Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.;vizes világbajnokság;Nemzetközi Úszó Szövetség;Dagály-törvény;

2015-05-27 07:13:00

Egy törvény, amely szinte semmit sem tilt

A Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) döntése értelmében Budapest rendezi a 2017-es vizes világbajnokságot, amely Magyarország történetének eddigi legnagyobb nemzetközi sportrendezvénye lesz - olvasható abban a törvénymódosításban, amelyet a fővárosban és több vidéki helyszínen megrendezendő nemzetközi sportesemény létesítményfejlesztésével kapcsolatban nyújtottak be. Az indítványt elfogadták, ezzel pedig - hivatkozva a beruházás rövid idejére - szinte minden addigi törvényi korlátozást feloldottak. Ezzel a döntéssel azonban több probléma is akad.

Számos kételyre adhat okot a nemrég elfogadott Dagály-törvény, amelyben az állam szinte minden környezet- és örökségvédelmi korlátozást feloldott. Eszerint a sportesemény céljára kiszemelt területen, a beruházás keretein belül, az építtető cégnek - Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. - nem kell figyelembe vennie a személygépkocsi-elhelyezési kötelezettségeket, a fás szárú növények védelmére, kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat, valamint az árvízvédelemmel összefüggő előírásokat sem.

Nagyobb problémát okoz viszont, hogy több építési kötelezettséget is eltöröltek, révén szorít az idő, így az építkezéseknek mihamarabb le kell zajlaniuk. S, hogy mit jelent ez?

A beruházás területére vonatkozó településrendezési követelmények, illetve az építési övezetre előírt határértékek átírását. Eszerint Budapest XIII. kerületére vonatkozóan rendkívül sajátos szabályok íródtak: a megengedett legnagyobb területi beépítettség mértéke maximum 35 százalék lehet - terepszint alatt ez legfeljebb 30 százalék -, a legkisebb zöldfelületeknek pedig legkevesebb 40 százalékot kell kitenniük. Ezzel még önmagában nem is lenne gond. A probléma az 50 méter legnagyobb megengedett építménymagassággal van.

Egy átlagos tíz emeletes panelház magassága 30 méter - mondta el lapunk megkeresésére Simányi Frigyes okleveles városépítési-városgazdasági szakmérnök, építészmérnök. Így a szakember szerint egyenesen riasztó, hogy ennek majdnem a duplája törvényesen megépülhet, hiszen - ahogyan fogalmazott - egy ekkora épület városképileg szinte elképzelhetetlen.

Hiába azonban a döbbenet, a törvényben foglalt maximum magasság akár túl is léphető. Nem számít ugyanis magasháznak egyetlen olyan építmény sem, amelynek a 30 métert meghaladó legfelső építményszintjének alapterülete nem éri el a 300 négyzetmétert. Vagyis - és ezt az építészmérnök is megerősítette - az elfogadott törvényből adódóan egyáltalán nem kizárható, hogy a jövőben több magasház is épül a beruházás keretein belül.

Ugyanakkor fontos kiemelni, ez nem csak a fővárosban történhet meg. A törvény hatálya a XIII. kerületi Duna-part és Margit-sziget mellett ugyanis kiterjed a világbajnokság másik két helyszínére, Balatonfüredre és Balatonfűzfőre is, felülírva az úgynevezett Balaton-törvényt is. Két év azonban hosszú idő, ez alatt további szabályok születhetnek, vagy a jelenlegiek íródhatnak át.

Ez nem is lenne meglepő, hiszen az utóbbi években - ahogyan azt Simányi elmondta - számtalanszor módosították, változtatták, kiegészítették, az építésügyi előírásokat. A szakember szerint az állam egyre több kiskaput nyit az építtetők számára, legtöbbször nem teljesen egyértelmű, így többféle módon is értelmezhető jogszabályok beiktatásával.

A 2017-es vizes világbajnokság az eredeti tervek szerint Guadalajaraban lett volna, de a mexikói város pénzügyi okok miatt lemondott a rendezés jogáról. A FINA felkérésére Magyarország elvállalta a világverseny lebonyolítását, 2017-ben Budapestre látogathatnak a világ legjobb úszói. Kérdés viszont, ha a világverseny véget ér és a versenyzők, illetve a szurkolók távoznak, mi marad majd utánuk.