrurira cégbírósági aktájából az oknyomozó portálnak sem sikerült kideríteni az okokat.

A Quaestor-csoport bedőlésében szerepet játszó kötvényeket kibocsájtó Hrurira csődjének/nem csődjének története egyre talányosabb fordulatokat vesz. A cég hivatalosan március 19-én nyújtott be csődeljárás megindítása iránti kérelmet a bíróságra, amely április másodikával elrendelte a védelmet.

A csődvédelem megszüntetésének okairól és várható következményeiről nem adtak felvilágosítást sem a cégbíróságon, sem pénzügyi felügyeleten. Az Átlátszó által megkérdezett szakértők szerint azonban a csődeljárás több okból is kétes kimenetelű lett volna. Az ügyvezető, Tarsoly Csaba előzetes letartóztatásban van, csődgondnok nincsen, de még nagyobb probléma lehet, hogy tisztázatlanok a Quaestor-csoport tulajdonviszonyai. A zavaros helyzetet jó jellemzi, hogy a brókerbotrányokban eljáró Nemzeti Nyomozó Iroda nemzetközi jogsegély keretében próbálja megtudni, ki is a tényleges fő tulajdonos. Ugyanis egy be sem jegyzett amerikai cég részvényeit felhasználva vásárolta be magát a Quaestor-csoportba a jelenlegi liechtensteini fő tulajdonos – ez derült ki az Átlátszó korábbi kutakodásából. A már nem működő amerikai cég képviselői pedig elérhetetlenek.

A csődvédelem megszűnésével esetlegesen elinduló felszámolás kimenetele is bizonytalan. Mint korábbi cikkeinken is írtuk a Quaestor Hrurirának nincsen értékelhető vagyona, követelései bűnügyi zár alá kerültek, ugyanakkor kötelezettségállománya már 2013-ban 44,5 milliárd forintot tett ki.

Szerző

Legalizált korrupció

Publikálás dátuma
2015.05.20. 07:22
A közbeszerzési törvény módosítása után is a kormányfő személyesen dönt az uniós pályázatok sorsáról FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A jövőben akár a legdrágább ajánlat is nyerhet a közbeszerzéseken, és bárkit könnyen ki lehet zárni a tenderezésből. A Brüsszel kérésére módosított közbeszerzési törvény tervezetét már elfogadta a kormány. Az ellenzéki pártoknak sem ez nem tetszik, sem az, hogy Orbán Viktor kormányfő lényegében egy személyben dönt a nagy értékű, uniós pályázatok sorsa felett.

Brüsszel 2013 vége óta szolgalmazza, az uniós pályázatok elbírálását átláthatóvá és nyilvánossá kell tenni. Az ajánlás azóta él, mióta az akkori Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget beolvasztották a Lázár János által vezetett Miniszterelnökségbe, és az uniós pályáztatás új módszerét szerint történik. A kancelláriaminiszter ezt meg is ígérte, ám most egy olyan törvényjavaslat kerül az Országgyűlés plénuma elé, amely gyakorlatilag legalizálja a korrupciót - mondta lapunknak Varju László. A Demokratikus Koalíció (DK) színeiben politizáló független képviselő többek között nem érti, pontosabban sejti, hogy mi az oka annak, hogy a meghívásos pályázatok összeghatárát miért emelték többszörösére. Az egyszerűbb közbeszerzéseknél eddigi 25 millió forintról 60 millió forintra nőtt a határ, az építési-szerelési munkálatoknál pedig 150 millió forintról 500 millió forintra.

Varjú szerint így még inkább a kormányzati körökhöz közelálló vállalkozók lehetnek a nyertesek, mint eddig. A DK azt javasolja, hogy ahelyett, hogy emelték volna a kötelező, nyílt pályáztatás összeghatárát, inkább a töredékére kellett volna azokat leszállítani. Indítványozzák továbbá azt is, hogy a jelenlegi papíralapú pályáztatást a korszerűbb, elektronikus úton lebonyolítandóra cseréljék, csökkentve ezzel a csalás lehetőségét. A képviselő emlékeztetett arra is, hogy az úgynevezett gyorsított eljárás révén nyerték el például a Közgép és társai az M4-es autópálya most megkifogásolt szakaszának beruházási pályázatát. A jövőben akár a legdrágább ajánlat is nyerhet a közbeszerzéseken, illetve indoklás és bírósági végzés nélkül lényegében bárkit ki lehet zárni a közbeszerzési eljárásokból – hívta fel a figyelmet Varju László.

Hasonló véleményt fogalmazott meg a másik ellenzéki párt, az Együtt is. Juhász Péter szerint a kormánypártok úgy próbálják megváltoztatni a közbeszerzési törvényt, hogy a közbeszerzések minél bonyolultabbak és minél kevésbé átláthatóak legyenek, és egyre több kiskapu legyen a rendszerben. A párt alelnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, az, hogy Orbán Viktor kormányfő gyakorlatilag személyesen dönt a közbeszerzésekről, illetve az Európai Unió által ideítélt források elosztásáról, ez "vérlázító". Németh Lászlóné, volt fejlesztési miniszter, a Miniszterelnökség jelenlegi államtitkára a TV2 reggeli műsorában arról beszélt, hogy a kormány fejlesztési kabinetjében nem az uniós forrásból megvalósuló fejlesztések kivitelezőiről, hanem a különböző projektek prioritásáról döntöttek. Juhász Péter erre úgy reagált, hogy nem hisz Németh Lászlónénak, sokkal inkább a volt amerikai nagykövetnek, akinek szavait valójában Orbán Viktor is megerősítette.

Ezért is feltűnőek Lázár János tegnapi szavai. A kancelláriaminiszter szerint "a téma több komolyságot igényel annál, mintha egy volt amerikai nagykövet meglehetősen zavaros beszámolójára alapoznánk." Mindez egy azonnali kérdésre adott válaszban hangzott el. Az LMP-s Schmuck Erzsébet azt kérdezte: igaz-e, hogy Orbán Viktor személyesen dönt az EU-pályázatok sorsáról. A miniszter szerint "csak egy amerikai meseirodalom részt olvashatunk a volt nagykövet asszony keresetkiegészítő tevékenysége része képpen, amire nem alapoznék parlamenti vitát”.

Orbán Viktor kormányfő már a Normafáról szóló vasárnapi kerületi népszavazásakor egy kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta: a beruházásokról transzparens módon történik minden döntés, a különböző irányító hatóságok megteszik javaslataikat, és évek óta a kormány fejlesztési kabinetje hozza meg a döntéseket a pályázatokról, amelyeket jóváhagyásra bevisznek a kormány elé.

Szerző

Túljutott a válságon a magyar ingatlanpiac?

Publikálás dátuma
2015.05.19. 14:16
Illusztráció/Thinkstock
Az Eston ingatlan tanácsadó cég ügyvezető igazgatója szerint igen, túljutott. Salamon Adorján budapesti sajtótájékoztatóján ezt azzal magyarázta, hogy a nullához közeli kamatkörnyezetben az ingatlanon elérhető 7-8 százalékos hozam vonzza a tőkét. Mindazonáltal a magyar piac még mindig csak fele a csehországinak, és nem éri el a román piac méretét sem.

A bankok is elkezdték az ingatlanprojektek hitelezését, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramját pedig sok cég használja ki arra, hogy még jó áron vásároljon saját irodát vagy ipari ingatlant - tette hozzá az ügyvezető igazgató. Salamon Adorján  kifejtette, hogy az irodapiacon széthúzódtak a bérleti díjak, a válság előtt 10-14 euró közötti négyzetméterenkénti havi díjon lehetett A-kategóriás irodát bérelni, ma a díj 6 és 14 euró között szóródik. Hozzátette, hogy a válság óta most először keresnek fejlesztési célra telket a piacon.

Az Eston a saját tevékenységében is érzi a pozitív változást: tavaly minden hétre jutott egy általuk közvetített iroda bérbeadás, az értékbecslőik pedig ezer milliárd forint értékű portfóliót értékeltek. Az általuk lebonyolított befektetési tranzakciók értéke meghaladta a 40 millió eurót - mondta az ügyvezető igazgató.

A nemzetközi ingatlanpiacról Kiss Ernő, az Eston társigazgatója elmondta, hogy a magyar piac még mindig csak fele a cseh piacnak és nem éri el a román piac méretét sem. A nagy intézményi befektetők még nem jelentkeztek újra a válság óta. Nagyobb súllyal vannak jelen a befektetési piacon a szállodák, ezen a területen és a lakások piacán jelentek meg az orosz befektetők. Új és pozitív jelenségként említette a társigazgató azt, hogy a svéd Skanska, a fejlesztő cége mellé visszahozta Magyarországra a kivitelező divízióját is.

Újra megjelentek az irodapiacon a hosszú távú bérleti szerződések. Új jelenség, hogy a tulajdonosok nem egyszer kifizetik a meglévő kisebb bérlőjük elköltözési költségét, csak hogy helyet teremtsenek egy nagyobb bérlőnek - erről Pál Tamás divízió vezető beszélt a tájékoztatón. A bérlők megkövetelik az iroda környékén a kiegészítő szolgáltatásokat is. Ebből a szempontból jó példa a Corvin negyed, ahol nem csak éttermek vannak, de bevásárolni is lehet. A tervezett fejlesztéseknél új jelenség, hogy nem pusztán irodákat, hanem városközpontokat terveznek - tette hozzá a divízió vezető.

Szerző