Titkosított finanszírozás - Súlyos módosításokkal

Megváltozik a jövő esztendőtől az államadósság számításának képlete, négy évvel később vezetik be az egykulcsos társasági adót, emellett két évre titkosítják államháztartás finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos adatok - ez áll a 2016. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatban. Szakértők szerint a kormány a szörnyű javaslatokat szült.

Gyakorlatilag nem hagyott időt a kormány arra, hogy a képviselők alaposan áttanulmányozzák a 2016. évi költségvetést alátámasztó törvényjavaslatot, amely - salátatörvény lévén - számos egyéb jogszabályt módosít. Varga Mihály e hét szerdáján nyújtotta be a jogszabálytervezetet, amelyről jövő kedden már tárgyalnak is a képviselők, így - a pünkösdi ünnepeket is beszámítva - mindössze két munkanapjuk marad annak az áttanulmányozására. Az egyes költségvetési fejezetekről szóló kötet még ennél is később, csak ma jut az Országgyűléshez. Lapunk érdeklődésére Katona Tamás volt pénzügyminisztériumi államtitkár emlékeztetett arra, hogy a szocialista kormányok idején egy hónapot hagytak minderre.

Holott a mostani tervezet súlyos módosításokat tartalmaz. A 2016. évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat szerint megváltozik a jövő esztendőtől az államadósság számításának képlete, négy évvel később vezetik be az egykulcsos társasági adót, újraszabályozzák a reklámközvetítési tevékenységet, megváltozik a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény. Ugyanakkor titkosítják az államháztartás finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatokat, azok két évig nem nyilvánosak.

Az ország egyik legfontosabb jogszabályának, a költségvetésnek a nyilvánossága is csorbát szenved a "salátatörvény" által. Az államháztartás finanszírozásával és az adósságkezeléssel kapcsolatos, stratégiai jelentőségű adatok ugyanis két évig nem lesznek nyilvánosak, pedig tavaly még hozzáférhetőek voltak - mondta lapunknak Romhányi Balázs. A Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője szerint ugyanis, az egyébként szörnyű törvénytervezet ellene megy a főbb nemzetközi gyakorlatnak. Álságos az az indoklás, hogy" a finanszírozási terv teljes körű megismerhetősége a piacot olyan, üzleti titoknak minősülő információ birtokába juttatja, amely a lehető legalacsonyabb költségen történő finanszírozást veszélyezteti, piacbefolyásolást eredményezhet, és aránytalan érdeksérelemmel járna az állam pénzügyi érdekei tekintetében." - jegyezte meg Romhányi. Katona Tamás szerint is álszent a kormányzatnak az az indoka, hogy a titkosítást előíró rendelkezés ellenére továbbra is biztosítaná, hogy a nyilvánosság összevont tájékoztatást kapjon az államadósság alakulásáról, a finanszírozási tervről és stratégiáról. A titkosítások sora ezzel még nem ér véget, hiszen az államháztartás háttérszámításai sem lesznek nyilvánosak, a volt pénzügyminisztériumi államtitkár szerint ennek nyilvánvaló oka: ilyen számítások nem is készültek, akárcsak a jelentőségében sokkal kisebb vasárnapi zárva tartás esetében.

Módosul - a Költségvetési Tanács egy korábbi figyelmeztetése nyomán - az adósságképlet is. (Ha a jelenlegi maradna, akkor nem teljesítenénk a brüsszeli kritériumokat.) Most az államadósság értéke az infláció és a reál GDP növekedési ütemének fele közötti különbségnek megfelelő mértékben nőhet egy adott költségvetési évben. A módosítás eredményeként a korábbi szabály csak a jegybank 3 százalékos inflációs célját meghaladó pénzromlás és 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén marad hatályban. Egyéb más esetben legalább 0,1 százalékpontos csökkenést kellene elérni. Erről az Katona Tamás véleménye, hogy előbb a teljes bizonyossággal teljesíthető mutatókat vették számba, majd ehhez hozzávarrták az új képletet. A szakember az új képletnek sem jósol nagy jövőt.