Előfizetés

Egy törvény, amely szinte semmit sem tilt

A Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) döntése értelmében Budapest rendezi a 2017-es vizes világbajnokságot, amely Magyarország történetének eddigi legnagyobb nemzetközi sportrendezvénye lesz - olvasható abban a törvénymódosításban, amelyet a fővárosban és több vidéki helyszínen megrendezendő nemzetközi sportesemény létesítményfejlesztésével kapcsolatban nyújtottak be. Az indítványt elfogadták, ezzel pedig - hivatkozva a beruházás rövid idejére - szinte minden addigi törvényi korlátozást feloldottak. Ezzel a döntéssel azonban több probléma is akad.

Számos kételyre adhat okot a nemrég elfogadott Dagály-törvény, amelyben az állam szinte minden környezet- és örökségvédelmi korlátozást feloldott. Eszerint a sportesemény céljára kiszemelt területen, a beruházás keretein belül, az építtető cégnek - Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. - nem kell figyelembe vennie a személygépkocsi-elhelyezési kötelezettségeket, a fás szárú növények védelmére, kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat, valamint az árvízvédelemmel összefüggő előírásokat sem.

Nagyobb problémát okoz viszont, hogy több építési kötelezettséget is eltöröltek, révén szorít az idő, így az építkezéseknek mihamarabb le kell zajlaniuk. S, hogy mit jelent ez?

A beruházás területére vonatkozó településrendezési követelmények, illetve az építési övezetre előírt határértékek átírását. Eszerint Budapest XIII. kerületére vonatkozóan rendkívül sajátos szabályok íródtak: a megengedett legnagyobb területi beépítettség mértéke maximum 35 százalék lehet - terepszint alatt ez legfeljebb 30 százalék -, a legkisebb zöldfelületeknek pedig legkevesebb 40 százalékot kell kitenniük. Ezzel még önmagában nem is lenne gond. A probléma az 50 méter legnagyobb megengedett építménymagassággal van.

Egy átlagos tíz emeletes panelház magassága 30 méter - mondta el lapunk megkeresésére Simányi Frigyes okleveles városépítési-városgazdasági szakmérnök, építészmérnök. Így a szakember szerint egyenesen riasztó, hogy ennek majdnem a duplája törvényesen megépülhet, hiszen - ahogyan fogalmazott - egy ekkora épület városképileg szinte elképzelhetetlen.

Hiába azonban a döbbenet, a törvényben foglalt maximum magasság akár túl is léphető. Nem számít ugyanis magasháznak egyetlen olyan építmény sem, amelynek a 30 métert meghaladó legfelső építményszintjének alapterülete nem éri el a 300 négyzetmétert. Vagyis - és ezt az építészmérnök is megerősítette - az elfogadott törvényből adódóan egyáltalán nem kizárható, hogy a jövőben több magasház is épül a beruházás keretein belül.

Ugyanakkor fontos kiemelni, ez nem csak a fővárosban történhet meg. A törvény hatálya a XIII. kerületi Duna-part és Margit-sziget mellett ugyanis kiterjed a világbajnokság másik két helyszínére, Balatonfüredre és Balatonfűzfőre is, felülírva az úgynevezett Balaton-törvényt is. Két év azonban hosszú idő, ez alatt további szabályok születhetnek, vagy a jelenlegiek íródhatnak át.

Ez nem is lenne meglepő, hiszen az utóbbi években - ahogyan azt Simányi elmondta - számtalanszor módosították, változtatták, kiegészítették, az építésügyi előírásokat. A szakember szerint az állam egyre több kiskaput nyit az építtetők számára, legtöbbször nem teljesen egyértelmű, így többféle módon is értelmezhető jogszabályok beiktatásával.

A 2017-es vizes világbajnokság az eredeti tervek szerint Guadalajaraban lett volna, de a mexikói város pénzügyi okok miatt lemondott a rendezés jogáról. A FINA felkérésére Magyarország elvállalta a világverseny lebonyolítását, 2017-ben Budapestre látogathatnak a világ legjobb úszói. Kérdés viszont, ha a világverseny véget ér és a versenyzők, illetve a szurkolók távoznak, mi marad majd utánuk.

Még mindig rejtély az Anna-hegyi csőbomba

Várhatóan Pintér Sándor belügyminiszter jövő héten esedékes bizottsági meghallgatásán kapja meg az M0-s autóút Anna-hegyi pihenőjében egy bolgár turistabuszon talált gyanús csomagról kért tájékoztatását az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága - közölte a testület szocialista elnöke a Népszabadsággal.

A napilap kedden megjelent cikke szerint Molnár Zsolt azt mondta: aggályosnak tartja, hogy a hatóságok hosszú ideig hallgattak és "finoman szólva is felszínesen tájékoztatták a közvéleményt". Mint felidézte: a hatóságok először csak annyit közöltek: "átvizsgáltak egy buszt", mindeközben a járatot üzemeltető cég illetékese tényként közölte a cseh sajtóval, hogy "egy cseh vagy szlovák férfi csőbombát helyezett el a buszon, Prágában szállt fel s Pozsonyig szólt a jegye, de Brnóban leszállt" - tette hozzá.

A bolgár busz - mint megírtuk - az M0-s Anna-hegyi pihenőjében állt meg május 16-án, mert a busz vezetője vegyszerszagot érzett. A járat Prága és Várna között menetrend szerint közlekedett. A helyszínre kiszállt tűzszerészek csőbombát találtak a raktérben, a gyanús csomagot a helyszínen hatástalanították.

Az eset során senki nem sérült meg. A busszal utazó 34 – bolgár és román – állampolgárt a rendőrség tanúként hallgatta ki. Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda – szakértők bevonásával – emberölés bűntett kísérletének gyanúja miatt indított nyomozást.

A Trud című lap internetes kiadása az utasokra hivatkozva akkor azt írta: a magyar hatóságok közlése szerint a csőbomba nagyon nagy robbanóerejű volt. Prágában inkább üzleti konkurenciaharcot sejtettek az akció hátterében. A magyar terrorelhárítás kizárta a terrorgyanú lehetőségét.

Molnár Zsolt most azt mondta: a szocialista politikus szerint a hatóságoktól elvárható, hogy a szakbizottságot teljes körűen, a lakosságot pedig a szükséges mértékig tájékoztassák a veszély nagyságáról. Molnár Zsolt szerint az állampolgárokat arról is tájékoztatni kellene, mi a teendő akkor, ha valamilyen furcsa szagú, állagú vagy egyszerűen csak gazdátlan csomagot találnak egy buszon, vonaton, vagy bárhol közterületen.

Tisztességes drogstratégia, pénz nélkül

A Fidesz elhibázott drogpolitikája miatt megduplázódott a fertőzött tűhasználók száma, a lakosság tizede már fogyasztott valamilyen kábítószert, a heroin eltűnt a piacról, a szintetikus drogok viszont rohamosan terjednek Magyarországon. Semmi porhintés, csak szikár tények olvashatók a két éve elfogadott Nemzeti Drogstratégia első cselekvési tervét rögzítő kormányhatározatban. Pénz nélkül azonban súlytalan a csomag.

Három hónapot adott a szakminisztériumnak a kábítószerkérdéssel foglalkozó civil szervezetek szerint súlyos szakmai hibákkal terhelt 2013-as hazai drogstratégia, hogy a drogmentes ország víziójához dolgozza ki a hétköznapokban megvalósítható első programcsomagot. A cselekvési terv elkészült, vitatták is itt-ott 2014 elején, majd nagyon gyorsan bedugták egy hivatali fiókba, hogy a választások előtt senkinek eszébe ne jusson elővenni azt. A magyar droghelyzet ugyanis minden vizsgált elemében romlott az utóbbi években, csillámporral meghintve sem illett volna a „Magyarország jobban teljesít!” kampányplakátok alá.

A késő őszre felálló új szakmai csapatnak pedig újra kellett fogalmaznia a tervet. Egyrészt egy év alatt tovább terjedt a dizájnerdrogok és a szintetikus marihuána használata, másrészt elvitte a kérdés szakmai megvitatásának esélyét Kocsis Máté, "küldjünk be a mosdóba pisilős drogtesztre minden iskolást, meg politikust és újságírót" felkiáltással meghirdetett kábítószerügyi ámokfutása. Bár a kötelező drogteszt ötletét elvetette a kormány, a Fidesz kommunikációs igazgatója, egyben VIII. kerületi polgármestere történelmi léptékű bűnöket követett el a tűcsere-programok leállításával. (szerk.: Józsefváros Polgármesteri Hivatala így reagált cikkünkre) 2014-re tízből hat injekciós drogfogyasztó hordozta a krónikus májgyulladást okozó Hepatitis-C vírust; a betegek aránya ebben a körben három év alatt a duplájára emelkedett. A Drogellenes Stratégia első cselekvési tervének szövegét az Emmi a szokásos egy hétvégés határidővel küldte meg a Kábítószerügyi Tanácsba meghívott szakembereknek. Nemcsak a szűk határidő jelzi, hogy érdemben az emberügyi tárca most sem volt kíváncsi a szakértők álláspontjára, hanem az is, hogy a Tanács elnöke, Nyitrai Imre helyettes államtitkár még soha nem jelent meg a testület ülésein, a cselekvési terv tárgyalásakor sem.

Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai programvezetője kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy nem ismer a Fidesz-KDNP-ben olyan politikusokat, akik liberálisabb vonalat képviselnének Kocsis Máténál. Ennél is rosszabb szerinte, hogy sem Balog Zoltán miniszter, sem más kormánytag nem mert, vagy nem akart szembemenni Kocsis ötleteivel. Így viszont szerinte most ott tartunk, ahol a '90-s években jártunk, miközben Európa többi országában felismerték: együtt kell élni azzal a ténnyel, hogy a társadalom egy szelete kipróbál vagy rendszeresen fogyaszt kábítószereket. Az állam felelőssége, hogy ezt fertőzések terjesztése nélkül tehessék. A szakértő emlékeztetett a külföldön széles körben terjedő tűcsere-programokra, vagy arra, hogy Hollandiában drogfogyasztási szobákat alakítottak ki, ahol steril körülmények között adhatják be maguknak az anyagot a fogyasztók. Ahhoz, hogy a segítő szemlélet kialakuljon, Sárosi szerint valószínűleg az kellett, hogy ezek az országok az 1980-as években átélték a HIV fertőzések járványszerű terjedésének sokkját. Magyarországon még nem tört ki hasonló, de nem kizárt, hogy egy ilyen trauma fogja felébreszteni a hazai társadalmat.

Megfelelő helyzetelemzés

Senki nem vitatja, hogy a most a kormány jóváhagyására váró cselekvési terv sokkal tisztességesebb a korábbi hasonló anyagoknál, legalábbis kendőzetlenül írja le a hazai kábítószerhelyzetet. Kimondja, hogy az elmúlt évek gazdasági és társadalmi folyamatai „kedvező feltételeket teremtettek a szenvedélybetegségek kialakulásához”. Teljesen átalakult a kínálat, az állam viszont kevés pénzt fordít a probléma kezelésére. A kérdést nem lehet lesöpörni vagy félvállról kezelni, megtévedt kisebbség ügyeként kezelni, hisz a programban kimondott adatok szerint a felnőtt magyar társadalom tizede már fogyasztott valamilyen kábítószert. Ráadásul a fogyasztás egyre alacsonyabb életkorban jelenik meg, sokan már 14 éves koruk előtt kipróbálnak valamilyen tiltott szert. A 2006-os 20 százalékról 2010-re 30 százalékra nőtt a 9. és 11. évfolyamos diákok között azok aránya, akik már túl vannak az első találkozáson a droggal. A 11. évfolyamra járó fiúk körében megdöbbentően magas, majdnem 40 százalékos ez az arány.

A cselekvési program kiemeli, hogy az érettségit adó iskolatípusokban kevesebb a drogfogyasztó fiatal, mint a szakmunkásképzőkben. Ez országos összesítésben valószínűleg igaz, de Stéger János, a budapesti Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója árnyalja a képet. Lapunknak azt mondta, hogy egyrészt náluk párhuzamosan folyik az érettségihez vezető és a szakiskolai képzés, másrészt tanulóik szegényebb gyerekek, akik nem tudják megvenni a drogokat. Tavaly 750 diák járt az iskolába és összesen egyszer találkoztak szerhasználattal összefüggő esettel, de akkor sem egy ismert klasszikus drog okozott bajt, hanem a felelőtlenül beszedett nyugtatók. Az igazgató szerint lehet, hogy hétvégén a diákok találkoznak különféle kábítószerekkel, de az iskolában ezt eddig egyáltalán nem tapasztalták.

Ellepték a piacot a szintetikus anyagok

A kétéves cselekvési program helyzetértékelése kitér a kábítószerpiac átalakulására is. 2010 után az új pszichoaktív anyagok megjelenése jelentősen átformálta a hazai kínálatot is. 2009 és 2013 között 118 új anyag jelent meg Magyarországon, az Európai Unió tagállamai pedig 268 új vegyületről tettek bejelentést. Ezeknek a szereknek a megjelenésével párhuzamosan szinte teljesen eltűnt a piacról a heroin, a szintetikus kannabinoidok viszont rohamosan terjednek és ma már a használatuk aránya meghaladja a természetes kannabiszét. Ezeknek a tiszta és mérgező szintetikus anyagoknak a következménye, hogy 2011 óta ismét emelkedik a kábítószer-halálozás. Népszerűségük arra vezethető vissza, hogy olcsók, könnyen elérhetők és sok esetben legális anyagokat tartalmaznak, kevésbé fenyegeti a fogyasztót a lebukás veszélye. (A dizájner-drogok úgynevezett C-listájára a rémisztő sebességgel megjelenő új anyagok eddig több hónapos késéssel kerültek csak fel, januártól annyival gyorsabb az eljárás, hogy nem kell kormányrendeletre várni, elég miniszteri szintű rendeletben felsorolni az új tiltott szereket.) Magyarország ma már a közepes drogérintettségű országok közé tartozik az Európai Unióban.

A cselekvési terv szerint 2014-ben két HIV-pozitív férfit találtak a vizsgálatba bevont csoportban. Ennél megdöbbentőbb, hogy a 2011-es adatokhoz képest tavaly megduplázódott a Hepatitis-C vírussal fertőzött tűhasználók aránya. A helyzet megoldására az Emmi eddig csak tűzoltóakciókat mert indítani a fideszes vezetésű önkormányzatok, így Józsefváros dilettantizmusa ellen. Ebben a kerületben tízmillió forintot adtak a Baptista Szeretetszolgálatnak, hogy ártalomcsökkentő tevékenységet folytassanak. A program kimondja azt is, hogy a helyzet súlyosbodásával párhuzamosan a költségvetési források jelentősen csökkentek, ezért megtorpant az ellátórendszer fejlesztése és egyre kevesebb prevenciós program jut el az iskolákba.

Az állam a felelős

A kedvezőtlen változásokért az anyag szerint egyértelműen az állam a felelős, mert intézményei és programjai nem voltak elég hatékonyak, a költségvetési pénzek csökkentése pedig megakadályozta a jó kezdeményezések megvalósulását is. Szakmai szemmel kifejezetten károsnak tartják az anyag összeállítói, hogy a megelőzési programokat pályázati, és nem normatív alapon támogatják, mert ez bizonytalan helyzetben tartja a civil kezdeményezéseket, ami teret nyit az olyan megtévesztő programoknak, mint a Szcientológiai Egyház drogprevenciós csomagja. Ezt a helyzetet akarja orvosolni a szaktárca, amikor ajánlások megszerzéséhez köti a felvilágosító programok iskolai használatát, bár az eljáráson a civil szervezetek jócskán finomítanának.

A rendőrség már tavaly év elején megfogalmazta saját drogellenes stratégiáját. A főkapitányi utasításban 15 százalékra akarják emelni a gyártóval vagy a dílerrel szemben indított eljárások arányát. 2013-ban például a több mint négyezer kábítószerrel való visszaélés miatt indított eset között csak 15 indult a terjesztő ellen, a többiben a fogyasztót kapták el. Az is megdöbbentő, hogy a leszoktató kezelést vállalók „elterelésének” lehetősége ellenére ugyanekkor több mint ezren végezték bíróságon és az adatok szerint minden második droghasználónak előbb-utóbb priusza lesz. A hvg.hu-nak nyilatkozó nyomozók szerint nem sokat segít, hogy a kapitányságokon kettő, a megyeszékhelyeken pedig három munkatárs foglalkozik a drogbűnözéssel, egységes országos szervezet hatékonyabb lenne.

Egyre több kábítószer-gyanús anyagot foglalnak le a hazai börtönökben is. Míg 2010-ben 76 ilyen eset volt, addig az idén már az év első négy hónapjában elérték ezt a számot. A korábbi kevés szolgáltatás is visszafejlődött, a rendszeres drogtesztért cserébe könnyítéseket kínáló drogprevenciós körletek visszaszorultak – erről számolt be a Kábítószerügyi Tanács legutóbbi ülésén Novák Zoltán, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának alezredese.

Feladat van, pénz nincs

A bizonytalan pályázatok és a kevés pénz még egy olyan nagy szervezetben is megnehezíti a kábítószer elleni munka megszervezését, mint a fővárosi önkormányzat. A települések május 15-ig pályázhattak a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet 250 millió forintos keretére, hogy támogatást kérjenek a kábítószerügyi egyeztető fórumok elindítására, helyi programjaik megvalósítására. A leginkább érintett Budapest összesen 360 ezer forint vissza nem térítendő támogatást igényelhetett. A fővárosi önkormányzat sajtóirodája nem is leplezte csalódottságát, amikor kérdésünkre így válaszolt: „a rendkívül rövid határidővel benyújtható, a fővárosi önkormányzat számára felvállalni tervezett feladatával nem arányos, rendkívül szerény elnyerhető összeget előirányzó program megvalósíthatósága és anyagi támogatása érdekében a Pesti úti Idősek Otthona módszertani tevékenységeként nyújtott be pályázatot”. Ne firtassuk, mit keres a kábítószerügyi fórum a nyugdíjasházban, de tény, hogy újraindítják a szakmai fórumot, amely majd dönthet a szakmai szervezetek további állami vagy uniós pénzeinek pályáztatásáról.

A Nemzeti Drogellenes Stratégia első cselekvési programja mindössze három konkrét feladatot határoz meg erre az évre: kormányzati szinten ki kell dolgozni, hogy a munkahelyeken hogyan kezeljék a kábítószerkérdést, a vérrel terjedő fertőző betegségek visszaszorítására újra kell gondolni a tűhasználókat elérő szolgáltatások működési szabályait és pénzügyi hátterét, az új pszichoaktív anyagok terjedésének megállítására pedig modellprogramokat kell támogatni. A cselekvési terv egy évet ad az addiktológiai rendszer fejlesztési anyagának kidolgozására, a kábítószer-használók feltérképezésére szolgáló adatgyűjtési rendszer bővítésére, vagy a hatósági ellenőrzések személyi és tárgyi feltételeinek javítására. A 41 pontba szedett feladatlista legtöbb elemének megvalósítására nincs megszabott határidő.

Az első drogellenes szakmai programról nem tárgyal majd a parlament, az ellenzék tehát nem mondhat véleményt róla. A civil szervezetek szerint ugyanakkor a cselekvési tervet súlytalanná teszi, hogy az összességében elképesztően kevés pénzt is rosszul akarja elosztani. A meglévő intézményrendszer keveset kap belőle, miközben aránytalanul sokat ad olyan új programokra, mint a Lelki Egészség Fórumok elindítása. Többen úgy fogalmaztak a Kábítószerügyi Tanácsban is, hogy a pénzt politikai és nem szakmai szempontok alapján osztják el. Nem értik például, hogy a drogprevencióval foglalkozó hazai szakemberek képzésére miért nem jut, ha a határon túli szakemberek oktatására lehetett pályázati forrást teremteni.