Eurovízió - Boggie nem szomorkodik, koncertezik

Publikálás dátuma
2015.05.24. 10:48
Boggie produkciója. FOTÓ: Nigel Treblin/Getty Images
Csemer Boglárka Boggie számára hatalmas élmény volt a dalfesztivál és alig várja, hogy újra nagy közönség előtt énekelhessen.

Az énekesnő, aki a huszadik helyen végzett a 60. Eurovíziós Dalfesztiválon, a szombati döntő után elmondta: szép emlék marad számára a megmérettetés és a verseny előtti intenzív felkészülés. Hozzátette, hogy az elkövetkezendő időre már tele van a naptára, nyáron és ősszel a koncertezésé lesz a főszerep. 

Boggienak a bécsi döntőn a magyar rajongók mellett keresztszülei szurkoltak a stadionban. Az énekesnő elmondta: előadására túlnyomórészt pozitív visszajelzések érkeztek, leginkább azt emelték ki, hogy dala letisztult, egyszerű és őszinte, és hogy kevés ilyen produkció volt a mezőnyben. A kritikusok elismerősen beszéltek arról is, hogy a Wars For Nothing című számnak olyan üzenete van, amely ma sajnos igen aktuális.

Szabó László Zsolt, az MTVA vezérigazgatója interjúban szintén azt emelte ki, hogy a magyar produkció  mondanivalójával is kitűnt a többi induló dal közül. Úgy vélte azonban, hogy a mostani versenyen a nézők nem elsősorban a dalok mondanivalójára voltak érzékenyek és kíváncsiak. A vezérigazgató szerint a magyar alkotások különlegességükkel mindig kitűnnek a többi ország dalai közül, elég a két évvel ezelőtt induló ByeAlex produkciójára gondolni, vagy Kállay-Saunders András tavalyi, mély mondanivalójú Running című dalára. 

Szabó László Zsolt elmondta, hogy Magyarországon A Dal című műsor egyre népszerűbb a nézők, a dalszerzők és az előadók körében egyaránt. A hazai megmérettetésnek is köszönhető, hogy a magyar versenyzők az Eurovíziós Dalfesztiválon sem okoznak csalódást - tette hozzá. Úgy vélte, ha arra kerülne sor, hogy Magyarország kapna lehetőséget a fesztivál rendezésére, miképpen az osztrák szervezés, úgy a magyar kreativitás is megállná a helyét Európában

Boggie személyében Magyarország sorozatban ötödször jutott be az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjébe. Az énekes - akárcsak az elődöntőben - hosszú, marszala vörös színű ruhát viselt, a színpadon négy vokalista, Sapszon Orsolya, Szeder-Szabó Krisztina, Dely Domonkos és Szakonyi Milán kísérte. A Wars For Nothing háborúellenes dal, amelyet az előadó Sebestyén Áronnal és Bori Sára Helénével közösen írt. A dal végén a háttérben fegyverek zöld lombú fává álltak össze.

Csemer Boglárka Boggie a döntőn huszonkettedikként lépett színpadra. A Wars For Nothing koreográfiáját Tihanyi Ákos készítette, a látványért felelős kreatív munkatárs Pócsik Henrietta volt.

A versenyt a svéd Mans Zelmerlöw nyerte a Heroes (Hősök) című dalával. A versenyző 365 ponttal győzött a 27-es döntőben, mögötte az orosz Polina Gagarina lett a második A Million Voices-zal (303 pont), az olasz Il Volo trió és a Grande Amore (292 pont) a harmadik. A végeredmény a nemzeti zsűrik és a tévénézők szavazatainak kombinációjaként alakult ki. A dalfesztivál történetében hatodszor született svéd győzelem.

Szerző

Történelmet írt a Saul fia: a zsűri Nagydíját is megkapta Cannes-ban

Publikálás dátuma
2015.05.24. 10:21
A zsűri. FOTÓ: Getty Images
Történelmi sikert ért el Magyarország Cannes-ban, a Saul fia nyerte ugyanis a zsűri Nagydíját. Nemes Jeles László első rendezésű filmje tegnap már két elismerést is bezsebelt, a nemzetközi kritikusok-, és a francia Francois Chalais-díját is kiérdemelte, emellett vasárnap a hangmérnöki díjat is megszerezte. Sophie Marceau úgy nyilatkozott a filmről, hogy a Saul fia lenyűgöző, és soha nem látott még hozzá hasonlót. Az idei Arany Pálmát Jacques Audiard francia rendező kapta a párizsi külváros erőszakos világával szembesülő Srí Lanka-i tamil menekültekről szóló filmjéért, a Dheepanért. A filmfesztiválról készített képgalériánkat ide kattintva nézheti meg!

Audiard a versenybe meghívott öt francia alkotó közül az egyetlen nemzetközileg is elismert rendező, A próféta című filmjével 2009-ben elnyerte a zsűri Nagydíját. Hetedik filmje három Srí Lanka-i menekültről - egy volt tamil lázadóról, Dheepanról, egy fiatal nőről és egy kilencéves kislányról szól, akik a franciák előtt egy családnak adják ki magukat. Egyikőjük sem beszél franciául, de Dheepannak egy drogbandák által uralt veszélyes párizsi külvárosban sikerül házmesteri állást kapnia. A "család" mindent megtesz a beilleszkedésért, és azért, hogy megértse az idegen kultúrát, de nem tudják magukat kivonni a bandaháborúból, s végül Londonban találnak rá a boldog életre. A főszerepeket amatőr színészek alakítják, Dheepan szerepében Anthonythasan Jesuthasan író látható, aki 16 éves korában maga is a tamil lázadók oldalán harcolt, s 1993-ban menekült Franciaországba. 

A győztes film, a Dheepan rendezője, Jacques Audiard és a stáb. FOTÓ: Pascal Le Segretain/Getty Images

A győztes film, a Dheepan rendezője, Jacques Audiard és a stáb. FOTÓ: Pascal Le Segretain/Getty Images

A Saul fia Sophie Marceau-t is rabul ejtette

 "Teljesen új jellegű a film, nagyon erős és nagyon más. A holokauszt témáját már nagyon sokszor feldolgozták, de ebben a filmben nagyon különleges módon nyúltak hozzá. És a rendező nagyon fiatal. Fontosnak tartottuk, hogy díjazzuk a fiatal tehetséget" - fogalmazott Sophie Marceau. A zsűri sajtótájékoztatóján Xavier Dolan kanadai rendező elmondta: őt leginkább a Saul fia érintette meg a versenyfilmek közül. Jóllehet a fesztivál elején vetítették a filmet, a zsűri tagjai végig nem felejtették el, többször igen mély beszélgetések születtek a mű kapcsán - hangsúlyozta a zsűritag. 

Sienna Miller brit színésznőre pedig "elképesztő hatással" volt Nemes Jeles László műve. Szavai szerint sosem látott még ilyen jó filmet a holokauszt témájáról. Mint elmondta, úgy tudott meg rengeteget a holokausztról, hogy vizuálisan tulajdonképpen nem is mutattak meg direktben semmit. Ez szerinte "lélegzetelállító teljesítmény" egy elsőfilmestől, Röhrig Géza alakítása pedig sokkolta és mélyen megérintette.

Hangmérnöki díjat is kaptunk

A Saul fia érdemelte ki a legjobb hangmérnöki munkáért járó díjat is a filmfesztiválon. A fesztivál közleménye szerint a Vulcain elnevezésű technikai díjat Zányi Tamás a Saul fia "kiemelkedő hangmérnöki munkájáért" kapta meg.

Nagy tervek a magyar filmmel
Megrázó érzés a semmiből a filmes világ közepébe belekerülni, de az volt a legfontosabb, hogy beszéljenek erről a filmről. Teljesítettük ezt a feladatot - mondta vasárnap este Nemes Jeles László Cannes-ban.
"Nagyon komoly dolog, hogy a zsűrinek is ennyire tetszett a film azok után, hogy a fesztiválon sokat volt róla szó, és hogy el tudtuk adni mindenhol a világban. Ráadásul a Sonynak (az amerikai forgalmazónak) nagyon nagy tervei vannak vele" - hangsúlyozta a rendező. Elmondta, hogy filmje készítésekor egyáltalán nem díjakban gondolkodott, elsősorban az érdekelte, hogy az alkotás mennyire tud a kortársaihoz szólni. A cannes-i szereplés pedig érzése szerint azt bizonyítja, hogy a Saul fia képes rá. 

 

Megosztott női díj

Rooney Mara amerikai és Emmanuelle Bercot francia színésznőnek megosztva ítélte oda a legjobb női alakítás díját a nemzetközi zsűri a fesztiválon. Rooney Mara az 1950-es években New Yorkban játszódó Carol című leszbikus szerelmi történet egyik főszerepéért kapta meg a díjat. Az alkotást az elegáns stílusáról ismert amerikai Todd Haynes rendezte. A francia Emmanuelle Bercot pedig Mainwennnek egy házaspár viharos kapcsolatáról szóló Mon roi (Királyom) című filmének főhősnőjét alakította.

Emmanuelle Bercot francia színésznő, aki Rooney Maraval megosztva kapta meg az idei legjobb férfi alakítás díját. FOTÓ: Pascal Le Segretain/Getty Images

Emmanuelle Bercot francia színésznő, aki Rooney Maraval megosztva kapta meg az idei legjobb férfi alakítás díját. FOTÓ: Pascal Le Segretain/Getty Images

Vincent Lindoné a legjobb férfi alakítás

A legjobb férfi alakítás díját a francia Vincent Lindon érdemelte ki Stéphane Brizé La Loi du marché (A piac törvénye) című dokumentarista stílusú, hosszú snittekkel forgatott alkotásában nyújtott játékáért, amelyben egy munkanélküli családapát alakít.

A képen Vincent Lindon, miután kimondták a nevét a legjobb férfi alakítás kategóriájánál. FOTÓ: Pascal Le Segretain/Getty Images

A képen Vincent Lindon, miután kimondták a nevét a legjobb férfi alakítás kategóriájánál. FOTÓ: Pascal Le Segretain/Getty Images

Görög filmé a zsűri díja

Jorgosz Lantimosz görög rendező The Lobster (A homár) című alkotása kapta a zsűri díját a Joel és Ethan Coen vezette zsűritől. 

Mexikói a legjobb forgatókönyv

A legjobb forgatókönyv díját Michel Franco mexikói filmes Los Angelesben játszódó Chronic című alkotása érdemelte ki, amely egy haldokló betegekkel foglalkozó ápolóról szól. A 35 éves rendező 2012-ben már szerepelt a fesztiválon, Despues de Lucia című filmjét az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) című válogatásban mutatták be. Legújabb filmjének főszerepét a Quentin Tarantino-filmekben ismertté vált Tim Roth brit színész alakítja, aki a film kapcsán az eutanázia legalizálása mellett foglalt állást Cannes-ban.

Tim Roth Michel Franco-val. FOTÓ: Pascal Le Segretain/Getty Images

Tim Roth Michel Franco-val. FOTÓ: Pascal Le Segretain/Getty Images

A legjobb rendező Hu Hsziao-hszien, a tajvani újhullám alapítója és vezéregyénisége lett a The Assassin (A gyilkos) révén. A film a vu-hszia, egy eredetileg kínai irodalmi műfaj, a hősi harcművészek kalandjait bemutató műfajba tartozik, és a kritikusok ezt nevezték a rendező "talán legszebb és legkülönösebb filmjének".

A legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálmát libanoni alkotás, a Waves '98, a legjobb első nagyjátékfilmért járó Arany Kamera-díjat pedig Cesar Augusto Acevedo kolumbiai rendező La tierra y la sombra című filmje kapta.

A ceremónián életműdíjjal tüntették ki Agnes Varda francia rendezőt.

Agnes Varda. FOTÓ: Pascal Le Segretain/Getty Images

Agnes Varda. FOTÓ: Pascal Le Segretain/Getty Images

Ők voltak a nagy esélyesek

A nemzetközi sajtó hat filmet tartott esélyesnek az Arany Pálmára. Minden pontozási listát az amerikai Todd Haynesnek az 1950-es évek New Yorkjában játszódó Carol című leszbikus szerelmi története vezetett az ausztrál Cate Blanchettel és az amerikai Rooney Maréval a főszerepben. 

Az olasz Nanni Moretti Mia Madre (Anyám) című önéletrajzi ihletésű filmje egy egzisztenciális válságba kerülő filmrendezőnőről elsősorban a francia újságírók elismerését vívta ki. Harmadik esélyesként tartották számon Nemes Jeles László Saul fia című első filmjét, amely szombaton megkapta a nemzetközi kritikusok díját és a francia Francois Chalais-díját is, sokan úgy jósolták viszont, hogy a film a zsűri díját fogja megnyerni, s ez végül a zsűri Nagydíjával be is igazolódott.

A zsűri

A zsűrinek idén először két elnöke van Joel és Ethan Coen amerikai rendezők személyében, akik Thierry Frémaux művészeti igazgató szerint csak egy-egy szavazatot kértek a döntéshez, mert szükség esetén valódi vitát szeretnének a filmekről. A zsűri elnökének korábban mindig duplán számított a szavazata. 

A zsűri. FOTÓ: Getty Images

A zsűri. FOTÓ: Getty Images

A szabályok

A zsűritagok a rendőrség által szigorúan védett, titkos helyen található, hollywoodi stílusú villában ültek össze, s egész nap nem használhatták mobiltelefonjaikat, nyilvánosan pedig csak az esti díjátadó gálán jelenhettek meg. A fesztivál szabályzata szerint a kilenctagú zsűrinek kötelezően hét díjról kell döntenie: az Arany Pálmáról, a Nagydíjról, a rendezés díjáról, a zsűri díjáról, a forgatókönyv díjáról, valamint a legjobb női és férfi alakítás díjáról. Csak egyetlen díj adható megosztva, de az nem lehet a fődíj, az Arany Pálma. Lényeges szabály az is, hogy egy film csak egy díjat kaphat. 

Mindegy egyes díjról a vita után titkos szavazással döntenek a zsűritagok, s a díjat elnyerő filmnek abszolút többséget kell kapnia, azaz legalább öt szavazatot a kilencből. A zsűrinek szabályozott kéretek között van némi mozgástere a díjak átadásban, így történhetett meg, hogy 2013-ban az Adél élete című film és annak két főszereplője együtt kapta meg az Arany Pálmát.

Szerző

Ő nyerte az idei Eurovíziós Dalfesztivált (Videó)

Publikálás dátuma
2015.05.24. 01:19
A 60. Eurovíziós Dalfesztivál döntője. FOTÓ: Nigel Treblin/Getty Images
Svédország győzött az idén hatvanadik alkalommal megrendezett Eurovíziós Dalfesztiválon. A verseny az olasz, az orosz és a végül győztes svéd versenyző, Mans Zelmerlöw között dőlt el. A szombat esti döntősök között volt a magyar versenyző, Csemer Boglárka Boggie is, aki a Wars For Nothing című dalával a 20. helyen végzett a bécsi euróvízió 27-es döntőjében. Az Eurovíziós Dalfesztiválról több képet itt találhat!

A 28 éves éves svéd győztes, Mans Zelmerlöw nagy fölénnyel, 365 ponttal győzött a 27-es döntőben, mögötte az orosz Polina Gagarina lett a második A Million Voices-zal (303 pont), az olasz Il Volo trió és a Grande Amore (292 pont) a harmadik. A végeredmény a nemzeti zsűrik és a tévénézők szavazatainak kombinációjaként alakult ki. A dalfesztivál történetében hatodszor született svéd győzelem.

A svéd győztes, Mans Zelmerlöw. FOTÓ: Nigel Treblin/Getty Images

A svéd győztes, Mans Zelmerlöw. FOTÓ: Nigel Treblin/Getty Images

A győztes svéd énekes produkciójának nagy értéke a remek popszám és ének mellett a fantasztikus vizuális megoldás volt, amelyet hatásos színváltogatások (fekete, fehér, vörös) és pálcikaemberkékre épülő animáció tett teljessé, utóbbi mozgásával szinkronban mozgott az előadó is. 365 pontja az Eurovíziós Dalfesztivál történetében a harmadik legmagasabb pontszám.

Mans Zelmerlöw zenei karrierje 2005-ben indult az Idol című svéd tehetségkutató-műsorral, majd 2006-ban profi táncpartnerével megnyerte a Let's Dance című táncos műsort. 2011 és 2013 között a Allsang pa Skansen című zenés showműsor műsorvezetője volt. Három alkalommal vett részt a svéd eurovíziós válogatóműsorban, a Melodifestivalenen: 2007-ben, 2009-ben, végül 2015-ben, amikor megnyerte a versenyt. Eddig öt albuma jelent meg.

Heroes című dalának szerzője Linnea Deb, Joy Deb, Anton Malmberg és Hard Af Segerstad. (Közülük Linnea Deb írta másokkal közösen Wolf Katinak az idei A Dalban döntőbe jutott számát, a Ne engedj el!-t).

Íme a győztes dal:

A Magyarországot képviselő Csemer Boglárka Boggie, aki a keddi első elődöntőből jutott a fináléba, 19 ponttal a 20. helyen végzett Wars For Nothing (szerzők: az előadó, Sebestyén Áron és Bori Sára Heléne) című dalával. Magyarország a legmagasabb pontszámot Észtországtól kapta, 8-at, Romániától és San Marinótól 4-4-et, Franciaországtól, Németországtól és Csehországtól 1-1-et.

Boggie produkciója a döntőben. FOTÓ: Nigel Treblin/Getty Images

Boggie produkciója a döntőben. FOTÓ: Nigel Treblin/Getty Images

Boggie személyében Magyarország sorozatban ötödször jutott be az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjébe. Az énekes - akárcsak az elődöntőben - hosszú, marszala vörös színű ruhát viselt, a színpadon négy vokalista, Sapszon Orsolya, Szeder-Szabó Krisztina, Dely Domonkos és Szakonyi Milán kísérte. A Wars For Nothing háborúellenes dal, amelyet az előadó Sebestyén Áronnal és Bori Sára Helénével közösen írt. A dal végén a háttérben fegyverek zöld lombú fává álltak össze. 

FOTÓ: Nigel Treblin/Getty Images

FOTÓ: Nigel Treblin/Getty Images

Csemer Boglárka Boggie huszonkettedikként lépett színpadra. A Wars For Nothing koreográfiáját Tihanyi Ákos készítette, a látványért felelős kreatív munkatárs Pócsik Henrietta volt. 

Boggie nem szomorkodik

Csemer Boglárka Boggie számára hatalmas élmény volt a dalfesztivál és alig várja, hogy újra nagy közönség előtt énekelhessen. Az énekesnő elmondta, szép emlék marad számára a megmérettetés és a verseny előtti intenzív felkészülés. Hozzátette, hogy az elkövetkezendő időre már tele van a naptára, nyáron és ősszel a koncertezésé lesz a főszerep.

Boggienak a bécsi döntőn a magyar rajongók mellett keresztszülei szurkoltak a stadionban. Az énekesnő elmondta: előadására túlnyomórészt pozitív visszajelzések érkeztek, leginkább azt emelték ki, hogy dala letisztult, egyszerű és őszinte, és hogy kevés ilyen produkció volt a mezőnyben. A kritikusok elismerősen beszéltek arról is, hogy a Wars For Nothing című számnak olyan üzenete van, amely ma sajnos igen aktuális.

 

Boggie produkciója az Eurovízió döntőjén:

Az idén a Building Bridges (Hidakat építünk) szlogennel zajlott Eurovíziós Dalfesztivál 27-es döntőjében a Wiener Stadthalléban a végeredmény úgy alakult ki, hogy összeadták az egyes országok által adott kombinált (a nemzeti zsűrik még a pénteki főpróbán megszületett értékelése, illetve a tévénézők telefonos szavazatai alapján összeállt) pontszámokat. Az egyes országok által adott három legmagasabb pontszámot (8-10-12) a 37 országból bejelentkező szóvivők (Magyarországról Tatár Csilla) ismertették; a 7 ponttól egyesével lefelé következett a többi nemzeti pontszám.

Az idei dalfesztivál döntőjét, a showműsort 45 ország közvetítette élőben, köztük Kína is, és 200 millióan nézték a televízión keresztül. A helyszínen, a Wiener Stadthalléban tízezren követték nyomon a versenyt. Grandiózus volt a hang- és a fénytechnika, a színpad egy 43-szor 14 méteres, 1288 oszlopból álló hatalmas szemre épült, amelyet teljesen bevilágítottak LED-lámpákkal. A döntő idején a zászlókat lobogtató rajongók lepték el a csarnokot.

FOTÓ: Nigel Treblin/Getty Images

FOTÓ: Nigel Treblin/Getty Images

A szombati döntőben Pejtsik Péter személyében magyar hangszerelője és karmestere volt a megnyitó ceremóniának. A showműsor Beethoven IX. szimfóniájával kezdődött a Bécsi Filharmonikusok fantasztikus előadásában, majd a tavalyi győztes, Conchita Wurst következett, akire szinte az egész idei forgatókönyv épült, hiszen az osztrák énekes nem csak a műsor elején, de a versenyzők után is fellépett, Martin Grubinger ütőhangszeres 40 tagú együttesével és a Grammy-díjas Arnold Schönberg Kórussal. A műsorban megemlékeztek az 1966-ban a versenyen győztes osztrák Udo Jürgensről, aki tavaly decemberben hunyt el. 

FOTÓ: Nigel Treblin/Getty Images

FOTÓ: Nigel Treblin/Getty Images

A dalfesztiválra 85 ország mintegy 1500 újságírója akkreditálta magát. Idén, a jubileumi, 60. verseny apropóján indulhatott Ausztrália is: a távoli kontinensen évtizedek óta közvetítik és nagy érdeklődéssel követik a rendezvényt. Az idei bécsi verseny volt az első környezettudatos esemény az Eurovíziós Dalfesztivál történetében: kizárólag zöldáramot használtak, figyelmet fordítottak a minél kevesebb hulladékra, környezetbarát papírra nyomtattak. Mivel az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) által szervezett verseny szabályai szerint mindig az előző évi nyertes a rendező ország, jövőre Svédországban lesz az esemény. Eddig 26 ország győzött Eurovíziós Dalfesztiválok 1956 óta zajló történetében, a legtöbb győzelem - hét - az íreké.

Érdekesség: az Eurovíziós Dalfesztivál a maga 60 évével bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe, mint a legrégebbi televíziós zenei műsor a világon.

Szerző