Kongresszusi meghallgatás: tisztázni kell az amerikai-magyar viszonyt

Az Egyesült Államok és Magyarország szövetségesek, akiknek nyíltan kell tisztázniuk egymás között a felmerülő vitás kérdéseket - értettek egyet annak a washingtoni kongresszusi meghallgatásnak a részvevői, amelyet az amerikai-magyar kapcsolatok jövőjéről rendezett kedden a képviselőház külügyi bizottságának európai és eurázsiai albizottsága. Többen megállapították, hogy az elmúlt fél évben javult a viszony - írja tudósításában az MTI.

A meghallgatás felvezetőjében Szemerkényi Réka washingtoni magyar nagykövet azt mondta, hogy Magyarország nyitott a "barátok közötti vitára", hogy a két ország közös értékeket képvisel, valamint hangsúlyozta, hogy a külvilág realitásai miatt fontos a stratégiai érdekek mentén való együttműködés.

Hoyt Brian Yee, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára méltatta a két ország közötti biztonságpolitikai együttműködést, ugyanakkor aggodalmát fejezte ki a demokratikus intézmények magyarországi "eróziója" miatt. Mint mondta, az elmúlt hónapokban pozitív fejlemények történtek a kétoldalú viszonyban. Ezek egyikeként nevezte meg, hogy Magyarország katonák küldésével vesz részt az Iszlám Állam terrorszervezet elleni koalícióban, amivel kapcsolatban a kormánypárt vezetői a parlamentben lényegi konzultációt folytattak más pártokkal és az illetékes parlamenti bizottságokkal. Szavai szerint Washington hasonló, konkrét lépeseket szeretne látni más kérdésekben, például a korrupció és a civil társadalom ügyében is.

Gregory Meeks, az albizottság rangidős demokrata tagja az európai orosz befolyás megerősödésével és a romák helyzetével kapcsolatban fejezte ki aggályait. Tad Stahnke, a Human Rights First jogvédő szervezet alelnöke rámutatott, hogy több nemzetközi szervezet és intézmény is bírálta a magyar jogrendszerben 2010 óta végrehajtott változásokat, amelyek meggyengítették a fékeket és ellensúlyokat. Kifogásolta, hogy Orbán Viktor méltatta az illiberális demokráciákat. Javasolta, hogy Washington a magyar kormányra gyakoroljon nyomást a nemzetközi szervezeteken keresztül, növelje a "nyilvános diplomáciát", támogassa a független újságírást és a civil szervezeteket, lépjen fel a korrupcióval, valamint az antiszemitizmussal, a rasszizmussal és a revizionizmussal szemben.

Simonyi András, a Johns Hopkins Egyetem Transzatlanti Kapcsolatok Központjának ügyvezető igazgatója, volt nagykövet sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Magyarországot immár nem a fejlett, hanem a fejletlen demokráciákkal kezelik egy lapon. Kijelentette, hogy Orbán Viktor nem antiszemita, de nem tesz eleget az antiszemitizmus ellen. Megítélése szerint Magyarországnak nem kellene ilyen közel állnia Putyinhoz, akinek budapesti fogadtatása megsértette a NATO szövetségi szolidaritását. Azt is mondta, veszélyes, ha a hatalom egy éretlen demokráciában ennyire központosított, mint Magyarországon.

Rohrabacher testületi elnök a meghallgatás összefoglalójában azt a következtetést vonta le, hogy Washingtonban kettős mércét alkalmaznak, és a konzervatív értékeket képviselő magyar kormányt politikailag motivált támadások érik.