Előfizetés

Nemes Jeles László: a legfontosabb, hogy beszéljenek a filmről

Publikálás dátuma
2015.05.28. 15:18
Rajna Gábor és Sipos Gábor producerek, valamint Zabezsinszkij Éva casting direktor, Nemes Jeles László rendező-forgatókönyvíró,
A legfontosabb, hogy beszéljenek a filmről - mondta a cannes-i zsűri nagydíjával jutalmazott Saul fia rendezője, Nemes Jeles László a június 11-én a magyar mozikba kerülő film csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Az alkotás egyik producere, Sipos Gábor kiemelte, hogy a filmet már 48 ország vásárolta meg, szinte minden európai országban, köztük Németországban, valamint Észak-Amerikában, Ausztráliában, Dél-Koreában és Japánban is bemutatják.

A Saul fia alkotói a cannes-i filmfesztiválon aratott siker után első ízben jelentek meg együtt a film magyar forgalmazója, a Mozinet által szervezett sajtóeseményen. Nemes Jeles László úgy fogalmazott: "Azt akartam, úgy nézze végig a néző, aki beül a filmre, hogy a lelkéhez elérjen valami, amihez nem kell előzetes felkészítés, prekoncepció".

A rendező felidézte, hogy évek óta foglalkoztatta egy auschwitzi Sonderkommandóról szóló film gondolata, amikor megszületett fejében az ötlet, amivel megkereste Clara Royert, akivel végül együtt írták meg a Saul fia forgatókönyvét.

"Egy egyszerű mondattal jött hozzám, én pedig azt mondtam rá: ez film" - emlékezett a francia írónő, a két világháború közötti magyar irodalom szakértője.

Nemes elárulta, hogy a téli éjszakán kipattant mondat így hangzott: "Egy férfi, aki a krematóriumban embereket éget el, talál egy gyereket, akiről azt hiszi, a fia, és megpróbálja eltemetni".

A film főszerepét alakító Röhrig Géza, New Yorkban élő költő, amatőr színész arról beszélt, hogy a Saul fia holokauszt-film, de nem csak az. Mint mondta, szeretné, ha minél többen megnéznék, mert úgy véli, Magyarországon is érzékelhető, hogy egyes emberek fájdalmáról nem veszünk tudomást, hiányzik a szolidaritás. Hozzátette, hogy bár 1944-ben játszódik a film, de az alapgondolatot akár más történelmi háttérrel is meg lehetett volna valósítani.

Molnár Levente, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja, aki Abraham szerepét játszotta, azt emelte ki, hogy milyen kemény előkészítő munka előzte meg a forgatást. A film hitelessége érdekében arra törekedtek, hogy teljes mértékben megszabaduljanak azoktól a háború utáni érzelmektől, amelyek rárakódtak erre a témára.      

A szereposztásért felelős Zabezsinszkij Éva is azt hangsúlyozta, hogy a film sikere elsősorban azon múlott, mennyire tudják hitelesen átadni a történetet. Másfél évig tartott, amíg megtalálták a megfelelő szereplőket a filmhez: olyan arcokat, amelyek megfejthetetlenek, akikről elhiszi a néző, hogy ebben a pokolban éltek. 

Sipos Gábor megerősítette, hogy Röhrig Géza kiválasztása a főszerepre az előzetes próbák után konszenzusos döntés volt: "mindenki egyszerre bólintott rá".

A producer beszámolt róla, hogy miközben az általuk felkeresett lehetséges külföldi produkciós partnerek túl kockázatosnak találták az elsőfilmes rendező alkotásának támogatását, a Magyar Nemzeti Filmalap a film mellé állt, így végül magyar produkcióban készült el. Az alap ráadásul elsőfilmes alkotásként kiemelt támogatásban részesítette a Saul fiát.

Röhrig Géza New Yorkban élő magyar amatőr színész, főszereplő (j) és Nemes Jeles László filmrendező, forgatókönyvíró a Saul fia című film sajtótájékoztatóján. MTI Fotó: Kovács Tamás

Röhrig Géza New Yorkban élő magyar amatőr színész, főszereplő (j) és Nemes Jeles László filmrendező, forgatókönyvíró a Saul fia című film sajtótájékoztatóján. MTI Fotó: Kovács Tamás

A sajtóértekezleten elhangzott, hogy a premiert eredetileg a Berlinaléra tervezték, de miután kiderült, hogy ott nem a versenyprogramban, hanem a Panoráma szekcióban kapna helyet, örömmel mondtak igent a cannes-i filmfesztivál meghívására. Cannes-ban, ahol csaknem ötven éve nem szerepelt magyar elsőfilm a versenymezőnyben, a Saul fia a nemzetközi zsűri nagydíjával együtt összesen négy díjat kapott.

A rendező megjegyezte, hogy nagyon örült a zsűrit vezető Coen testvérek elismerő szavainak és az is megfogta, hogy a díjjal a kezében a cannes-i színpadról lelépve az Arany Pálmával jutalmazott Jacques Audiard azt mondta neki: szeretné megnézni a filmet.

A fesztiválon Vulcan-díjjal kitüntetett Zányi Tamás hangmérnök kifejtette, hogy a rendezővel és a zeneszerzővel, Melis Lászlóval való hosszú, komoly együttműködés eredményeként született meg a film rendkívül összetett hangi világa. "Eszeveszett erővel hatott rá" az, ahogy Erdély Mátyás kamerája végighaladt a film 107 percén, és az egész munka alatt szem előtt tartották, hogy a képek mellett hallható hang sohase legyen öncélú. Mint mondta, azokat a filmeket szereti igazán, amikor valami olyasmivel lehet kiterjeszteni a képeket, a színészi játékot, a hangulatot, ami hozzátesz az alkotáshoz, és ezúttal erre volt lehetősége.

"Ez a film valahogy nem szereti a zenét" - fogalmazott Melis László. A zeneszerző elmesélte, hogy valójában csak a film végén szólal meg zene, amihez egy harmincas évekbeli haszid zenei gyűjtést használt fel. A többi zene nem hallható a filmben, pedig ott van: a film nagy része a krematóriumban játszódik, amelynek mély búgó hangja van, erre a tűzhangra tett rá egy hangzást, ami végül úgy szól, mintha a zaj-zörej része lenne.

Nemes egy a film aktualitását firtató kérdésre válaszolva felolvasta a film történész szakértőjének sms-ét, amelyben arról írt, hogy Magyarországról pár hét alatt százezer gyermeket küldtek Auschwitzba. "Ez a film arról szól, hogy Saul tisztességesen el akar temetni egy magyar gyereket, egyet a százezerből. Ki fogja eltemetni a többit, azt az elégetett százezret? Hetven év után képletesen talán egy kicsit ez a film is, mert ha százezer néző lenne, akkor bizonyos értelemben százezer temetés is lenne egyben" - olvasta a rendező.

BKV-per - Új emailek, régi tanúk

A bíróság folytatta a kedden megkezdett bizonyítási eljárást az I/C vádpont, azaz a Kacu Kft. ügyében. Hagyó Miklós egykori parlamenti titkárát hallgatták meg újra olyan emailek kapcsán, amelyek az ügyészség szerint alátámasztják a vádat. Az adatai zártan kezelését kérő tanúnak 8 évvel az események után túl sok emléke nem volt az ismertetett üzenetváltásokról. Az ügyész ezután a már sokat taglalt AAM-szerződéshez kapcsolódó elektronikus tartalmakról - egy 2006-őszi levelezésről kérdezte a tanút, még kevesebb sikerrel.

Ez újabb, a tárgyaláson szinte már megszokott vitát eredményezett az ügyész, illetve az ügyvédek között azzal kapcsolatban, hogy parttalanná válik a már egyébként is kérdéses bizonyítási eljárás. Emlékeztetőül: a vádlottak védői többször felhívták a bíróság figyelmét arra az általuk elfogadhatatlannak tartott eljárásra, hogy három évvel a tárgyalás megkezdése, illetve az iratismertetés után az ügyészség újabb és újabb kutatásokat végzett el a lefoglalt elektronikus adathordozókon.

A bíróság ezután ismertette Hagyó Miklósnak 2007 januárjában a Duna TV-nek adott interjúját, amelyben a négyes metró beruházásról kérdezték az akkori főpolgármester-helyettest.

A tárgyalás második részében a Montana Zrt.-vel kapcsolatos vádponttal folytatta a bíróság. Tanúként idézték újra az ügyben már 2013. szeptemberében meghallgatott, egykori BKV-vezérigazgató-helyettest, akit szintén a már említett bizonyítási eljárás során kikeresett emailekről kérdeztek. A 4-es metró projektet másfél évig irányító 31-es számú tanú Demszky Gábor javaslatára került a BKV Zrt.-hez, és 2007 áprilisától 2008 decemberéig dolgozott a közlekedési vállalatnál.

Az üzenetváltások kapcsán a tanú szintén felhívta arra a figyelmet, hogy nyolc év távlatából nehezen emlékszik vissza a kérdéses levelezésekre, illetve hozzátette: naponta több száz emailt kaptak.  A vádirat szerint Antal Attila 2007. augusztus 1-én kötött szerződést 2007. december 31-ig terjedő időre a Montana Zrt.-vel internetes, online hírfigyelő szolgáltatás folyamatos szervezésére és üzemeltetésére, havi 504.000 ft + áfa ellenében, méghozzá a tanúként ismételten beidézett volt vezérigazgató-helyettes kérésére.

A 2013. szeptember 10-i tárgyalási naphoz képest a tanú új információval nem szolgált. Akkor az AAM munkáját fontosnak ítélte, a Montana szerződéssel kapcsolatban pedig elmondta, hogy munkájában szüksége volt a cég által adott információkra.

A tárgyaláson továbbá - szintén ügyészi kezdeményezésre - ismertettek olyan felügyelőbizottsági, illetve igazgatósági ülések jegyzőkönyveinek részleteit, amelyek a vádhatóság szerint bizonyító erejűek. Példának okán az ügyész ismertetni kívánt egy 2008 áprilisában megtartott felügyelőbizottsági ülés 110 oldalas szó szerinti leiratából az anyag 97. és 98. oldalán található, Vitézy Dávid által elmondott gondolatokat. De csak azt a két bekezdést, az előtte, illetve utána elhangzottakat nem.

Hadnagy Ibolya bírónő azonban az ügyészi indítványból erősen szelektált. A per június 18-án folytatódik.

BKV-per - Új emailek, régi tanúk

A bíróság folytatta a kedden megkezdett bizonyítási eljárást az I/C vádpont, azaz a Kacu Kft. ügyében. Hagyó Miklós egykori parlamenti titkárát hallgatták meg újra olyan emailek kapcsán, amelyek az ügyészség szerint alátámasztják a vádat. Az adatai zártan kezelését kérő tanúnak 8 évvel az események után túl sok emléke nem volt az ismertetett üzenetváltásokról. Az ügyész ezután a már sokat taglalt AAM-szerződéshez kapcsolódó elektronikus tartalmakról - egy 2006-őszi levelezésről kérdezte a tanút, még kevesebb sikerrel.

Ez újabb, a tárgyaláson szinte már megszokott vitát eredményezett az ügyész, illetve az ügyvédek között azzal kapcsolatban, hogy parttalanná válik a már egyébként is kérdéses bizonyítási eljárás. Emlékeztetőül: a vádlottak védői többször felhívták a bíróság figyelmét arra az általuk elfogadhatatlannak tartott eljárásra, hogy három évvel a tárgyalás megkezdése, illetve az iratismertetés után az ügyészség újabb és újabb kutatásokat végzett el a lefoglalt elektronikus adathordozókon.

A bíróság ezután ismertette Hagyó Miklósnak 2007 januárjában a Duna TV-nek adott interjúját, amelyben a négyes metró beruházásról kérdezték az akkori főpolgármester-helyettest.

A tárgyalás második részében a Montana Zrt.-vel kapcsolatos vádponttal folytatta a bíróság. Tanúként idézték újra az ügyben már 2013. szeptemberében meghallgatott, egykori BKV-vezérigazgató-helyettest, akit szintén a már említett bizonyítási eljárás során kikeresett emailekről kérdeztek. A 4-es metró projektet másfél évig irányító 31-es számú tanú Demszky Gábor javaslatára került a BKV Zrt.-hez, és 2007 áprilisától 2008 decemberéig dolgozott a közlekedési vállalatnál.

Az üzenetváltások kapcsán a tanú szintén felhívta arra a figyelmet, hogy nyolc év távlatából nehezen emlékszik vissza a kérdéses levelezésekre, illetve hozzátette: naponta több száz emailt kaptak.  A vádirat szerint Antal Attila 2007. augusztus 1-én kötött szerződést 2007. december 31-ig terjedő időre a Montana Zrt.-vel internetes, online hírfigyelő szolgáltatás folyamatos szervezésére és üzemeltetésére, havi 504.000 ft + áfa ellenében, méghozzá a tanúként ismételten beidézett volt vezérigazgató-helyettes kérésére.

A 2013. szeptember 10-i tárgyalási naphoz képest a tanú új információval nem szolgált. Akkor az AAM munkáját fontosnak ítélte, a Montana szerződéssel kapcsolatban pedig elmondta, hogy munkájában szüksége volt a cég által adott információkra.

A tárgyaláson továbbá - szintén ügyészi kezdeményezésre - ismertettek olyan felügyelőbizottsági, illetve igazgatósági ülések jegyzőkönyveinek részleteit, amelyek a vádhatóság szerint bizonyító erejűek. Példának okán az ügyész ismertetni kívánt egy 2008 áprilisában megtartott felügyelőbizottsági ülés 110 oldalas szó szerinti leiratából az anyag 97. és 98. oldalán található, Vitézy Dávid által elmondott gondolatokat. De csak azt a két bekezdést, az előtte, illetve utána elhangzottakat nem.

Hadnagy Ibolya bírónő azonban az ügyészi indítványból erősen szelektált. A per június 18-án folytatódik.