Fábri Ferenc olvasótársam "Orbán bűnei" címmel írt egy levelet a napokban. Minden gondolatával messzemenően egyetértek, csak némileg szeretném kiegészíteni. Ő csak egyről feledkezett el: Orbán hazugságairól. A miniszterelnök egyszer kijelentette: ő sohasem hazudott. Ez egyszerűen lehetetlen, nincs olyan ember, aki életében legalább egyszer ne füllentett volna. Tehát már ez is hazugság, de ez bocsánatos bűn. Amellett sem lehet szótlanul elmenni, hogy az embereket hülyének nézi, olyan kalandokba kergeti az országot, amelynek csak rossz vége lehet. Összevesz egész Európával. Ezzel is mutatni akarja, mennyi mindent tesz hazája érdekében. Pedig csak árt neki. Győztesen nem kerülhet ki az EU ellen vívott harcából. Az egész EU-ban kellemetlen politikusnak tartják, nem kedvelik, mindössze a kötelező udvariasság okán állnak vele szóba egyáltalán. Kovács Zoltán szóvivő néhány hónappal korábban alaposan kioktatta az EP-t, bizonyára nem saját elhatározásából, hanem felsőbb utasításra. Most Orbán tette ugyanezt a migránsokkal és bevándorlókkal kapcsolatos magyar álláspont vitáján. Mindenkit megsértett, kioktatott. Láthatóan nem törődik senkivel és semmivel. Mivel jó eszű, bizonyára tisztában van mindezzel, de képtelen változtatni magatartásán. Képtelen belátni, ha valamiben hibázott. Sohasem voltam a híve, de ha egyszer azt mondaná: elnézést, tévedtem, akkor nagyot nőne a szememben. Mivel nem törődik hazája sorsával, ezért ezt a konokságot, nemtörődömséget tartom Orbán legnagyobb bűnének.