Előfizetés

Beszéljenek róla

Bársony Éva
Publikálás dátuma
2015.05.27. 07:45
Erdély Mátyás operatőr a főszerepet alakító Röhrig Gézával egy jelenetet állít be a Saul fia forgatásán FOTÓK: LAOKOON/HERMANN I
A cannes-i fesztivál Nagydíját elnyert Saul fia különleges képi világáról cikkezett a világsajtó. Erdély Mátyás kamerája az auschwitzi pokol egy soha nem látott mélységébe vonja be a nézőt Nemes Jeles László kirobbanó sikerű első nagyjátékfilmjében. A film a hosszú beállítások és a megidézett, de élesben meg nem mutatott szörnyűségek kíméletlen, felemelő élménye. A rendezővel már kisfilmjeiben is együtt dolgozó operatőrrel beszélgettünk.

-Fantasztikus örvény a film, amely ellenállhatatlanul magába húz, átéljük az irtózatot, noha annak konkrét valóságából szinte semmit sem mutat élesben a kép. Hogy született meg ez a nagyon sajátos, nagyon drámai, soha nem látott képi világ?

-A film vizuális konstrukcióját László (Nemes Jeles László rendező – a szerk.) találta ki, építette fel, a képi világ teljes egészében az ő zseniális elképzeléséből született. Zseniális, mert az Auschwitz-Birkenau koncentrációs táborban játszódó történethez megtalálta az egyetlen lehetséges formát. Hihetetlenül hosszú, aprólékos munkával az utolsó képig kitalálta, átgondolta, megkoreografálta az egész filmet. Hónapokkal a forgatás előtt pontosan kidolgozta, hogy mondjuk egy három és fél perces beállításban az egyik szereplő melyik mondatánál kell a másik szereplő válla fölött átsiklania a szemnek. Munkatársával, Krasznahorkai Balázzsal végig pontosan megtervezték, mikor, melyik pillanatban merre mozduljon a kamera, miközben a szereplő ezt vagy azt mondja. Hihetetlen, de minimális eltérésekkel ez a rendkívül precíz terv valósult meg.

-A hosszú beállítások miatt ez rendkívül bonyolult lehetett.

-Egy ilyen hosszú beállításokkal dolgozó film azért nagyon nehéz, mert a forgatás közben pontosan érezni kell a film ritmusát. A jelenetbe nem lehet belevágni. Le lehet szedni az elejét vagy a végét, de a közepébe nem lehet belenyúlni. Lászlóban pedig végig ott volt egy fantasztikus metronóm, ami végig diktálta neki a tempót. Egy hosszú snitt iszonyatos összpontosítást és energiát követel mindenkitől, színészektől, statisztáktól, világosítóktól, a mikrofonostól, és természetesen az operatőrtől meg a rendezőtől is. A nagyon nehéz, sokszereplős és bonyolult mozgásokkal teli felvételeknél az első naptól mindenki a legjobbat hozta ki magából. Az ilyet gyönyörű megtapasztalni.

Röhrig Géza és Erdély Mátyás a film felvételén

Röhrig Géza és Erdély Mátyás a film felvételén

 

-Mennyi próbáltak?

-Sokat, de nem túl sokat. A film első jelenetével kezdtük, gigantikus, sokféle mozgással teli snittel. Egy fogolytranszport érkezését vettük fel, amelyben rengeteg statiszta, fiatalok, öregek, gyerekek, teherautók, vonat, füst, kutyák, egyenruhás őrök voltak jelen. A nulladik napon, mikor összeraktuk ezt az iszonyatot, már érezni lehetett, hogy itt valami egészen különös történik. Elindul a kamera, végig követi Gézát (Röhrig Géza, a Sault alakító főszereplő – a szerk.) és még mindig forog a gép, még mindig, még mindig, míg be nem csukódik mögötte egy ajtó.

-Hihetetlen átható erejük van a képeknek attól is, hogy miközben követjük a főszereplőt, a köröskörül fortyogó infernót részleteiben nem látjuk, de kivédhetetlenül sejtjük. Ez a nem megmutatás művészete meglepő és kivételes erejű.

-Rengeteget latolgattuk a lehetőségeket Lászlóval technikai oldalról is. Az volt a szándékunk, hogy ne láttassunk túl sokat, de ne láttassunk túl keveset sem. Itt semmi sem véletlen. Hónapokig foglalkoztunk például az optikák kínálta lehetőségekkel, ebben a filmben nem csak az élességnek van szerepe, hanem annak is, mi, mikor és hogyan legyen életlen. Nem akartunk szép filmet csinálni, ez nem lehetett szép film.

-Személy szerint hogy készült fel a nem mindennapi feladatra?

-Olvastam Nyiszli József Dr. Mengele boncoló orvosa voltam című könyvét, megnéztem az ennek alapján készült amerikai filmet, természetesen láttuk a Soa című dokumentumfilmet is. Történész is segítette a munkánkat, Vági Zoltán, aki briliáns elme, mindent tud a témáról.

-Közbevetve: ő volt az egyik szerzője a Hullarablás – A magyar zsidók gazdasági megsemmisítése című, tíz éve megjelent döbbenetes könyvnek.

-Forgatás előtt elmentünk Auschwitzba is. Számomra felfoghatatlan és döbbenetes, hogy ott áll egy város és emberek igazolványában ez a lakóhely. Hihetetlen és abszurd, hogy Lászlóval egy benzinkútnál állunk és fagyizunk az Auschwitzba vezető autóúton.

-Mit gondol, hogy fogadja a filmet az itthoni közönség?

-Nagyon szeretném, ha sokan megnéznék, és sokat beszélnének róla. Elfogadhatatlan, hogy van, aki azt mondja, minek ezzel még mindig foglalkozni. Amit látunk a filmen, megtörténhet, megtörténik ma is a világban. Nem zsidókkal – emberekkel! Fontos, hogy erről beszéljünk, hogy megtanítsuk a gyerekeinknek, mi történt 1944-ben, és hogy nincs ember és ember között különbség. Hogy erről ma, 2015-ben még mindig beszélni kell, az biztos. Remélem, a Saul fia alkalmat ad rá. Fontosnak érzem, hogy a film a befejező jelenetében fölülemelkedik mindenen: valláson, hősiességen, történelmen. Ebben a transzcendens régióban minden más elveszti a jelentőséget, csak egyetlen alapkérdés marad, az, hogy mi az ember.

Provokációnak tartja a kérdéseket Orbán

Aki rá vagy a családjára hivatkozva előnyt kér, azt azonnal zavarják el. Orbán Viktor állítása szerint erre utasította az állami szerveket, mert azt vallja, kapcsolatai és származása miatt senki nem élvezhet előnyt és nem szenvedhet el hátrányt. A miniszterelnök tegnap az azonnali kérdések és válaszok órájában az LMP-s Schiffer Andrásnak reagált így.

 Az ellenzéki frakcióvezető ugyanis felvetette, "az Elios nevű cég, amelynek tulajdonosa az ön családjába tartozik, szinte vetélytárs nélkül nyert el pályázatokat". Megkérdezte, Orbán döntött-e olyan pályázatról, amelyet az Elios nyert el, s ezt nem tartja-e tiltott pártfinanszírozásnak. Mielőtt a kormányfő válaszolt volna Schiffernek azt is megjegyezte, megszokta már, hogy amikor a családtagjait támadják, akkor valójában őt támadják. A szocialista Harangozó Tamás közben azt szerette volna megtudni, személyesen részt vett-e és ha igen, mit csinált Orbán azokon a szerdai egyeztetéseken, amelyeken Németh Lászlónéval a középítkezési projekteket beszélték át. A miniszterelnök erre csak annyit közölt, részt vett a kabinet ülésein, majd amikor az MSZP-s politikus a pályázatokról, közöttük Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester gazdagodásáról beszélt, Orbán azt mondta, minden értelmes kérdésre válaszol, de provokációkra nem.

Vona Gábor Jobbik-elnök szerint a miniszterelnöknek nem a halálbüntetés, vagy a bevándorlás ügyében kellene konfrontálódni az EU-val, hanem a csatlakozási szerződés módosítását követelni, David Cameron brit miniszterelnök példáját követve. Orbán szerint "ezek fontos részletkérdések", de a lényeg, hogy a Jobbik az EU-ból és a NATO-ból való kilépést szorgalmazza, a Fidesz szerint viszont a magyarok érdeke a tagság. Vona szerint a Jobbik soha nem szorgalmazta a szakítást, ők csak szerződésmódosításról beszéltek, amire a kormányfő úgy reagált, a Jobbik elnökének "inába szállt a bátorsága", ezért mond most mást, mint korábban. A szintén jobbikos Mirkóczki Ádám felidézte egy tavalyi kérdését a halálbüntetéssel kapcsolatban, s szembesítette Orbánt, hogy akkor elutasította az ezzel kapcsolatos vitát, mondván, az EU-tagságunkkal nem fér össze a halálbüntetés. "Erre egyetlen mondatot válaszolhatnék, sikerült eleget tennem képviselőtársamnak" - humorizált a miniszterelnök, bővebb válasza szerint pedig a kaposvári trafikos gyilkosság már magában felveti a kérdést, hogy elég mélyen átgondoltuk-e a halálbüntetés kérdését. Ráadásul Brüsszel megtámadta a tényleges életfogytig tartó büntetést, ami új helyzetet teremtett, ezért "ne védekezzünk, hanem lépjünk előre." Erre Mirkóczki azt kérte, hogy Orbán írja alá az idevágó vitanapra vonatkozó jobbikos kezdeményezést, amit a kormányfő azzal hárított el, hogy a vitát először a kérdésben megosztott Fidesz-KDNP-n belül szeretnék lefolytatni.

Provokációnak tartja a kérdéseket Orbán

Aki rá vagy a családjára hivatkozva előnyt kér, azt azonnal zavarják el. Orbán Viktor állítása szerint erre utasította az állami szerveket, mert azt vallja, kapcsolatai és származása miatt senki nem élvezhet előnyt és nem szenvedhet el hátrányt. A miniszterelnök tegnap az azonnali kérdések és válaszok órájában az LMP-s Schiffer Andrásnak reagált így.

 Az ellenzéki frakcióvezető ugyanis felvetette, "az Elios nevű cég, amelynek tulajdonosa az ön családjába tartozik, szinte vetélytárs nélkül nyert el pályázatokat". Megkérdezte, Orbán döntött-e olyan pályázatról, amelyet az Elios nyert el, s ezt nem tartja-e tiltott pártfinanszírozásnak. Mielőtt a kormányfő válaszolt volna Schiffernek azt is megjegyezte, megszokta már, hogy amikor a családtagjait támadják, akkor valójában őt támadják. A szocialista Harangozó Tamás közben azt szerette volna megtudni, személyesen részt vett-e és ha igen, mit csinált Orbán azokon a szerdai egyeztetéseken, amelyeken Németh Lászlónéval a középítkezési projekteket beszélték át. A miniszterelnök erre csak annyit közölt, részt vett a kabinet ülésein, majd amikor az MSZP-s politikus a pályázatokról, közöttük Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester gazdagodásáról beszélt, Orbán azt mondta, minden értelmes kérdésre válaszol, de provokációkra nem.

Vona Gábor Jobbik-elnök szerint a miniszterelnöknek nem a halálbüntetés, vagy a bevándorlás ügyében kellene konfrontálódni az EU-val, hanem a csatlakozási szerződés módosítását követelni, David Cameron brit miniszterelnök példáját követve. Orbán szerint "ezek fontos részletkérdések", de a lényeg, hogy a Jobbik az EU-ból és a NATO-ból való kilépést szorgalmazza, a Fidesz szerint viszont a magyarok érdeke a tagság. Vona szerint a Jobbik soha nem szorgalmazta a szakítást, ők csak szerződésmódosításról beszéltek, amire a kormányfő úgy reagált, a Jobbik elnökének "inába szállt a bátorsága", ezért mond most mást, mint korábban. A szintén jobbikos Mirkóczki Ádám felidézte egy tavalyi kérdését a halálbüntetéssel kapcsolatban, s szembesítette Orbánt, hogy akkor elutasította az ezzel kapcsolatos vitát, mondván, az EU-tagságunkkal nem fér össze a halálbüntetés. "Erre egyetlen mondatot válaszolhatnék, sikerült eleget tennem képviselőtársamnak" - humorizált a miniszterelnök, bővebb válasza szerint pedig a kaposvári trafikos gyilkosság már magában felveti a kérdést, hogy elég mélyen átgondoltuk-e a halálbüntetés kérdését. Ráadásul Brüsszel megtámadta a tényleges életfogytig tartó büntetést, ami új helyzetet teremtett, ezért "ne védekezzünk, hanem lépjünk előre." Erre Mirkóczki azt kérte, hogy Orbán írja alá az idevágó vitanapra vonatkozó jobbikos kezdeményezést, amit a kormányfő azzal hárított el, hogy a vitát először a kérdésben megosztott Fidesz-KDNP-n belül szeretnék lefolytatni.