Európa orosz turisták nélkül?

Drámai mértékben zuhant az Európába látogató orosz turisták száma. Ez immár nemcsak az oroszok problémája, az európai turizmus világa is megsínyli az ukrán válság következtében kialakult helyzetet.

Az „Expert Online” orosz honlap nem az egyetlen, amely borús képet fest a turizmusról. Az Oroszországból Európába látogató turisták száma a tavalyihoz képest 30 százalékkal csökkent, miközben világméretekben, de még európai viszonylatban is általános növekedést jósolnak a hivatalos szervezetek.

Ezzel ellentétben, Moszkvában csak negatív számokról tudnak beszámolni. Az első negyedévben például a népszerű Csehországba feleannyian utaztak, mint korábban. A jelenség nem új keletű, tavaly az utolsó negyedévben 40-50 százalékos esést regisztráltak a schengeni övezet országaiba irányuló utazások eladásában.

Az orosz turisták nemcsak Európát, hanem Ázsiát is kevesebben keresik fel. Az elmúlt évhez képest több mint a felére esett vissza az érdeklődök száma. Még az olyan kedvelt célországok is orosz turistákat vesztettek, mint Kambodzsa, Vietnam, Thaiföld és a Fülöp-szigetek. Európai utazási szervezetek a bruttó hazai termék, az infláció, a meggyengült rubel, az alacsony olajár és a tartós ukrajnai konfliktus alakulásától teszik függővé, változik-e ez a tendencia.

A jelek sem politikailag, sem gazdaságilag semmi biztatóval nem kecsegtetnek. Aligha történhet bármi, ami az oroszok utazási kedvetlenségén vagy pénztelenségén változtatna. Bár ezt a pesszimista véleményt nem mindenki osztja: az európai utazási szervezet, az ETC például bízik a rubel megerősödésében.

Európában még az ukrán válságot megelőző 2013-ban is csak 6 százalékot tett ki az orosz turisták aránya, a veszteség tehát nem érinti túlzottan érzékenyen a kontinenst. A sikeres marketing tevékenységnek köszönhetően ellensúlyt képez, hogy világméretekben egyre többen utaznak. Európa sem lóg ki a sorból. A honlap szerint az oroszok nélkül is nőtt a turizmus Izlandon (+ 31,4 százalék), Horvátországban (+24,6), Macedóniában (+23,2), Romániában (+13,1), Magyarországon (+12,1), Szlovéniában (+11,7), Ausztriában (+11,4) és Szerbiában (+11).

Ez azonban nem deríti fel azokat az országokat, amelyektől távol maradnak az oroszok. Két kivétel adódik mindössze: Macedónia és Románia, ahova az év első negyedében még többen utaztak, mint korábban. A vesztesek száma ennél sokkal nagyobb, néhány európai üzleti vállalkozás érzékeny veszteségeket könyvelhet el. Közéjük tartoznak a közlekedési vállalatok is. Az európai folyókon hajóutakat szervező német Nicko Cruises például máris csődöt jelentett. Az okot egyértelműen az ukrán háború miatt visszaesett orosz érdeklődéssel magyarázzák.

Nagy veszteségeket könyvelhetnek el az orosz piacon működő cégek is. Csődbe került többek között a „Nyeva”, a „Labirint”, a „Juzsnyij Kreszt”, s ez az utazásszervezők iránti bizalmat alaposan megrendítette. Az orosz cégekkel kapcsolatban lévő külföldi partnerek egyike-másika is stratégiát váltott vagy egyszerűen eltűnt a piacról.

Különösen az „Alkan Group” csődje alakult viharosra, sikerült azonban a partnerekkel rendezni a problémákat, leépíteni a ráfizetéses utazásokat, és életben tartani az egyiptomi és törökországiakat. Az angliai utazások fő szervezője, a „Meridian Express Holiday” viszont ráfizetett arra, hogy igyekezett eltussolni a közvélemény előtt a felmerülő bajokat, és furcsa manőverekbe kezdett.

Van néhány európai ország, amely megpróbál a helyzetből profitálni, és magához vonzani az orosz turistákat. Mindenekelőtt Görögország, amelynek politikai érdeke is fűződik ehhez, továbbá Törökország. A többi európai állam nem mutat hajlandóságot arra, hogy állami segédlettel csalogassa az oroszokat. Úgy vélik a rubel erősödése és az euró gyengülése majd meghozza az utazási kedvet. S, ha nem, attól sem esnek nagyon kétségbe.

Egyes cégek eközben új lehetőségek után néznek. A görög „Beleon Tours” például kitalálta, hogy ezentúl a tömeges turizmusról áttér arra, hogy egyéni igényeket igyekszik kielégíteni, VIP-utakat szervez, sőt esküvői ceremóniákat is vállal. Nagy változás ez ahhoz képest, hogy fennállása óta több mint egymillió turistát fogadott Oroszországból és a FÁK államaiból. A tavalyi 30 százalékos zuhanás óta azonban nem kockáztatnak. Akad olyan iroda is, például Tunéziából, amelyik önálló tevékenységbe kezdett Oroszországban.

Az oroszok egyelőre inkább a hazai lehetőségek felé fordulnak, és abban bíznak, hogy a mostani különleges helyzet még javára is válhat a belföldi turizmusnak. Arra számítanak, hogy különösen Szocsi nyerhet sokat, elsősorban a négy-öt csillagos szállodák iránti igény jelentős növekedésével. Becslések szerint akár 50 százalékkal is emelkedhet a bevétel.

A Szocsitól 70 kilométerre, 550 méter magasan fekvő, 2-3000 méter magas hegyektől övezett Krasznaja Poljana is sok meglepetést tartogat. Létrehozásában a világ legjobb szakemberei vettek részt. Az orosz Svájcnak titulált település nyáron hegyi kirándulásokkal, télen fél méter vastagságú hóval, s ha kell, mesterséges hóval várja a turistákat. A 2014-es olimpiának hála, modern sí-komplexum épült itt. Tíz szállodája van, és a sífelvonók három kilométeres körzetében további hetven.

Szakértők úgy vélik, vetekedhet a legjobb angliai üdülőhelyekkel. Kihasználtsága februárban már elérte a 86 százalékot és rekordot szeretnének dönteni nyáron. Eddig egymillió turistát fogadott. Vlagyimir Putyin tavasszal járult hozzá, hogy a sí-komplexumot továbbfejlesszék, és új pályákat építsenek.

A Krím-félszigetben is sok fantáziát látnak. A már meglévő szállodák szolgáltatási színvonalának emelése mellett téma újabb hotelek építése. Ötletekben nincs hiány, pénzben annál inkább. Ennek ellenére az orosz állam nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy kedvezményekkel a félsziget idegenforgalmát fellendítse. Külföldiekre nem nagyon számíthatnak, maradnak az oroszok.

Az első sikereket mindenesetre elkönyvelhetik. Több mint 175 ezer ember üdült a Krímben a májusi ünnepek időszakában, közülük 34 ezren Ukrajnából, 3 ezren külföldről érkeztek. 250 szanatórium és panzió állt rendelkezésükre. Az üdülőhelyek kihasználtsága 40 százalékos volt, a legnagyobb objektumoké viszont 80-100 százalékos.

A legtöbben Jaltát választották, de sok érdeklődött vonzott a déli Bahcsiszeráj, és a nyugati rész is, amely szanatóriumi szolgáltatásaival a nyerő. A híres borvidékek és üzemek külön programokat szerveznek. Moszkvából, Szentpétervárról, az ország középső és déli részéből érkeznek a legtöbben.

A szezon május elsején kezdődött, és abban reménykednek, hogy idén több mint 4 millió turistát fogadnak majd. Legközelebb a dél-keleti tengerparton fekvő Feodoszija gasztronómiai fesztiválja ígérkezik érdekesnek, legalább 15 ezer vendégre számítanak. Június derekára már 680 objektum áll a vendégek rendelkezésére, megnyitják előttük a leghíresebb palotákat, műemlékeket és múzeumokat.

A miniszterre mosolygott Fortuna

Történelmileg is a Krím volt mindig az oroszok legkedveltebb kirándulóhelye a legmagasabb szinteken is. Ma sincs ez másképpen. Szombaton, május 16-án Szergej Sojgu védelmi miniszterre mosolygott rá a szerencse, aki kimagasló sport teljesítményéért jutalomkirándulást nyert a Krímbe. Sojgut választották annak a jégkorong mérkőzés legjobbjának, amelyben Vlagyimir Putyin is játszott, ő nyitotta meg a találatok sorát és nem kevesebb, mint 8 gólt lőtt.

A mérkőzést Szocsiban rendezték, jótékony céllal, hockey sztárok – legtöbbjük már visszavonult-, politikusok és más ismert személyiségek részvételével.A játékosok mezükön viselték a 70-es számot, a második világháborús győzelem emlékére. A meccs eredménye 18-6 volt, „természetesen” annak a csapatnak a javára, amelyben Putyin is játszott. (Vasárnap a prágai világbajnokságon Oroszország kiütéses vereséget szenvedett Kanadától.)