Magyarország élen jár a korrupcióban

Magyarországon a megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy széleskörűnek tartja a korrupciót, a kelet-közép-európai országok csoportjában 63 százalék az átlag, a fejlett államokban pedig 35 százalék. 

Az EY könyvvizsgáló és tanácsadó cég megrendelésére az egész világra kiterjedő, összesen 3800 ember megkérdezésével kétévente elvégzett kutatás keretében Magyarországon száz interjút készítettek. A megkérdezettek fele 5 ezernél több embert foglalkoztató cég dolgozója volt, nagyjából tíz százalékuk felső vezető. - ismertette a megállapítás hátterét Biró Ferenc, az EY visszaélésekkel kapcsolatos kockázatkezeléssel foglalkozó partnere.

Még két területen tér el a magyarországi adat jelentősen a régiós és a fejlett országok átlagától. Az egyik az a meggyőződés, hogy a cégvezetés elegendő információ birtokában van - Magyarországon a válaszadóknak csak a fele értett egyet ezzel, míg Kelet-Európában 63 százalék, a fejlett országokban 66 százalék. A másik az az érzés, hogy nyomás nehezedik a vezetőségre, hogy a cég magas kockázatú piacokon terjeszkedjen - Magyarországon ez az arány 41 százalék, Kelet-Európában 29 százalék, a fejlett országokban pedig 23 százalék.

Régiós összehasonlításban is nagyon alacsony, csupán 13 százalék Magyarországon azoknak az aránya, akik jónak tartják a cégük üzleti-etikai normáit. Kelet-Európában 19 százalék, a fejlett országokban 26 százalék nyilatkozott így. Magyarországon és a közép-kelet-európai régióban a cégeknek nem egészen a felénél van etikai kódex vagy vesztegetésellenes szabályzat, míg a fejlett világban a cégek csaknem 60 százalékánál.

A felmérés szerint viszonylag magas, 64 százalék azoknak az aránya Magyarországon, akik szerint a vártnál lassabb a gazdasági növekedés. Kelet-Európában 57 százalék, a fejlett országokban 54 százalék ez elégedetlenek aránya.

Szerző

Ráégett a kormányra a felemás mentőcsomag

Publikálás dátuma
2015.05.20. 21:30
Fotó:Tóth Gergő/Népszava
Hiába mutogat a kormány sokadszor is a bankokra és a bíróságokra, a csalódott devizahitelesek dühe már a Fidesz adminisztráció ellen is fordult a mentőcsomag hiányosságai miatt. A többség keveset érez abból, hogy a kormány "megvédte" őket, ha a törlesztőrészlet csökkent is, úgy látják, tartozásuk mintha egy helyben állna. Sikerült viszont lejáratni nemcsak a hazai pénzügyi, de a jogszolgáltatási rendszert is.

A hivatalos adatok imponálóak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) beszámolója szerint a bankok a mostani elszámolás során 744,4 milliárd forintot fizettek vissza devizahiteles ügyfeleiknek. Ebből mintegy 181,3 milliárd forintot kaptak vissza olyanok, akiknek már megszűnt a devizahitel szerződése, mert törlesztették az adósságukat. A banki különadóval és az elszámolási kötelezettséggel együtt idén a pénzügyi rendszer szereplői összesen 1438 milliárd forint kénytelenek kifizetni - tette közzé a bankszövetség. Ez az összeg a GDP 1,2 százalékát teszi ki, s ez hiányozni fog a gazdaságból.

A visszafizetett összegből 532,7 milliárd a fennálló tartozásokat csökkenti, s ezen belül 390,5 milliárd forint a rendes, 142,2 milliárd forint a lejárt tartozást csökkenti. A fennmaradó 30 milliárd az árfolyamgátas szerződések gyűjtőszámlákon lévő összegét mérsékeli.

A gond azonban az, hogy a számok mögött igen csak eltérő élethelyzetek és hitelszerződések állnak. Így fordulhat elő, hogy jó néhányan a banki elszámoló leveléből arról értesültek, hogy nem csökkent, hanem nőtt a törlesztőrészletük, illetve a tartozásuk.

Ezt talán akaratán kívül a múlt héten egy elszólásával Rogán Antal, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője is elismerte a gazdasági bizottság előtt, amikor arról beszélt, hogy: a devizahitelesek 51 százalékának csökkent a törlesztőrészlete, 26 százalékuknál pedig változatlan maradt. Ez viszont azt jelenti, hogy az érintettek 23 százaléka rosszabbul járt.

Ezeket a számokat ugyan Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára sem vitatta, de a szövetség szerdai sajtótájékoztatóján közölte, ha a speciális eseteket nem számítják, csak a folyamatosan törlesztő, az árfolyamgátból kimaradó "normál" ügyfeleket veszik figyelembe, akkor átlagosan 20 százalékkal csökkent a devizahitelesek törlesztőrészlete. Ennek a csoportnak a 82 százaléka jelentős tehercsökkenést érzékel. Az adósok mindössze 1-2 százalékának nőtt a törlesztőrészlete, de jórészt nem közvetlenül az elszámolás miatt - állította Becsei András a szövetség alelnöke. Ennek két oka lehet. Türelmi idős volt a konstrukciójuk, vagyis eddig csak a kamatot fizették, a tőkét nem, és pont most járt le a türelmi idő. A másik ok, hogy a törvényben meghatározott 1 százalékpontos kamatfelár-minimum miatt (főleg jenhiteleseknél) nő a törlesztő, akik viszont kérhetik a devizában maradást tette - hozzá Becsei.

Úgy tetszik, annak a mintegy 180 ezer ügyfélnek a gondjára, akiknek 90 napon túli tartozása van és egy részük nem is fizeti a törlesztőrészletét, még megoldást kell találni, hogy a szeptember közepéig meghosszabbított kilakoltatási moratórium után ne veszítsék el lakásukat. Ám sokan lecsúszhatnak ebbe a kategóriába azok közül is, akiket éppen "megmentettek", mert az elszámolás és a forintosítás után is szinte ugyanannyi tőkével tartoznak a banknak, mint 8-10 éve, amikor felvették a hitelt.

A Portfolio.hu példájában szereplő rendesen törlesztő ügyfél 7,0 millió forintnyi frankhitelt vett fel 20 évre, eddig 7,6 millió forintnyi törlesztőrészletet fizetett, és még az aktuális forinttartozást egyébként 20 százalékkal csökkentő elszámolás után is 7,3 millió forinttal tartozik.

Devizában számolva tényleg csökkent a tartozás az eredetihez képest is, azonban nem időarányosan. Bár 8 év eltelt már a 20 éves futamidőből, a devizában számított tartozás is csak 23 százalékkal csökkent eddig.

A forinttartozás ehhez képest még a frankerősödés miatt is elszállt Az elszámolás csökkentette ugyan az év eleji tartozást 20 százalékkal, a korábban bekövetkezett árfolyamváltozások miatt azonban ez még mindig magasabb, mint az eredeti forintösszeg.

Czelleng Ádám, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezetője a Népszavának megerősítette sokakat valóban kellemetlen meglepetés érhetett. Az árfolyamgát például megszűnt a forintosítással. Az árfolyamgát 60 hónapos futamideje után legfeljebb 15 százalékkal nőhet a törlesztőrészletük, s ha ennél magasabb lenne, a futamidő növekszik.

Igazán rosszul az euróhitelesek jártak. Nekik ugyanis tavaly ősszel 309 forinton rögzítették a forintosítás árfolyamát. Csakhogy 2014. utolsó két hónapjában jóval 309 forint alatt tanyázott az euró-forint árfolyam, így az euróról forintosított hitelek törlesztőrészlete január után növekedett Minél erősebb a forint, az euróban eladósodottak annál nagyobb veszteséget könyvelhetnek el.

A devizahitelesek csalódása legalább részben érthető - véli Gadó Gábor ügyvéd, aki a devizahitellel kapcsolatos banki pereket követte végig. Szerinte is az árfolyamváltozások, vagyis a forint gyengülése miatt nőtt nagyságrendekkel a devizahitelesek törlesztőrészlete. Gadó szerint az úgynevezett mentőcsomagok azokon nem segíthettek, akik az elszabadult árfolyamok miatt nem tudták fizetni a törlesztő részletüket.

A Bankszövetség alelnöke, viszont úgy vélte: a nem teljesítő hitelek esetében az elszámolás először a hátralékot csökkentette, ami jelentősen apadt ennek köszönhetően, az ügyfelek egy részénél le is nullázódott. A továbbra is hátralékkal küzdőknek segített az elszámolás, a jövőben pedig a Nemzeti Eszközkezelő kvótájának megduplázása, 25 ezerről 50 ezer felvásárolható lakásra, illetve a magáncsőd jelenthet számukra megoldást.

Az Alkotmánybíróság (Ab) és a Kúria együtműködésével a kormánynak sikerült egy olyan konstrukciót létrehozni, amely a magyar bankrendszer tőkeellátottságát jelentősen meggyengítette, míg az adósok egy részénél kismértékű javulást jelent - véli Gadó.

Ami az adósok "bevételi oldalán" pozitív, hogy a devizahiteles törvény kimondta, hogy az átváltás, az árfolyamrés az eladás és a vételi árfolyam közötti különbség tisztességtelen, ez a különbözet kamatostul visszajár az ügyfélnek. Emellett minden olyan egyoldalú kamat, illetve költségemeléssel, amelyet a szerződésben kikötöttek, a bankoknak el kell számolni, mert az is tisztességtelen volt.

A könyvelés "kiadási oldalán"viszont ott szerepel, hogy az adósoknak a szerződésben foglaltakat ettől függetlenül teljesíteni kell. Igazán jól azok a tehetős devizahitelesek jártak - közöttük jó néhány akkori országgyűlési képviselő - akik 2011-2012-ben végtörleszthettek. Ők akkor akár több milliós megtakarítással számolhattak. Gadó Gábor szerint nem igazak azok a vádak, hogy a kormány és a bankok háttéralkut kötöttek és a pénzintézetek jól jártak volna a forintosítással. Azt a józan ész diktálta, hogy ne a 2010-es árfolyamon rögzítsék a forintosítást, mert azzal végleg bedöntötték volna a hitelintézeteket, óriási gazdasági kárt okoztak volna az országnak, ráadásul ez a lépés jogellenes is lett volna - fogalmazott.

Gadó Gábor úgy vélte a jog számára katasztrófa, hogy a Kúria kollégiumi vezetője tavaly nyáron sajtótájékoztatón jelentette be, nem lesz nyertese azoknak a pereknek, amelyekben a bankok perelték be az államot, és valóban igaza lett. Még részletkérdésekben sem ismerte el a Kúria, hogy igaza lehetett valamelyik banknak. Ha ezt előre meg lehet mondani, ha ilyen törvényt készítenek, akkor az gyengítheti a jog iránti bizalmat, tiszteletet. A bankok azért indítottak a biztos vereség tudatában is pereket, mert ha nem teszik, akkor elismerik a törvényben megfogalmazott vélelmek valóságtartalmát. Ezen kívül ahhoz, hogy a strasbourgi nemzetközi bírósághoz lehessen fordulni, ki kell meríteni az összes itthoni jogorvoslati lehetőséget - mutatott rá az ügyvéd.

A Népszava kérdésére Becsei András megerősítette, továbbra sem ismerik el az átváltás, az árfolyamrés az eladás és a vételi árfolyam közötti különbség, illetve a kamatemelés tisztességtelen voltát, csak a forintosítással értettek egyet. A játékszabályok tíz évvel későbbi, visszamenőleges megváltoztatása miatt több bank is nemzetközi jogi fórumhoz fordul.

A mentőcsomag nyomhatja agyon
A csalódottak egyike, a lapunknál panaszkodó Róder Frigyes, aki szerencsétlenségére euró és svájci frank hitelt is fölvett még jóval 2010 előtt. Róder lapunknak elmondta, két ingatlanra jegyeztek be a bankok jelzálogot. A budai lakást és a házat is áron alul értékesítették, de így sem tudták visszafizetni a forintosítás után az adósságukat.A legutolsó deviza-mentőcsomag végeredménye azonban számukra lesújtó volt.
Az euró esetében az elszámolás után kiderült, az eddigi havi 47 ezer forintos törlesztőrészletük 58 ezer forintra ugrott a tőketartozás drámai növekedése miatt, aminek oka a korábbi árfolyam-változás, a forint mélyrepülése volt.
A svájci frank hitelük esetében akár örvendezhettek is volna, hiszen a havi 36 ezer forintos törlesztő-részletük 26 ezerre zuhant, csak sajnos ezzel párhuzamosan a hitel futamideje nyúlt meg a hazai átlagéletkor határáig: Róder 80 éves lesz 2032-ben, ha megéri, mire az utolsó részletet is kifizeti.

Az autóhiteleket is forintosítják

A bankok számára azonban még nem ért véget a tortúra. Tegnap látott napvilágot a hír, miszerint a jegybank büntetné azt a hitelintézetet, amely egy határidőn túl devizaalapú személyi vagy autóhitelt tart a mérlegében. Az MNB ugyanis kiemelt kockázatnak tekinti a deviza alapú személyi- és autóhiteleket, ezért a bankszövetséggel egyeztetve forintosítaná azokat. Az autóhitelesek törlesztő részlete csupán 5 százalékkal csökkent az elszámolás miatt, így a svájci frank forinttal szembeni nagymértékű erősödése most az év elejéhez képest magasabb terheket ró az ügyfelekre - hangsúlyozza az MNB. A másik baj, hogy a teljes gépjármű-hitelállomány közel egyharmada "bullet" típusú hitel, amely különösen érzékeny a forint árfolyam megváltozására. Ezeknél a futamidő elején csak a kamatot kell fizetni, így alacsony a kezdeti törlesztő részlet, míg a futamidő végén jön a tőketörlesztés így akár 10 szeresére is emelkedhet a havi törlesztő teher - figyelmeztetett az MNB.

A deviza alapú személyi hitelek és autóhitelek állománya 300 milliárd forint, ami 250 ezer szerződéshez kapcsolódik. Ehhez jön még az "átfertőződési" hatás, mivel sokaknak egyszerre van jelzáloghitelük is mellette. Ugyanakkor már e nélkül is veszélybe kerülhet a lakás, ha a hitel összege nagyobb, mint a fedezetként szolgáló gépjármű értéke, mert a bank ilyenkor más vagyontárgy, például, egy lakás kényszer értékesítésével is kielégítheti a követelését.

A felemás adósmentés ráégett a kormányra

Ez a legutóbbi mentőcsomag a sokadik állomása annak a sorozatnak devizahiteles ügyben, amely csak egy szűkebb körnek volt előnyös, azoknak, akik végtörleszthettek - nyilatkozta a Népszavának Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. Azok jártak jól, akik amúgy is ki tudták volna fizetni a törlesztőrészletüket. Ez is ennek a történetnek a részként jelenik meg a közvéleményben.

Összességében a devizahiteles ügyek, a mentőcsomagok a Jobbik konyhájára hoztak, mert ők programjukban ezt kiemelten kezelték, akár csak a kritikát az előző kormányokkal és a jelenlegivel szemben.

Az az alapvető gond, hogy eleve tudni lehetett, ezt a rendkívül bonyolult és a hitelügyeken túlnőtt problémát nem lehetett, nem lehet egyetlen jó döntéssel megoldani. Már csak azért sem, mert nagyon különbözőek a hitelszerződések és az adósok helyzete is igen eltérő.

A kormánykommunikáció ráadásul hibás volt akkor, amikor túlzott várakozásokat keltett az emberekben és 20-30 százalékos átlagos törlesztőrészlet csökkenésről beszéltek a politikusok. Ez kontraproduktív lehet és népszerűségvesztést hozhat a kormánynak, amikor kiderül, hogy ez csak erős megszorításokkal és egy szűkebb körre igaz. A szélsőjobb általános bankellenes kommunikációjába viszont jól beilleszthető, hogy sokaknak éppen nem változott, vagy még nőtt is a törlesztőrészlete.

A deviza-mentőcsomag legalábbis részleges kudarcát a kormány már nem képes áthárítani sem a bankokra, sem a bíróságokra, ez ráégett.

Szerző

Szakmunkás kerestetik

 A magyarországi hiányszakmák tizes listáját már hatodik éve a szakmunkások vezetik, második helyen a sofőrök, a harmadik helyen pedig a mérnökök állnak - közölte a Manpower Munkaerő-szervezési Kft. éves tehetség felmérésének eredményeit szerdán az MTI-vel. A vizsgálatban 750 vállalat vezető HR-szakemberét kérdezték a magyarországi hiányszakmákról és az ezzel kapcsolatos problémákról.

A magyarországi megkérdezettek 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szakemberhiány miatt vannak betöltetlen pozíciói, ez a szám 2 százalékponttal magasabb a 2014-es eredménynél. A vizsgálat magyarországi történetében (2010 óta) ez az eddig mért legmagasabb érték.

A vállalatok egyre kevésbé érzik a szakemberhiány negatív hatását Magyarországon - derül ki az adatokból. Tavalyelőtt még a vállalatok harmada vélte úgy, hogy a szakemberhiány jelentősen befolyásolta ügyfél-kiszolgálási képességüket, ezzel szemben idén ez az arány csupán 18 százalék volt. Azok aránya pedig, akik szerint az ügyfélkiszolgálás eredményességére nincs hatással a szakemberhiány, két év alatt 25 százalékról 57 százalékra nőtt.

Dalányi László, a Manpower magyarországi ügyvezetője a közleményben ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyarországi munkaadók feltehetően találtak olyan átmeneti megoldásokat, amelyekkel időben elodázhatják a szakemberhiány negatív hatásait.

Az üres munkahelyek betöltésének problémáját 2014-ben a válaszadók több mint fele a szaktudás hiányában látta és csupán 37 százaléka hivatkozott a jelentkezők hiányára. Idén ez a tendencia megfordult és a vállalatok 62 százaléka már a jelentkezők hiányában látta a betöltetlen állások problémáját, és mindössze 39 százalékuk említette a hiányzó szaktudást.
A fokozódó szakemberhiány enyhítésére a magyarországi vállalatok harmada semmilyen stratégiát nem dolgozott ki. A megkérdezettek 43 százaléka a meglévő dolgozók továbbképzésére és a javadalmazási rendszer fejlesztésére fordít kiemelt figyelmet. A fennmaradó 30 százalék pedig a foglalkoztatási formák, modellek átalakításában látja a megoldást.

Szerző