hulladék;Erdő Péter;bíboros;pünkösd;

2015-05-24 14:08:00

Így köszöntötte Erdő Péter és Ferenc pápa az ünnepet

Pünkösd alkalmából szentmiséket, istentiszteleteket tartottak ma országszerte, húsvét után ötven nappal a Szentlélek eljövetelét ünneplik a keresztények. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában tartotta a pünkösdvasárnapi szentmisét. A bíboros szerint minden baljós esemény ellenére sem kilátástalanul sötét a történelem, de az érsek azt is tanította a misén, hogy a hit csak a cselekedetekkel lehet teljes. Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában bemutatott szentmisén az egyház és a társadalom megújulását szorgalmazta.

A magyar katolikus egyházfő arról beszélt, hogy a népek vándorlása, a háborúk és természeti katasztrófák, vagy a tudomány haladása és a jólét időszakai közben is a Szentlélek megtanít minket arra, hogy mit kíván tőlünk Krisztus. "Hatalmas erő a Lélek, aki átöleli a világot, és a nyitott szívű, hívő emberek közösségét olyan meglátásokra, olyan cselekvésekre vezeti, amelyek messze felülmúlják a hétköznapi tervezés bölcsességét" - mondta Erdő Péter.

A bíboros rámutatott, az egyház újra és újra rákényszerül, hogy a Szentlélek vezetésével mélyebben átgondolja, és segítségével meg is értse Krisztus tanítását, "ahogyan az új és új történelmi helyzetek és tévedések bombázzák azt az egy és teljes igazságot, amit Jézus ránk hagyott". Erdő Péter a Szentlélek világosságát és erejét kérte az új bérmálkozók és mindenki számára, hogy életük mindennapi helyzeteiben meglássák, mit kíván tőlük Krisztus.

"Mert a hit cselekedetek nélkül holt, teljes akkor lesz, ha tettekre is váltjuk" - ezekkel a szavakkal zárta miséjét Erdő Péter.

Ferenc pápa: nyitottságra van szükség

Ferenc pápa a Vatikánban tartott pünkösdi szentmisén kijelentette, hogy a világnak bátorságra, reményre, hitre, kitartásra van szüksége Jézus tanítványai részéről.  Az egyházfő, a szerinte ma tapasztalható bezárkózás helyett nyitottságra szólította fel az egyházat és a társadalmat is. Úgy fogalmazott, a világ "a saját érdekeit védő egoizmusba zárkózik, a merev törvényekbe, amilyen a törvény doktorainak magatartása volt, akiket Jézus álszenteknek nevezett, az emlékezet hiányába (...) a nem szolgálatként, hanem személyes érdekként megélt keresztény életbe". Emlékeztetett, a Szentlélek eljövetele és kiáradása után az addig félelemben élő keresztények nem szégyellték többé, hogy Krisztus tanítványai, és nem tartottak az emberi ítélettől.

FOTÓ: Franco Origlia/Getty Images

FOTÓ: Franco Origlia/Getty Images

A pápa és a korrupció

Ilyen az olasz Pünkösd

Pünkösd ünnepét vörös vagy rózsás húsvétnak is nevezik olaszul, mivel egészen a múlt századig az olaszországi templomokban a pünkösdi szentmisén rózsaszirmokat hullajtottak a hívők fejére - ez jelképezte a Szentlélek alászállását. Ezt idézték fel vasárnap a római Pantheonban, ahol a kupola nyílásából rózsaszirmok hullottak le negyvenhárom méter magasból. Pünkösd hétfő nem piros betűs ünnepnap Olaszországban az 1969-es liturgiai naptárreform óta. 

Ferenc pápa beszédében kompromisszum nélküli fellépést szorgalmazott a világban egyre inkább terjedő korrupcióval szemben. Beszélt a teremtett világ védelméről is, amelyet szavai szerint kizsákmányolás helyett gondozni és őrizni kell. A hívőkkel teli Szent Péter-bazilikában bíborosok, érsekek, püspökök koncelebráltak Ferenc pápával, mindannyian a Pünkösdkor szokásos piros színű miseruhában. Az ünnepi misén különböző nyelveken imádkoztak: arabul az egyházért, franciául a papokért, kínaiul a világot kormányzókért, maláj nyelven a bűnösökért, horvátul az üldözött keresztényekért.

Gáncs Péter: Isten most akar beleszólni az életünkbe

Isten itt és most akar beleszólni életünk megszokott rendjébe, pünkösdkor fordulatra, új kezdésre, újjászületésre, megtérésre hív minket - mondta a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnöke vasárnap Szarvason, az ótemplomban megtartott pünkösdvasárnapi istentiszteleten. Gáncs Péter arról beszélt, hogy  Isten nem csupán egy jóságos atya felettünk, egy szerető fiú értünk, hanem az atyának és a fiúnak a lelke, aki bennünk szeretne szállást verni, minket, a mi testünket akarja templommá szentelni.

Gáncs Péter. MTI Fotó: Rosta Tibor

Gáncs Péter. MTI Fotó: Rosta Tibor

Az első pünkösdre emlékezve kiemelte, hogy a szentlélek mindenki anyanyelvén szólt a hívekhez, akik "kezdik érteni az Isten szavát", vagyis "…oszlóban a káosz, a bábeli zűrzavar, a keserves örökség, hogy az ember nem érti az embert, még a közös anyanyelv esetén sem. Az isteni kommunikáció nyomán, mert pünkösd nem más, mint egy hatalmas isteni kommunikációs forradalom, megszületik az igazi közösség Istennel és az embertárssal, a teremtménytárssal - fogalmazott Gáncs Péter.  

Az isteni rendszergazda

A számítógépek világából vett példával élve igehirdetésében Gáncs Péter azt mondta: "…tudjuk, hogy ezeket a gépeket időnként frissíteni kell (…)". "Pünkösd egy olyan lehetőség, amikor a legcsodálatosabb isteni rendszergazda, az egész világ teremtője kínálja fel, hogy szeretnélek téged felfrissíteni".   

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke igét hirdet a pünkösdi istentiszteleten. MTI Fotó: Rosta Tibor

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke igét hirdet a pünkösdi istentiszteleten. MTI Fotó: Rosta Tibor

Pünkösd ajándéka nem kevesebb, hogy Isten gyermekei vagyunk - hívta fel a figyelmet a püspök-elnök. Hozzátette: Isten lelke által újjáteremtett, újonnan szült gyermekekké válhatunk, a mennyei atya gyermekeivé, és egymásnak testvéreivé. Többé nem árvák vagyunk, akik gazdátlanul, magányosan sodródnak a világmindenségben, hanem közösséget, közös nyelvet találhatunk egymással a pünkösdkor született egyházközösségében.

Bogárdi Szabó: a mai világ...

A mai világ tele van kényszerített feledéssel, a Szentlélek azonban eszébe juttatja az embernek mindazt, amit Jézus tanított - mondta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke pünkösdi igehirdetésében a budahegyvidéki református templomban. Bogárdi Szabó István arról beszélt, hogy népek, országok akarják feledni, mi történt 100 évvel ezelőtt az örményekkel, vagy mi történt 70 éve Magyarországon; megfogalmazása szerint "arra sem akarunk emlékezni hogy mi történt velünk tegnap vagy egy évvel ezelőtt".

"Mindent besöprünk a kényszerített feledés csűrjébe - mondta a református püspök -, a leginkább azt, hogy van Isten, aki arra teremtett bennünket, hogy őt megismerve, vele boldog közösségben éljünk". Pünkösdkor azonban valóra válik, amit Jézus megígért tanítványainak, hogy elküldi nekik azt a "vigasztalót", aki eszükbe juttatja mindazt, amit ő tanított.

Győzzön végre a szegény emberek óhaja

Fontos volna megérteni ma is Isten nyelvét, ami a szeretet - mondta pünkösdi üzenetében a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye megyés püspöke vasárnap az M1 aktuális csatornán. Majnek Antal úgy fogalmazott: a bábeli nyelvzavar után az Úristen szentlelke összehozza az embereket, nem akadály a különböző nemzetiség, a különböző nyelv. Mennyire fontos volna ez ma is, különösen azokon a helyeken, ahol a gyűlölet, a szeretetlenség uralkodik - közölte a megyés püspök.

Ott, ahol az emberek engednek a szeretet erőterének, elkezdik megérteni egymást, és leomlanak az akadályok. Milyen nagy szükség van a mi országunkban is erre! - hangsúlyozta. A megyés püspök úgy látja, ahhoz, hogy az emberek közeledjenek egymáshoz, megegyezzenek, meg kell tagadni a gyűlöletet. "Adja az Úristen, hogy itt Kárpátalján, egész Ukrajnában a szeretet lelke töltse el az embereket, és győzzön végre a szegény, békevágyó emberek óhaja, teljesüljön az imája" - fogalmazott.

A Szentlélek eljövetelét ünneplik a keresztények
Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották az úgynevezett hetek ünnepét, amelyet hellenista hatásra pentékoszténak, vagyis ötvenedik napnak neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. A magyar nyelv - számos más nyelv mellett - ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét. A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot.   Pünkösdkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelére, valamint az egyház megalapítására és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetére emlékeznek a keresztények.