Európa orosz turisták nélkül?

Publikálás dátuma
2015.05.21. 07:32
A Nyugat és Oroszország közötti feszültségek ellenére Moszkvában azért továbbra is sok külföldi turista bukkan fel FOTÓ: EUROPR
Drámai mértékben zuhant az Európába látogató orosz turisták száma. Ez immár nemcsak az oroszok problémája, az európai turizmus világa is megsínyli az ukrán válság következtében kialakult helyzetet.

Az „Expert Online” orosz honlap nem az egyetlen, amely borús képet fest a turizmusról. Az Oroszországból Európába látogató turisták száma a tavalyihoz képest 30 százalékkal csökkent, miközben világméretekben, de még európai viszonylatban is általános növekedést jósolnak a hivatalos szervezetek.

Ezzel ellentétben, Moszkvában csak negatív számokról tudnak beszámolni. Az első negyedévben például a népszerű Csehországba feleannyian utaztak, mint korábban. A jelenség nem új keletű, tavaly az utolsó negyedévben 40-50 százalékos esést regisztráltak a schengeni övezet országaiba irányuló utazások eladásában.

Az orosz turisták nemcsak Európát, hanem Ázsiát is kevesebben keresik fel. Az elmúlt évhez képest több mint a felére esett vissza az érdeklődök száma. Még az olyan kedvelt célországok is orosz turistákat vesztettek, mint Kambodzsa, Vietnam, Thaiföld és a Fülöp-szigetek. Európai utazási szervezetek a bruttó hazai termék, az infláció, a meggyengült rubel, az alacsony olajár és a tartós ukrajnai konfliktus alakulásától teszik függővé, változik-e ez a tendencia.

A jelek sem politikailag, sem gazdaságilag semmi biztatóval nem kecsegtetnek. Aligha történhet bármi, ami az oroszok utazási kedvetlenségén vagy pénztelenségén változtatna. Bár ezt a pesszimista véleményt nem mindenki osztja: az európai utazási szervezet, az ETC például bízik a rubel megerősödésében.

Európában még az ukrán válságot megelőző 2013-ban is csak 6 százalékot tett ki az orosz turisták aránya, a veszteség tehát nem érinti túlzottan érzékenyen a kontinenst. A sikeres marketing tevékenységnek köszönhetően ellensúlyt képez, hogy világméretekben egyre többen utaznak. Európa sem lóg ki a sorból. A honlap szerint az oroszok nélkül is nőtt a turizmus Izlandon (+ 31,4 százalék), Horvátországban (+24,6), Macedóniában (+23,2), Romániában (+13,1), Magyarországon (+12,1), Szlovéniában (+11,7), Ausztriában (+11,4) és Szerbiában (+11).

Ez azonban nem deríti fel azokat az országokat, amelyektől távol maradnak az oroszok. Két kivétel adódik mindössze: Macedónia és Románia, ahova az év első negyedében még többen utaztak, mint korábban. A vesztesek száma ennél sokkal nagyobb, néhány európai üzleti vállalkozás érzékeny veszteségeket könyvelhet el. Közéjük tartoznak a közlekedési vállalatok is. Az európai folyókon hajóutakat szervező német Nicko Cruises például máris csődöt jelentett. Az okot egyértelműen az ukrán háború miatt visszaesett orosz érdeklődéssel magyarázzák.

Nagy veszteségeket könyvelhetnek el az orosz piacon működő cégek is. Csődbe került többek között a „Nyeva”, a „Labirint”, a „Juzsnyij Kreszt”, s ez az utazásszervezők iránti bizalmat alaposan megrendítette. Az orosz cégekkel kapcsolatban lévő külföldi partnerek egyike-másika is stratégiát váltott vagy egyszerűen eltűnt a piacról.

Különösen az „Alkan Group” csődje alakult viharosra, sikerült azonban a partnerekkel rendezni a problémákat, leépíteni a ráfizetéses utazásokat, és életben tartani az egyiptomi és törökországiakat. Az angliai utazások fő szervezője, a „Meridian Express Holiday” viszont ráfizetett arra, hogy igyekezett eltussolni a közvélemény előtt a felmerülő bajokat, és furcsa manőverekbe kezdett.

Van néhány európai ország, amely megpróbál a helyzetből profitálni, és magához vonzani az orosz turistákat. Mindenekelőtt Görögország, amelynek politikai érdeke is fűződik ehhez, továbbá Törökország. A többi európai állam nem mutat hajlandóságot arra, hogy állami segédlettel csalogassa az oroszokat. Úgy vélik a rubel erősödése és az euró gyengülése majd meghozza az utazási kedvet. S, ha nem, attól sem esnek nagyon kétségbe.

Egyes cégek eközben új lehetőségek után néznek. A görög „Beleon Tours” például kitalálta, hogy ezentúl a tömeges turizmusról áttér arra, hogy egyéni igényeket igyekszik kielégíteni, VIP-utakat szervez, sőt esküvői ceremóniákat is vállal. Nagy változás ez ahhoz képest, hogy fennállása óta több mint egymillió turistát fogadott Oroszországból és a FÁK államaiból. A tavalyi 30 százalékos zuhanás óta azonban nem kockáztatnak. Akad olyan iroda is, például Tunéziából, amelyik önálló tevékenységbe kezdett Oroszországban.

Az oroszok egyelőre inkább a hazai lehetőségek felé fordulnak, és abban bíznak, hogy a mostani különleges helyzet még javára is válhat a belföldi turizmusnak. Arra számítanak, hogy különösen Szocsi nyerhet sokat, elsősorban a négy-öt csillagos szállodák iránti igény jelentős növekedésével. Becslések szerint akár 50 százalékkal is emelkedhet a bevétel.

A Szocsitól 70 kilométerre, 550 méter magasan fekvő, 2-3000 méter magas hegyektől övezett Krasznaja Poljana is sok meglepetést tartogat. Létrehozásában a világ legjobb szakemberei vettek részt. Az orosz Svájcnak titulált település nyáron hegyi kirándulásokkal, télen fél méter vastagságú hóval, s ha kell, mesterséges hóval várja a turistákat. A 2014-es olimpiának hála, modern sí-komplexum épült itt. Tíz szállodája van, és a sífelvonók három kilométeres körzetében további hetven.

Szakértők úgy vélik, vetekedhet a legjobb angliai üdülőhelyekkel. Kihasználtsága februárban már elérte a 86 százalékot és rekordot szeretnének dönteni nyáron. Eddig egymillió turistát fogadott. Vlagyimir Putyin tavasszal járult hozzá, hogy a sí-komplexumot továbbfejlesszék, és új pályákat építsenek.

A Krím-félszigetben is sok fantáziát látnak. A már meglévő szállodák szolgáltatási színvonalának emelése mellett téma újabb hotelek építése. Ötletekben nincs hiány, pénzben annál inkább. Ennek ellenére az orosz állam nagy erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy kedvezményekkel a félsziget idegenforgalmát fellendítse. Külföldiekre nem nagyon számíthatnak, maradnak az oroszok.

Az első sikereket mindenesetre elkönyvelhetik. Több mint 175 ezer ember üdült a Krímben a májusi ünnepek időszakában, közülük 34 ezren Ukrajnából, 3 ezren külföldről érkeztek. 250 szanatórium és panzió állt rendelkezésükre. Az üdülőhelyek kihasználtsága 40 százalékos volt, a legnagyobb objektumoké viszont 80-100 százalékos.

A legtöbben Jaltát választották, de sok érdeklődött vonzott a déli Bahcsiszeráj, és a nyugati rész is, amely szanatóriumi szolgáltatásaival a nyerő. A híres borvidékek és üzemek külön programokat szerveznek. Moszkvából, Szentpétervárról, az ország középső és déli részéből érkeznek a legtöbben.

A szezon május elsején kezdődött, és abban reménykednek, hogy idén több mint 4 millió turistát fogadnak majd. Legközelebb a dél-keleti tengerparton fekvő Feodoszija gasztronómiai fesztiválja ígérkezik érdekesnek, legalább 15 ezer vendégre számítanak. Június derekára már 680 objektum áll a vendégek rendelkezésére, megnyitják előttük a leghíresebb palotákat, műemlékeket és múzeumokat.

A miniszterre mosolygott Fortuna
Történelmileg is a Krím volt mindig az oroszok legkedveltebb kirándulóhelye a legmagasabb szinteken is. Ma sincs ez másképpen. Szombaton, május 16-án Szergej Sojgu védelmi miniszterre mosolygott rá a szerencse, aki kimagasló sport teljesítményéért jutalomkirándulást nyert a Krímbe. Sojgut választották annak a jégkorong mérkőzés legjobbjának, amelyben Vlagyimir Putyin is játszott, ő nyitotta meg a találatok sorát és nem kevesebb, mint 8 gólt lőtt.
A mérkőzést Szocsiban rendezték, jótékony céllal, hockey sztárok – legtöbbjük már visszavonult-, politikusok és más ismert személyiségek részvételével.A játékosok mezükön viselték a 70-es számot, a második világháborús győzelem emlékére. A meccs eredménye 18-6 volt, „természetesen” annak a csapatnak a javára, amelyben Putyin is játszott. (Vasárnap a prágai világbajnokságon Oroszország kiütéses vereséget szenvedett Kanadától.)



Szerző

Nemzeti hős vagy háborús bűnös?

Publikálás dátuma
2015.05.21. 07:31
1946-ban nem volt kérdés, hogy Mihailovic pere milyen ítélettel zárul FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/HULTON ARCHIVE
Ma is komoly vitatéma Szerbiában a Legfelsőbb Bíróság múlt heti döntése, amellyel rehabilitálta Draza Mihailovic csetnikvezért. Szerb internetes oldalakon óriási vitákat gerjesztett az ítélet, olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek szerint a bírák ezzel a partizán felszabadítókat köpték szembe. Mihailovic megítélése meglehetősen kétes, s a történészek sem teljesen egységesek abban, háborús bűnösnek tekinthető-e vagy sem.

Szerbia évek óta az Európai Unióba törekszik. Ez a folyamat meglehetősen lassan halad, jó esetben talán 2020-ra várható Belgrád uniós integrációja. A Mihailovic-ügy is azonban arra utal, hogy még számos akadály tornyosulhat a szerbek uniós csatlakozása előtt. Horvátország szerint ugyanis a csetnikvezér rehabilitálásával maguk a bírák akadályozzák meg, hogy az ország az európai család részévé váljon.

A Legfelsőbb Bíróság (Szerbiában Felső Bíróságnak nevezik) ítészei arra a következtetésre jutottak, nem bizonyított tény, hogy Mihajlovic háborús bűnös lett volna, ráadásul az akkori döntnökök az ítéletet politikai nyomásra hozták meg, nem biztosították az eljárás pártatlan lebonyolítását. A Legfelsőbb Bíróság döntése jogerős, vagyis senki sem támadhatja meg.

Vojislav Seselj, az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) vezetője üdvözölte a döntést, szerinte Mihajlovic „hősiesen harcolt” a második világháborúban. A szerb kormányból Ivica Dacic külügyminiszter, a szerb szocialisták elnöke bírálta a leghevesebben az ítéletet, aki úgy vélte, a döntés szégyen Szerbiára nézve. Közvetve elhatárolódott az ítélettől Aleksandar Vucic miniszterelnök is, aki szerint a jövővel kell foglalkozni, s nem a múlttal.

Egyben úgy vélte, a döntés után nemzeti egységre lenne szükség. Vesna Pusic horvát külügyminiszter szerint az ítéletnek következményei lesznek az egész régióra nézve, ám Zágráb emiatt nem tiltakozik Belgrádnál. A szerb internetes hozzászólások is azt bizonyítják, rendkívüli módon megosztott a döntés kapcsán a szerb társadalom.

A történészek is megosztottak

Miért vált ki ma is ilyen erős érzelmeket Mihailovic személye? Háborús bűnös volt-e vagy sem? A történészek sem jutottak egységes álláspontra. Mihailovic mai megítélését ugyanakkor egy sor körülmény befolyásolja. Azok, akik Szerbiát a partizán hagyományok követőjének tartják, egyértelműen háborús bűnösnek tekintik. Azok viszont, akik álma a nagy szerb állam megteremtése, közéjük tartozik Seselj is, nemzeti hősnek tartják.

Mindenfajta messzemenő történelmi következtetés levonása nélkül tekintsük át Mihailovic életének legfőbb szakaszait. Dragoljub, „Draza” Mihailovic 1893. április 26-án született Ivanjicában. Miután mindkét nagybátyja tiszt volt, magától értetődőnek tűnt számára, hogy bevonul a hadseregbe. Kadétként részt vett a balkáni háborúkban.

Az első világháborút követően Mihailovic a frissen megalakult Szlovén-Horvát-Szerb Állam elitalakulata, a királyi gárda tagja lett, ám egy incidens majdnem teljes karrierjét derékba törte. Történt ugyanis, hogy 1919 szilveszter éjszakáján egyik társa a bolsevik forradalmat üdvözölte. Mihailovic erre kibiztosította fegyverét, s azt kiáltotta: „Majd meglátjuk, ki a jobb szerb nálam!” 15 napos börtönbüntetésre ítélték. 1920-ban feleségül vette Jelica Lazarevicet, négy gyermekük született, közülük Gordana élt a legtovább: 2014 februárjában, 86 évesen halt meg Belgrádban.

Mihailovic 1926-ban a hadtudományok doktora lett. Ekkoriban a királyság a legjobbnak tartott katonákat Franciaországba küldte tanulni, rá is ez a sors várt: posztgraduális képzését Párizsban végezte.

Folyamatosan került egyre feljebb a katonai ranglétrán. 1926 márciusában Belgrádban az úgynevezett dunai divízió parancsnokhelyettesévé nevezték ki. A harmincas években aztán inkább diplomáciai feladatokat látott el: 1935-ben Bulgáriában, majd Csehszlovákiában szolgált. Prágában nem foglalkozott politikával, elsősorban hadi felszerelések beszerzését bízták rá.

Hadsereg nemzetiségi alapon

1937-ben Ljubljanába, majd 1938-ban a szintén Szlovénia területén található Celjébe került. Itt tervet kovácsolt a jugoszláv hadsereg újjászervezésére. Úgy vélte, nemzetiségi alapon kell megszervezni az egyes hadtesteket, s önálló divíziója lehet a szerbeknek, a horvátoknak és a szlovéneknek. Meglátása szerint a nemzetiségi szempontból homogén haderő hatékonyabb a vegyesnél. Elképzeléseit annyira nem díjazták feljebbvalói, hogy a tervek 1939. november 1-jén történt elutasítását követően 30 napos szabadságvesztéssel sújtották.

1940-ben rövid ljubljanai kitérő után visszatért Belgrádba, a katonai akadémiára, ahol Hitler-ellenes kijelentésekkel vétette észre magát. Amikor ebbéli véleményének egy a belgrádi brit nagykövetségen tartott fogadáson is hangot adott, az akkori német nagykövet a szerb külügyminiszternek, Aleksandar Cincar-Markovicnak küldött tiltakozó jegyzékben fejezte ki nemtetszését. Mihailovicot ezért ismét 30 napos elzárással sújtották.

A világháborúban

Életének legérdekesebb időszaka második világháborúbeli szerepvállalása. Azután, hogy a németek, a magyarokkal, az olaszokkal és a bolgárokkal 1941 áprilisában megtámadták Jugoszláviát, Szlavóniába került, s ő rendelte el a brckói híd felrobbantását, hogy megakadályozza a németek további gyors előretörését. Áprilisban azonban, a gyorshadtest parancsnokaként, a horvát usztasák ellen is harcolt Derventában és Bosanski Brodban.

E két település is csatlakozni kívánt az usztasák által létrehozott, s Hitler által támogatott Független Horvát Államhoz (NDH). Bár a királyi haderő esélye a győzelemre minimálisra csökkent, Mihailovic nem volt hajlandó megadni magát egységével, s inkább a közeli erdőbe vonult. Csapatát átnevezte „hegyi hadtestnek”, társaival a kelet-boszniai hegyekbe vonultak.

1941. május 11-én néhány másik tiszttel Ravna Gorában megalapította a jugoszláv hadsereg csetnik részlegét, s Mihailovic meg akarta szervezni a német-olasz megszállókkal, illetve az usztasákkal szembeni ellenállást. Csetnik – paramilitáris - csoport egyébként már ez előtt is létezett, annak vezetője, Kosta Pecanac azonban nem értett egyet Mihailovic álláspontjával. Az év folyamán egyre több tiszt csatlakozott Mihailovic mozgalmához. Utóbbi legfőbb célja ugyanakkor az volt, hogy megszerezze a britek támogatását, ami kezdetben sikerült is. 1941 szeptemberében lépett kapcsolatba velük.

Közben azonban a Szovjetunióhoz hű Jugoszláv Kommunista Párt is akcióba lépett, s 1941 júliusában harcra szólított a megszállók ellen. Augusztus végén a csetnikek és a partizánok még együttműködtek egymással. Szeptember 19-én Mihailovic és Tito találkoztak is, hogy a további kooperációról tárgyaljanak, de a megbeszélések kudarcba fulladtak. Tito kezdettől fogva nem bízott Mihailovicban, s attól tartott, amúgy távolról sem megalapozatlanul, hogy a csetnikek az első adandó alkalmat kihasználva támadást intéznek ellenük.

Mihailovic ugyanis arra törekedett, hogy megakadályozza: Tito váljon az ellenállás vezető személyiségévé. Az már kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy előbb-utóbb szakításra kerül sor közöttük, hiszen teljesen mást akartak. Mihailovic a királyságot akarta helyreállítani, amelynek keretein belül létrejöhet Nagy-Szerbia. Októberben ismét összeült egymással Tito és Mihajlovic, de csak jelentéktelen kérdésekben sikerült dűlőre jutniuk.

 

Frissítve: 2015.05.20. 22:05

Titkos kísérleteket végez az amerikai légierő

Titkos, kísérleti eszközöket szállító űrrepülőt állított Föld körüli pályára szerdán az amerikai légierő.

Az X-37B típusú, pilóta nélküli, 9 méter hosszú mini-űrkompot Cape Canaveralből egy Atlas V hordozórakéta emelte a világűrbe.
A katonai kutatóprogramnak ez a negyedik kísérleti repülése. A Boeing által megépített X-37B legutóbbi küldetése 674 napig tartott. A kis méretű, merőlegesen felszálló és vízszintesen landoló, többször felhasználható űrsiklók eddig 1367 napot, vagyis több mint 3 és fél évet töltöttek el a világűrben.

A légierő nem közölte, hogy a mostani űrrepülést milyen hosszúságúra tervezi. Az űrrepülővel az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA kísérleti anyagmintái és a légierő elektromos meghajtású manőverező rakétája mellett - a Planetary Society nonprofit szervezet támogatásával - kísérleteket fognak elvégezni a Mylar típusú napvitorlával is.

Bill Nye, a Planetary Society vezérigazgatója szerint az utolsó rakétafokozatban fellőtt, kibontott állapotában 42 négyzetméteres vitorlát az orbitális pályán a napfény fogja hajtani. Az eszközt a jövőben a nap klímájának és Föld felé tartó aszteroidák megfigyeléséhez kívánják majd felhasználni. A társaság egy hasonló kísérlete 10 évvel ezelőtt egy kudarccal végződött orosz rakétaindítás miatt hiúsult meg.

Szerző