Uniós források
A Fidesz közlése szerint a 2016-os költségvetésben az országnak jelentős pluszforrásaik lesznek, amelyek segítik a munkahelyteremtést, a gazdasági növekedést. Ehhez jönnek még az uniós források, 2020-ig ugyanis 12 ezer milliárd forint ilyen forrás érkezik Magyarországra - mondta el Manninger Jenő. Hörcsik Richárd arról beszélt, hogy 2020-ig több mint 30 milliárd euró érkezik, ami 12 ezer milliárdos fejlesztést jelent Magyarországnak. A fideszes politikus szavai szerint tíz operatív programot és átláthatóbb intézményrendszert kívánnak létrehozni, a tízből hetet az Európai Bizottság már jóváhagyott. Kitért arra is, hogy az integrált közlekedés fejlesztésére több mint ezermilliárdot irányoznak elő, az országhatár és megyeközpontok bekötéséhez, vasútvonalak villamosítására.
LMP: a kormányzat alacsony szinten akarja tartani az oktatási kiadásokat. Ikotity István (LMP) azt mondta, hogy a korábbi hat százalék körüli GDP-arányos ráfordítás 2013-ra öt százalék közelébe zuhant, ami több száz milliárd forintos pénzkivonást jelent. 2008 óta nem nőttek sem a köz- sem a felsőoktatásban dolgozók bérei, aztán a legutóbbi választás előtt indult el a pedagógusok bérfejlesztése - közölte Ikotity István, aki szerint beigazolódni látszik, hogy az oktatási kiadásokat a kormányzat egy nagyon alacsony szinten akarja tartani.
A DK-s Varju László, független képviselő elfogadhatatlannak nevezte a jövő évre javasolt költségvetést, mert - véleménye szerint - az sem megélhetést, sem biztonságot nem nyújt hatmillió ember számára. Az szja 1 százalékos csökkentése elsősorban a "Fidesz-haverjainak" jó - jelentette ki, hozzátéve, cinikusnak tartja azt, hogy áfa csökkentéséről beszélnek, amikor Magyarországon egyébként a világ legmagasabb áfáját kell megfizetni. A költségvetési javaslat elfogadhatatlan, ezért módosító javaslatokat sincs értelme benyújtani - összegzett a képviselő, aki azt kérte, vonják vissza az indítványt.
Mennyi pénzt kap a rendőrség?
Az MSZP-s Molnár Zsolt szerint nem kellő gondossággal tervezte meg a kormány a Terrorelhárítási Központ (TEK), a nemzetbiztonsági szolgálatok, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a rendőrség költségvetését. A nemzetbiztonsági bizottság elnöke felhívta a figyelmet a közel-keleti, az ukrajnai helyzetre, illetve a Balkánra, ahol a magyar határtól 150-200 kilométerre terroristasejtek vannak. A kedvezőtlen folyamatokat a kormány tetőzte Magyarország Iszlám Állam elleni szerepvállalásával Kurdisztánban - közölte, és úgy értékelte, hogy ezzel aránytalanul megnőtt a kockázat.
Vas Imre (Fidesz) szerint a kormány a közbiztonságot az egyik legfontosabb területnek tekinti, amely komoly jelentőséget kap a jövő évi költségvetésben is. Úgy értékelt, a jövő évi büdzsé biztosítja a közrend, a közbiztonság folyamatos megerősítésének kormányprogramban foglalt céljait, mert a törvényjavaslat a stabilitás és a kiszámíthatóság jegyében készült. A kormány nagyobb és minőségi teljesítményért, különleges szolgálatokért cserébe megfelelő ellentételezést kíván biztosítani a rendvédelmi ágazat dolgozóinak - mondta. A célok elérését szerinte lehetővé teszi a 2016-os költségvetés, mert több mint 4 milliárd forint többletforrást biztosít a rendőrségnek.
Harangozó Tamás (MSZP) szerint a Vas Imre által elmondottaknak nem sok köze van a valósághoz, szerinte ugyanis a költségvetés cserben hagyja a rendőrséget, "egy huncut fillért" sem tartalmaz béremelésre, életpályamodellre. Az ellenzéki politikus azt feltételezte, hogy az ágazati béremelést három évvel elhalasztja a parlament és jutalmazásra sem lesz lehetőség 2017 előtt. Kifogásolta azt is, hogy a rendvédelmi illetményalap mértéke változatlan marad.
Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára erre reagálva azt mondta: több beruházás miatti, egyszeri kiadás jövőre nem már nem jelenik meg a költségvetésben, ezért tapasztalhat kisebb előirányzatokat. Az államtitkár azt is hangsúlyozta, hogy a bejelentett emelések idén és jövőre is megvalósulnak, erre 121, 7 milliárd forint áll rendelkezésre, ezért komolytalannak tartotta, hogy a rendvédelem vesztese lenne a költségvetésnek. Hozzátette, hogy a rendvédelmi területen dolgozó közalkalmazottak második 5 százalékos béremelését is végrehajtják jövőre.
Fidesz: a börtönférőhelyek bővítése kiemelt feladat
A fideszes Simon Miklós arról beszélt, hogy a három csapás és a középmérték bevezetésének hatására a büntetés-végrehajtási (bv) intézmények létszáma folyamatosa nő, 2016-ra várhatóan eléri a 18 500-at. A telítettség csökkentése, a férőhelybővítés így jövőre is kiemelt feladat. A kormány elkötelezett a Belügyminisztérium feladatköréhez tartozó rendvédelmi területek további erősítése mellett - hangsúlyozta. A szintén fideszes Vantara Gyula azt emelte ki a költségvetési törvényjavaslatból, hogy jövőre csökkennek az állami adminisztrációs terhek.
Az MSZP-s Bárándy Gergely felszólalásában az ombudsmani hivatal költségvetésének tervezett csökkentését sérelmezte. Az is kérdés szerinte, hogy miért nem kap jelentősen több forrást az igazságügyi szakértői intézet. Felvetette továbbá, hogy az áldozatok kárenyhítési alapjának nagyobb keretösszeget határozzanak meg.
Hol vannak az emberek a számok mögött?
Papír, írott betűk és számok csupán a költségvetés, az embereket azonban nem látják mögötte - ezt a szintén MSZP-s Teleki László mondta. A politikus szerint a foglalkoztatás terén ugyanazt akarják tenni mint eddig, azaz jobb, ha kimennek a fiatalok külföldre dolgozni. A kormánynak meg kell gondolnia, kíván-e a fiataloknak alternatívát nyújtani - tette hozzá. Teleki szerint ugyanez igaz a civil szektorra is: 2008-ban több mint 8 milliárdot fordítottak a civilek támogatására, most 4,5-4,6 milliárd jut e célra. A közalapítványoknál sokszor stagnál a támogatás, és nem látni azt sem, hogyan javul a romák foglalkoztatási helyzete.
"Megnézve a jövő évi számokat, a szociális dolgozók 90%-ának fizetése továbbra is alulról súrolja majd a létminimumot." Ezt már Szabó Tímea mondta, a PM politikusa Facebook-oldalán azt is jelzi, hogy felszólalását masszív Fidesz-KDNP-s hőbörgés kísérte.
"Tudják önök, tisztelt kormánypárti képviselők egyáltalán, hogy mennyi ma a létminimum? (nagy csönd a fideszes sorokban) 87 500 forint. Jó esetben ennyit visz haza az a bölcsődei dolgozó vagy éppen az az ápoló, akik szüleinkre, nagyszüleinkre vigyáz. A töredéke annak, amit önök egy hétvégén koktélozásra eltapsolnak. Az adózók több mint fele, azaz a dolgozó emberek, 2015-ben is a létminimum alatt keres, mivel minimálbért, kerekítve 69 ezer forintot visz haza.Tavaly egy áruházlánc legolcsóbb termékei alapján kiszámolták, mire telik a legszegényebbeknek hetente: 1 kiló rizsre, fél kiló tésztára, fél kiló sertészsírra, egy kis doboz tejfölre, 6 krumplira, 4 almára, 1 paradicsomra, 1 paprikára, 1 fej vöröshagymára. Ennyire becsülik önök a dolgozókat" - figyelmeztette a törvényhozókat, a költségvetés előterjesztőit a politikus.
