Veszélyben a követségnyitás

Egyáltalán nem lehet biztosra venni, hogy az elmúlt hónapok lassú, de ígéretes közeledési folyamata Washington és Havanna között egyhamar áttöréshez vezet. Sőt, az amerikai szenátus külügyi bizottságában rendezett meghallgatáson kiderült: a republikánus szenátorok jelentős része kétkedve fogadta Barack Obama elnök békülési szándékát az általuk továbbra is „merev, kommunista rezsimnek” tartott havannai kormányzattal. 

Miként visz a diplomáciai kapcsolatok rendezése, a kilátásba helyezett követségnyitás Kuba kiábrándító emberi jogi bizonyítványának javításához? Hogyan vezet a szabad választások kiírásához? – ilyen és hasonló kérdések sorát szegezték tegnap a megjelent szenátorok Roberta Jacobson államtitkár-helyettesnek, aki Obama főtárgyalójaként irányítja a Kubával folytatott megbeszéléseket.

A magas rangú diplomata maga is beismerte, hogy Havanna még semmilyen konkrét lépést nem tett a fenti kifogások orvoslására. Ám – tette hozzá Jacobson – a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok kiszélesítése, a látogatóutak megszaporodása, s általában az a lehetőség, hogy az Egyesült Államok könnyebben ténykedhetne Kubában, segítheti a kubai változások bekövetkeztét. Ha a Fehér Ház szándékai szerint sor kerülne a követségek újbóli megnyitására a két fővárosban, az 54 év kihagyás után csakugyan új fejezetet nyithatna az Egyesült Államok és Kuba kapcsolatában.

Szerző

Egy Putyin-vizit segítene?

Orosz források szerint a japán diplomácia egy esetleges Putyin-látogatástól reméli, hogy végre közelebb jusson a megoldáshoz az úgynevezett „északi szigetek” területi vitája – derült ki a moszkvai Duma elnökének tokiói vizitje során. 

Szergej Nariskinnak vendéglátói elmondták: szeretnék végre aláírni a békeszerződést, a két ország között ugyanis hivatalosan máig nem született békemegállapodás a második világháború óta. Ehhez azonban nyilván a területi ellentétek lezárására lenne szükség. „Szeretnénk ezért, ha Putyin elnök Japánba látogatna. Abe Sinzo miniszterelnök igen komolyan fontolgatja a meghívását” – nyilatkozta szerdán a japán kormánypárt alelnöke, Komura Maszahiko, aki korábban külügyminiszteri tárcát is viselt a kabinetben. Washingtoni látogatásán Abe állítólag jelezte Barack Obama amerikai elnöknek e tervet.

A sok évtizedes területi vita négy, Japántól közvetlenül északra fekvő, kicsi sziget ügyében zajlik, amelyek a világégés után kerültek a Szovjetunióhoz. A legmagasabb szintre emelt tárgyalások szándékát orosz részről kedvezően fogadták, ám Moszkva szerint a vitatott területek a Dél-Kurili-szigetcsoport részét képezik, s hallani sem akar Habomai, Kunasir, Sikotan és Iturup státuszának megváltoztatásáról. Korábbi békekötési próbálkozások rendre ezen az ügyön feneklettek meg. A Mainichi című japán lap ugyanakkor arról ír, hogy Tokiót aggasztja, Oroszország 70. évfordulós ünnepségeket akar tartani a Kurili-szigeteken. Japán moszkvai nagykövete ma sajtóértekezleten közölte, tájékozódik az ügyben, hogy Tokió megfelelően reagálhasson.

Szerző
Témák
japán Putyin

Az Iszlám Állam ellenőrzi Palmirát

Publikálás dátuma
2015.05.21. 10:57
Illusztráció/Getty Images
Elhúzódó harcok után tegnap estére az IS csapatai bevették az egész várost. A szíriai Palmira elfoglalása nemcsak katonai szempontból fájdalmas hír a szélsőséges muzulmán erő ellen küzdő erőknek, hanem kulturális okokból is: félő ugyanis, hogy az IS újabb műemlékek lerombolásába kezd az uralma alá került településen.

Palmira ókori romjai a világ legféltettebb kulturkincsei közé tartoznak, szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján. Ez azonban – mivel jóval régebbiek az iszlám korszakánál – nem teszi őket sem értékessé, sem védendővé az IS vezetőinek szemében. Épp ellenkezőleg: mint a korábbi, híres iraki és szíriai régészeti emlékek elpusztítása bizonyítja, az Iszlám Állam a katonai csapások mellett mindent megtesz, hogy e téren is jelezze engesztelhetetlenségét.

Palmirából néhány száz műalkotást korábban kimenekítettek ugyan, főleg görög és római kori szobrokat, ám az építészeti emlékeket lehetetlenség ilyen módon megvédeni. „Mélységesen aggódunk a kialakult helyzet miatt. A harcok veszélyeztetik a Közel-Kelet egyik legkiemelkedőbb látványosságát” – nyilatkozta a BBC tudósítójának Irina Bokova, az UNESCO főigazgatója.

Szerző